BOLDOG II. JÁNOS PÁL PÁPA ÜNNEPE
A lengyel származású Karol Józef Wojtyla
1920. május 18-án született a Krakkóhoz közeli
Wadowicében. Szüleit és testvérét korán elvesztette,
egyetemi tanulmányait a II. világháború szakította
félbe. Dolgozott gyárban, kőbányában, majd 1942-ben
jelentkezett az illegálisan működő papi szemináriumba.
1946-os pappá szentelése után Rómában, a pápai egyetemen
szerzett teológiai doktorátust. Rövid ideig falusi
segédlelkész, majd a krakkói Szent Flórián templom
káplánja volt. Egyházi közösségét új módszerekkel
szervezte, kirándulásokra, túrákra vitte a fiatalokat. A
teológiai kar etika szakának elvégzése után a krakkói
szemináriumban és a lublini egyetemen tanított. 1958-ban
címzetes püspök, 1964-ben Krakkó érseke és metropolitája
lett, 1967-ben VI. Pál pápa bíborosi rangra emelte.
Aktívan vett részt az 1962 és 1965 között
ülésező II. vatikáni zsinat munkájában, bizonyítva:
tisztában van az új egyházképpel, amely szerint a
tekintélyelv helyébe a szolgálat, a kioktatás helyébe az
igehirdetés lépett. 1978. október 16-án, a 33 napi
uralkodás után elhunyt I. János Pál pápa utódául -
általános meglepetésre - a viszonylag ismeretlen
Wojtylát választották meg. Ő volt 455 év óta az első nem
olasz, egyben az első kelet-európai, és 58 évével 132 év
óta a legfiatalabb pápa.
II. János Pál arra törekedett, hogy
helyreállítsa a tanbeli egységet, megrendszabályozza a
túlzókat, a tanítóhivataltól eltérőket, és a katolikus
egyház kormányzásában is új rendszert vezetett be.
Sohasem tagadta meg gyökereit, lengyel hazája iránti
szeretetét, a népi hagyományokban gyökerező
Mária-tiszteletet, a munkásként szerzett
tapasztalatokat, a lengyel zsidók deportálásának
elítélését és a kommunizmus elleni harcot. Befolyása
messze túlterjedt a Vatikánon, első, 1979-es
lengyelországi látogatása nagyban hozzájárult a
kommunista rendszer bukásához.
Több mint húsz merényletet kíséreltek meg ellene. 1981. május 13-án a csodával határos módon élte túl, amikor a török Ali Agca közvetlen közelről rálőtt a Szent Péter téren. Egészsége 1993-tól kezdett hanyatlani, Parkinson-kórban is szenvedett. 2005. április 2-án, 85 éves korában halt meg, temetésére április 8-án került sor.
Több mint húsz merényletet kíséreltek meg ellene. 1981. május 13-án a csodával határos módon élte túl, amikor a török Ali Agca közvetlen közelről rálőtt a Szent Péter téren. Egészsége 1993-tól kezdett hanyatlani, Parkinson-kórban is szenvedett. 2005. április 2-án, 85 éves korában halt meg, temetésére április 8-án került sor.
A 264 katolikus egyházfő közül csak Szent
Péter és IX. Pius ült II. János Pálnál hosszabb ideig a
pápai trónon. Ő volt a legtöbbet utazó pápa: 104
külföldi látogatása során 129 országot keresett fel,
eközben a Föld-Hold távolság háromszorosát tette meg.
Magyarországon két alkalommal: 1991. augusztus 16-20.
között, majd 1996. szeptember 6-7-én járt. Mindenkinél
több szentet és boldogot avatott, bíborost kreált.
Megreformálta a kánonjogot, a katolikus egyház
törvénykönyvét, elkészíttette az új katolikus
katekizmust.
II. János Pál bocsánatot kért a katolikus
egyház múltbéli bűneiért, törekedett az Észak-Dél
ellentét feloldására, szót emelt az emberi jogokért. A
lengyelen kívül kitűnően beszélt franciául, angolul,
spanyolul, németül, olaszul, a hívőket rendszerint
anyanyelvükön köszöntötte. Beszédeit maga írta, és a
"pápai többes szám" helyett az egyes szám első személyt
használta.
Halála után szokatlanul hamar, két hónap
múlva megindította a boldoggá avatási eljárást utódja,
XVI. Benedek. Az eljárás egyházmegyei szakasza pontosan
két évvel II. János Pál halála után zárult le, majd 2009
decemberében XVI. Benedek a tiszteletreméltó címmel
ruházta őt fel.
2011. január 14-én közzétették, hogy XVI.
Benedek pápa megtörténtnek ismert el egy, II. János Pál
közbenjárására bekövetkezett csodát, s ennek alapján
elrendelte a néhai egyházfő boldoggá avatását. A Vatikán
által összeállított, orvosokból, teológusokból,
bíborosokból és püspökökből álló bizottság ugyanis
csodának minősítette Marie Simon-Pierre francia apáca
felépülését a Parkinson-kórból. Az apáca társnőivel az
ugyancsak Parkinson-kórban szenvedő II. János Pálhoz
fohászkodott, s két hónappal a pápa halála után egy
reggel arra ébredt, hogy visszanyerte mozgásképességét,
megfogalmazása szerint mintha újjászületett volna.
Utóda, XVI. Benedek
pápa 2011. május 1-jén boldoggá avatta és ünnepét
október 22. napjában jelölte meg.Forrás ~ Internet
Imádság
Urunk, Jézus Krisztus, aki elestél az ember bűnének súlya alatt, és fölkeltél, hogy magadra vállald és eltöröld, add meg nekünk, gyenge embereknek az erőt, hogy hordozni tudjuk mindennapi keresztünket, és fölkeljünk eleséseinkből, s elmondjuk a következő nemzedékeknek üdvözítő hatalmad Evangéliumát.
II. János Pál pápa