EVANGÉLIUMI ELMÉLKEDÉS AZ ÉLET NEHÉZSÉGEIRŐL
Abban az időben, amikor Jézust nagy népsokaság követte, ő hozzájuk
fordult, és így szólt: „Aki hozzám jön, de nem gyűlöli apját, anyját,
feleségét, gyermekeit, fivérét és nővéreit, sőt még saját magát is, nem
lehet az én tanítványom. Aki tehát nem hordozza keresztjét, és nem így
követ engem, nem lehet az én tanítványom. Ha valaki közületek tornyot
akar építeni, vajon nem ül le előbb, hogy kiszámítsa a költségeket, hogy
van-e miből befejeznie? Mert ha az alapokat lerakta, de (az építkezést)
befejezni nem tudta, mindenki, aki csak látja, gúnyolni kezdi: „Ez az
ember építkezésbe fogott, de nem tudta befejezni.” Vagy, ha egy király
hadba vonul egy másik király ellen, előbb leül és számot vet, vajon a
maga tízezer katonájával szembe tud-e szállni azzal, aki húszezerrel jön
ellene. Mert ha nem, követséget küld hozzá, amikor még messze van, és
békét kér tőle. Tehát mindaz, aki közületek nem mond le mindarról, amije
van, nem lehet az én tanítványom.”
A mai evangéliumban elhangzó szavak kifejezetten provokálnak minket.
El kell döntenünk, hogy kit szeretünk a legjobban, kiért akarunk élni?
Kinek a tanítványa vagyok? Képes vagyok-e minden áldozatot meghozni,
hogy tanítványa legyek? Kinek szeretném odaadni az életemet? A döntésben
talán segítenek minket a következő kérdések: Ki szeret engem a
legjobban? Ki az, aki értem él? Ki a legjobb Mester? Ki az, aki a
legnagyobb áldozatot is meghozta értem? Ki az, aki még az életét is
odaadta értem? A nagy népsokaság létszáma hamar lecsökken, sokan
elpártolnak Jézustól és csak kevesen bizonyulnak igazi tanítványnak.
Érdemes lemondanom minden evilági dologról, hogy a kevesek közé
tartozhassak.
Jézust a kereszthordozásban is követnem kell. Az élet nehézségei, a betegségek, a szenvedés mind-mind olyan keresztek, amelyek ránk nehezednek. Van, aki csak kényszerből, kedvetlenül vagy haraggal hordozza, mert nem ismeri fel nevelő hatását. Lázad a kereszt ellen, mert Isten büntetésének tartja. Mások türelemmel és örömmel hordják. Ha valóban szeretjük Istent, szeretjük a keresztet is. Jézus az Atya iránti szeretetből tett meg mindent a mi megváltásunkért, vállalta a szenvedést, a kereszthordozást és a kereszthalált. Legyünk bátrak! Ne meneküljünk életünk keresztjei elől, mert azok vállalása jelzi, hogy mennyire szeretjük Istent. Ha szeretem a keresztet, Istent szeretem.
© Horváth István Sándor
Jézust a kereszthordozásban is követnem kell. Az élet nehézségei, a betegségek, a szenvedés mind-mind olyan keresztek, amelyek ránk nehezednek. Van, aki csak kényszerből, kedvetlenül vagy haraggal hordozza, mert nem ismeri fel nevelő hatását. Lázad a kereszt ellen, mert Isten büntetésének tartja. Mások türelemmel és örömmel hordják. Ha valóban szeretjük Istent, szeretjük a keresztet is. Jézus az Atya iránti szeretetből tett meg mindent a mi megváltásunkért, vállalta a szenvedést, a kereszthordozást és a kereszthalált. Legyünk bátrak! Ne meneküljünk életünk keresztjei elől, mert azok vállalása jelzi, hogy mennyire szeretjük Istent. Ha szeretem a keresztet, Istent szeretem.
© Horváth István Sándor
Uram, te újra meg újra hangsúlyozod, hogy minden lehetséges annak,
aki hisz. Ha megvizsgáljuk, melyik a legnagyobb, a neked leginkább
tetsző erény, azt látjuk, hogy a hit. Igen, ennek ereje által készülünk
fel arra, hogy belépjünk a Szentek Szentjébe. Hit nélkül, ó, dicsőség
Ura, nem tettél volna értünk csodákat. Mielőtt csodát műveltél volna,
azt akartad, hogy jóságoddal egyesítsük hitünket.