EVANGÉLIUMI ELMÉLKEDÉS
Jézus egyszer Tírusz és Szidon vidékére vonult vissza. Itt betért
egy házba, és bár rejtve akart maradni, jelenléte mégsem maradhatott
titokban. Egy asszony, akinek leányát tisztátalan lélek szállta meg,
tudomást szerzett róla, odasietett hozzá, és a lábához borult. Az
asszony szír-föníciai származású pogány volt. Azt kérte tőle, hogy űzze
ki leányából a gonosz lelket. Jézus először elutasította: „Hadd lakjanak
jól előbb a gyermekek; mert nem helyes, ha elveszik a gyermekek
kenyerét, és a kiskutyáknak vetik!” De az asszony így folytatta: „Igaz,
Uram, de az asztal alatt a kiskutyák is esznek abból, amit a gyermekek
elmorzsálnak.” Jézus azt válaszolta: „Szavad jutalmaként menj! A gonosz
lélek elhagyta leányodat.” Amikor hazaért, leányát az ágyon fekve
találta. Már elhagyta a gonosz lélek.
A mai evangéliumban folytatódik a gyógyítások sorozata, mégpedig egy
nagyon érdekes csodával. Itt valójában nem a csoda megtörténte áll az
elbeszélés középpontjában, hanem az asszony és Jézus párbeszéde. Jézus
segítségét egy pogány, egy nem zsidó származású asszony kéri lánya
érdekében, akit a gonosz lélek gyötör. Jézus válaszából olyasmi tűnik
ki, mintha kizárná a pogányokat a csodákból. De az asszony nem adja fel,
és visszautasítva ezt az értelmezést tovább könyörög, mert hiszi, hogy
nem csupán egyesek kiváltsága a gyógyulás lehetősége, hanem az ő pogány
lányával is megtörténhet az, ami másokkal. Ez a kitartó kérés meghozza
eredményét. Jézus segít, s ennek köszönhetően megszabadul a lány a
gonosztól.
Kérő imádságainkban mi is nagyon sokszor fordulunk hasonló módszerrel Istenhez. A kérő imának kitartónak kell lennie, de nem szabad erőszakosságba hajlania. A kettő között nehéz megvonni a határt, de úgy tűnik, hogy akkor imádkozunk helyesen, ha nem követelőzünk, hanem elfogadjuk Isten akaratát. Ne csupán abban higgyünk, hogy Isten minden kérésünket teljesíteni tudja, hanem abban is, hogy jól tudja mire van szükségünk lelkünk üdvössége érdekében, és csak azokat a kéréseinket teljesíti, amelyek valóban a javunkat szolgálják. A hit és a kitartó kérés Isten segítségét eredményezi.
© Horváth István Sándor
Kérő imádságainkban mi is nagyon sokszor fordulunk hasonló módszerrel Istenhez. A kérő imának kitartónak kell lennie, de nem szabad erőszakosságba hajlania. A kettő között nehéz megvonni a határt, de úgy tűnik, hogy akkor imádkozunk helyesen, ha nem követelőzünk, hanem elfogadjuk Isten akaratát. Ne csupán abban higgyünk, hogy Isten minden kérésünket teljesíteni tudja, hanem abban is, hogy jól tudja mire van szükségünk lelkünk üdvössége érdekében, és csak azokat a kéréseinket teljesíti, amelyek valóban a javunkat szolgálják. A hit és a kitartó kérés Isten segítségét eredményezi.
© Horváth István Sándor
Előtted, Uram, bűnös és por vagyok: irgalmadból élek, neked
köszönhetek mindent; alárendelem magam neked, hagyom, hogy fájdalmaid és
szenvedéseid teljesen átalakítsanak; teljes engedelmességben és
akaratodhoz simulva hagyatkozom terád.