EVANGÉLIUMI ELMÉLKEDÉS A HIT EREJÉRŐL
Amikor Jeruzsálembe menet Jézus Jerikó városához közeledett, egy vak
koldus ült az út szélén. Amint ez meghallotta, hogy sokan vonulnak
arra, megkérdezte, mi történik. Mondták neki, hogy a názáreti Jézus jön
errefelé. Erre kiáltozni kezdett: „Jézus, Dávid fia könyörülj rajtam!”
Akik elöl mentek, csitították, hogy hallgasson. De ő annál jobban
kiáltotta: „Dávid fia, könyörülj rajtam!” Jézus ekkor megállt, és szólt,
hogy vezessék hozzá. Amikor odaért, megkérdezte: „Mit akarsz, mit
tegyek veled?” A vak könyörgött: „Uram, hogy lássak!” Jézus így szólt
hozzá: „Láss! Hited meggyógyított téged.” Azonnal visszanyerte látását.
Dicsőítette Istent, és követte őt. Ennek láttára az egész nép áldotta
Istent.
A vak ember látni szeretne. Csak annyit szeretne, ami más embereknek
természetes. Nem akar ő kiváltságot, hanem csak azt, amire másoknak
lehetősége van. A jerikói vak látni szeretne. Nem kifejezetten Jézust,
hanem csak a világot, amely körülveszi. A világot, amit minden más ember
láthat. A jerikói vak csodát szeretne. Mert ha egy vak szeme megnyílik a
látásra, az valódi csoda. Sejti, hogy Jézus az egyetlen, aki segíthet
rajta, aki csodát tehet vele. Amikor Jézus visszaadja látását,
gyökeresen megváltozik az élete és felfedez egy számára új világot.
Ezzel együtt egy másik csoda is történik. Jézus megnyitja lelki szemeit is, hogy ezentúl a hit szemével lásson. Azonnal Istent dicsőíti, és felismeri Jézusban a Mestert, akit érdemes követni. Eddig az út szélén ült, most pedig útnak indul.
Jézus engem is megajándékoz azzal, hogy a hit szemével lássak. Őbenne megláthatom Megváltómat. Ő adja mindenkinek a kegyelem világosságát, hogy a szunnyadó hitet felélessze és élő hitű, hitből cselekvő tanítvánnyá tegye az embereket. A hit szemével nézve megláthatom Jézusban az Isten Fiát, akit követve eljuthatok az üdvösségre. Miért üldögélnék tétlenül tovább az út szélén? Miért élnék „vak koldusként” bezárva a magam világába, csukott szemekkel, fülekkel, szívvel? Ha elindulok a hit útján Jézussal, aki maga az út, felfedezhetek egy új világot!
© Horváth István Sándor
Ezzel együtt egy másik csoda is történik. Jézus megnyitja lelki szemeit is, hogy ezentúl a hit szemével lásson. Azonnal Istent dicsőíti, és felismeri Jézusban a Mestert, akit érdemes követni. Eddig az út szélén ült, most pedig útnak indul.
Jézus engem is megajándékoz azzal, hogy a hit szemével lássak. Őbenne megláthatom Megváltómat. Ő adja mindenkinek a kegyelem világosságát, hogy a szunnyadó hitet felélessze és élő hitű, hitből cselekvő tanítvánnyá tegye az embereket. A hit szemével nézve megláthatom Jézusban az Isten Fiát, akit követve eljuthatok az üdvösségre. Miért üldögélnék tétlenül tovább az út szélén? Miért élnék „vak koldusként” bezárva a magam világába, csukott szemekkel, fülekkel, szívvel? Ha elindulok a hit útján Jézussal, aki maga az út, felfedezhetek egy új világot!
© Horváth István Sándor
Istenem, Uram! Sokat vétkeztem, és megérdemeltem igazságos
büntetésedet. Légy kegyelmes nekem, bűnösnek! Isten, Fiad értem halt meg
a kereszten, s én hálátlansággal fizettem szeretetedért. Teljes
szívemből bánom ezt. Jóságos mennyei Atyám, Te végtelenül jó vagy, én
pedig vétkeimmel megszomorítottalak és megharagítottalak. Bánom egész
lelkemből és megfogadom, hogy megjavulok és többé nem vétkezem. Segíts
kegyelmeddel!