EVANGÉLIUMI ELMÉLKEDÉS
Búcsúbeszédében Jézus így szólt övéihez: „Ha a világ gyűlöl titeket,
tudjátok meg: engem előbb gyűlölt. Ha a világból volnátok, szeretne
titeket a világ, mint övéit. De ti nem vagytok a világból, mert
kiválasztottalak titeket a világból; ezért gyűlöl benneteket a világ.
Emlékezzetek vissza tanításomra: nem nagyobb a szolga uránál! Ha engem
üldöztek, titeket is üldözni fognak. Ha az én tanításomat megtartották, a
tiéteket is megtartják. Mindezt miattam teszik veletek, mert nem
ismerik azt, aki küldött engem.”
![[Jn 15,18-21]](http://www.evangelium365.hu/titlepicture/100x30_10/[Jn%2015,18-21].jpg){kind=small}
A szőlőről és a szőlővesszőkről szóló példabeszéd, amelyet ezen a
héten olvastunk, a Jézus és tanítványai közti szoros kapcsolatról szólt.
Jézus tanítványaiként állandó kapcsolatban kell lennünk ővele, ha azt
szeretnénk, hogy jótettekben gyümölcsöző legyen az életünk. Állandó
kapcsolatban, tehát a nehézségek idején ugyanúgy, mint az öröm
napjaiban. E példázat fényében válik világossá számunkra, hogy miről
szól a mai evangélium.
Az utolsó vacsorán Jézus arra figyelmeztet, hogy tanítványaira ugyanaz a sors vár majd, mint őrá. Ha Jézust üldözték, akkor a tanítványoknak is üldözésben lesz részük Jézusban való hitük miatt. A tanítvány részéről azonban nem csupán passzív sorsközösség-vállalásról vagy tehetetlen belenyugvásról van szó, hanem annak megértéséről és elfogadásáról, hogy a nehézségek és üldözések ellenére is örömteli lehet életük, ha kitartanak az Úr mellett és hűségesek maradnak hitükhöz.
A tanítvány részéről ez a pozitív magatartás abban nyilvánul meg, hogy Jézus példája és akarata szerint imádkozik üldözőiért és megbocsát nekik. A nehézségek idején gondoljunk Szent Pál szavaira, amely szerint semmilyen nehézség, üldöztetés nem szakíthat el minket Krisztus szeretetétől (vö. Róm 8,35-39). Ha Krisztussal és érte vállaljuk az üldözéseket, szomorúságunk örömre fog változni.
© Horváth István Sándor
Az utolsó vacsorán Jézus arra figyelmeztet, hogy tanítványaira ugyanaz a sors vár majd, mint őrá. Ha Jézust üldözték, akkor a tanítványoknak is üldözésben lesz részük Jézusban való hitük miatt. A tanítvány részéről azonban nem csupán passzív sorsközösség-vállalásról vagy tehetetlen belenyugvásról van szó, hanem annak megértéséről és elfogadásáról, hogy a nehézségek és üldözések ellenére is örömteli lehet életük, ha kitartanak az Úr mellett és hűségesek maradnak hitükhöz.
A tanítvány részéről ez a pozitív magatartás abban nyilvánul meg, hogy Jézus példája és akarata szerint imádkozik üldözőiért és megbocsát nekik. A nehézségek idején gondoljunk Szent Pál szavaira, amely szerint semmilyen nehézség, üldöztetés nem szakíthat el minket Krisztus szeretetétől (vö. Róm 8,35-39). Ha Krisztussal és érte vállaljuk az üldözéseket, szomorúságunk örömre fog változni.
© Horváth István Sándor
Uram, Jézus, hálát adok, hogy tanítottál, szavaid kísérjék végig
napomat, alakítsák életemet! Hálát adok, hogy a te odaadásodhoz,
áldozatodhoz kapcsolhattam jó szándékaimat, minden gondomat is. Hálát
adok, hogy a szent áldozás által bennem élsz, és általam másokhoz is el
akarsz jutni. Szentségi jelenléted tegyen teljesen hasonlóvá hozzád.
