VIRÁGVASÁRNAP

'Ne hagyjátok, hogy ellopják tőletek a reményt' – Ferenc pápa

'Ne legyetek soha szomorúak! Egy keresztény soha nem lehet szomorú! Ne engedjetek soha a bátortalanság érzésének! Az ilyen pillanatokban megjelenik az ellenség, az ördög, aki angyalnak álcázza magát és alattomosan szól hozzánk.Ne hallgassatok rá! Kövessük Jézust!'
'Arra kérlek titeket: ne hagyjátok, hogy ellopják reményeteket!
Azt a reményt, amit Jézus ad nekünk'.

Jézus, bár királyként vonul be Jeruzsálembe, de Isten, nem pedig az emberek látószöge szerint. Királyi trónusa a kereszt fája.  tömeg Királyként üdvözli, azonban Jézus nem hallgattatja el őket, nem száll velük szembe.

Milyen típusú Király Jézus? Szamárháton vonul be, nincs udvartartása, nem veszi körül hadsereg, hatalma jelképeként. Egyszerű emberek köszöntik, akik megérzik, hogy Jézus több mint király, megérzik, hogy ő az Üdvözítő. Jézus nem azért lép be a Szent Városba, hogy a földi királyoknak kijáró tisztelettel fogadják, akiknek hatalmuk van, akik uralkodnak.

Azért lép be a városba, hogy megostorozzák, hogy bántalmazzák és meggyalázzák, mint ahogy ezt Izajás próféta megjövendöli az első olvasmányban (vö. Iz 50,6). Azért megy Jeruzsálembe, hogy fogadja a töviskoronát, egy botot és egy bíborpalástot. Királysága gúny tárgya lesz. Azért vonul be Jeruzsálembe, hogy hátán egy kereszttel felmenjen a Kálvária dombra. Jézus azért megy Jeruzsálembe, hogy kereszthalált haljon. Éppen ebben ragyog fel Isten szerinti királysága: királyi trónusa a kereszt fája! – mondta homíliájában Ferenc pápa.

Pilátus előtt Jézus így szól: Király vagyok; hatalma azonban Istené, aki szembenéz a világon lévő rosszal, a bűnnel, ami eltorzítja az ember arcát. Jézus magára veszi a világot beszennyező rosszat, a bűnt, a mi bűnünket is és lemossa azt vérével, Isten irgalmasságával és szeretetével.
A kereszt Jézus trónja. Ez Jézus. Ez az ő szíve, amely mindnyájunkra letekint, betegségünkre, bűneinkre fordítja tekintetét. Ez Jézus nagy szeretete. Így lép be Jeruzsálembe, ezzel a szeretettel és mindnyájunk felé fordul. Jézus Isten, de lealacsonyította magát, hogy velünk együtt haladjon. Barátunkká és testvérünkké lett. Megvilágítja utunkat.

Ne féljünk attól, hogy kilépjünk önmagunkból, hogy elinduljunk mások felé. A tanítványok tömege ünnepelve kíséri Jézust, leterítik előtte ruháikat, emlegetik csodatetteit és felhangzik kiáltásuk: 'Áldott legyen a király, aki az Úr nevében jön!' (Lk 19,38). Jézus azért vonult be Jeruzsálembe, hogy meghaljon a kereszten. Kiüresítette önmagát, magára vette emberi létünket és felénk jött. Nézzünk felfelé Istenre, de lefelé is, az egyszerűek, az alázatosak felé. Ne féljünk az áldozattól. Mennyi áldozatot hoznak a szülők! Miért? Szeretetből. Örömmel hoznak áldozatot azokért a személyekért, akiket szeretnek. Ha szeretettel öleljük át Krisztus keresztjét, akkor nem a szomorúságot, hanem az örömet hozza el nekünk.

Forrás ~ Internet