EVANGÉLIUMI ELMÉLKEDÉS AZ ANGYALI ÜDVÖZLETRŐL
Az angyali üdvözlet után Mária útra kelt, és a hegyek közé, Júda
egyik városába sietett. Belépett Zakariás házába, és köszöntötte
Erzsébetet.
Amikor Erzsébet meghallotta Mária köszöntését, szíve alatt felujjongott a magzat, és a Szentlélek betöltötte Erzsébetet. Hangos szóval így kiáltott:
„Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse! Hogyan lehet az, hogy Uram anyja jön hozzám? Mert íme, amikor fülembe csendült köszöntésed szava, örvendezve felujjongott méhemben a magzat! Boldog vagy, aki hitted, hogy beteljesedik mindaz, amit az Úr mondott neked!”
Amikor Erzsébet meghallotta Mária köszöntését, szíve alatt felujjongott a magzat, és a Szentlélek betöltötte Erzsébetet. Hangos szóval így kiáltott:
„Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse! Hogyan lehet az, hogy Uram anyja jön hozzám? Mert íme, amikor fülembe csendült köszöntésed szava, örvendezve felujjongott méhemben a magzat! Boldog vagy, aki hitted, hogy beteljesedik mindaz, amit az Úr mondott neked!”
Amikor Lukács evangélista leírja Mária Erzsébetnél tett
látogatásának történetét, talán nem az lehetett a szándéka, hogy Mária
jóságát vagy rokona iránt érzett szeretetét bemutassa, hiszen akkor nem
írta volna le azt is, hogy visszatért názáreti otthonába három hónap
múlva, amikor Erzsébetnek minden bizonnyal a legjobban szüksége lett
volna a segítségre. A történet jelentősége valójában abban áll, hogy
találkozik a két édesanya. Erzsébet, aki Keresztelő János édesanyja és
Szűz Mária, aki méhében hordozza Jézust. Találkozik a két asszony és a
két gyermek is. Az Erzsébet méhében megmozduló János köszönti Jézust. A
két asszony és a két gyermek örömét tárja elénk Szent Lukács, hogy mi is
csatlakozzunk örvendezésükhöz.
Az öröm mellett a hit témája is előkerül. Amikor az angyal hírül viszi Máriának, hogy gyermeke fog születni, ő hitt az angyali szónak és hittel igent mondott Isten akaratára. E hit miatt nevezi őt boldognak Erzsébet. Az ígéret, a jövendölés beteljesült Mária életében.
Boldogok vagyunk, ha hiszünk abban, hogy Jézus bennünk is megszülethet és mi újjászülethetünk őbenne. Boldogok vagyunk, ha hiszünk a szemünknek, és követjük a csillag fényét. Boldogok vagyunk, ha hiszünk a fülünknek, és az angyali szót meghallva elindulunk a betlehemi jászol felé. Hitünk beteljesedését láthatjuk meg a karácsony éjjelén születő Gyermekben!
© Horváth István Sándor
Az öröm mellett a hit témája is előkerül. Amikor az angyal hírül viszi Máriának, hogy gyermeke fog születni, ő hitt az angyali szónak és hittel igent mondott Isten akaratára. E hit miatt nevezi őt boldognak Erzsébet. Az ígéret, a jövendölés beteljesült Mária életében.
Boldogok vagyunk, ha hiszünk abban, hogy Jézus bennünk is megszülethet és mi újjászülethetünk őbenne. Boldogok vagyunk, ha hiszünk a szemünknek, és követjük a csillag fényét. Boldogok vagyunk, ha hiszünk a fülünknek, és az angyali szót meghallva elindulunk a betlehemi jászol felé. Hitünk beteljesedését láthatjuk meg a karácsony éjjelén születő Gyermekben!
© Horváth István Sándor
Ó jöjj, ó jöjj el, napkelet,
mert éjben járunk nélküled;
jöjj, igaz Napunk, halld imánk
és fényességed áraszd ránk!
Eljő, eljő Emmánuel,
Hogy üdvözüljön Izrael!
(Advent utolsó hetének liturgiájában szerepelnek az ún. „Ó-antifónák”, amelyekben a jövendő Messiás különböző nevekkel szólítjuk meg. Az imákat december 17. és 23. között imádkozzuk. Itt versbe szedett, énekelhető (Éneklő Egyház 15.) változatát közöljük.)
mert éjben járunk nélküled;
jöjj, igaz Napunk, halld imánk
és fényességed áraszd ránk!
Eljő, eljő Emmánuel,
Hogy üdvözüljön Izrael!
(Advent utolsó hetének liturgiájában szerepelnek az ún. „Ó-antifónák”, amelyekben a jövendő Messiás különböző nevekkel szólítjuk meg. Az imákat december 17. és 23. között imádkozzuk. Itt versbe szedett, énekelhető (Éneklő Egyház 15.) változatát közöljük.)