KARÁCSONYI HIMNUSZ

Nemzetekre fény hasadt,
Kik halálos árny alatt
Sötétségben ültenek.
Vigadozz szegény világ,
Mert a Szűz ma Kisfiát
Számotokra szülte meg.

Im, hogy bűnöst fölsegítsen,
Vállaljon az Ember-Isten
Emberségünk nyomorát.
Ki nem örvend, ki nem újjong,
S nem csodálja ezt az újdon
Új kegyelmet és csodát?

Mi volna édesebb,
Mi van mélységesebb,
Mint ez a nagy Titok?
Légy hát háládatos,
Mert oly csodálatos,
Amit az Úr adott.

Föl nem fejti kényes elme,
Amit itt az Úr kegyelme
Kötött nekünk, a bogot.
Megáll eszem a hogyannál,
Ám tudom: több Isten annál,
Miz eszemmel fölfogok.

Ó fölséges
Isteni gondolat!
Minden véges
Emberit meghalad.
Rügy az Áron
Nyeste száron:
Szűz kelyhen fiu fakad.

Épségében
Nem érte bántalom,
Szépségében
Marad a szűz szirom,
Foganásban,
Fakadásban,
Fehér, mint a liliom.

Mária, tenger csillagfénye,
Hajótöröttek reménye
Isten után egymagad,
Nézz le hozzánk, kérünk téged,
Nézd az álnok ellenséget,
Mely dühével ránk szakad.

Te adsz erőt, te töröd meg
Kevélységét az ördögnek
Fiad által, jó Anya.
Meg ne rontson, megoltalmazz,
Ama kurta, borzadalmas
Utolsó szentencia.

 Szentviktori Ádám 1130 - 1192

Fordította - Sík Sándor

Forrás ~ Internet

A BÉKESSÉG ÚTJA

1. Isten a békesség Istene

Levél Puy d’Orbe apátnőjéhez

Mivel a szeretet csak a békességben lakozik, mindig gondosan ügyeljen arra, hogy jól megőrizze szívének szent nyugalmát, amit oly gyakran ajánlok önnek. 
Azok a gondolatok, amelyek nyugtalanságot és zűrzavart okoznak a léleknek, egyáltalán nem Istentől valók, aki a Béke Fejedelme. Ezek az ellenség kísértései, következésképpen el kell vetni őket, nem kell törődni velük. Mindenben és mindenütt békésen kell élni. Érjen minket külső vagy belső szenvedés, békességgel kell fogadni. Ha öröm ér, azt is fogadjuk békességgel, túlzott izgalom nélkül. Menekülnünk kell a gonosz elől? Tegyük békésen, aggodalom nélkül, különben futás közben eleshetünk, és alkalmat adunk az ellenségnek, hogy megöljön. Jót kell cselekedni? Cselekedjünk békésen, különben a kapkodásunkkal sok hibát követünk el. Még ha áldozatot hozunk, azt is békésen kell tenni.

2. Hogyan szerezzük meg a békét?

Levél Puy d’Orbe apátnőjéhez

Három dolgot tegyünk, drága leányom, és békességünk lesz: tiszta szándék legyen bennünk, hogy mindenben Isten dicsőségét akarjuk. E cél érdekében tegyük meg azt a keveset, amit tudunk, lelkiatyánk tanácsa szerint, a többinek a gondját hagyjuk Istenre. Aki minden szándékával Istent keresi, és megteszi, amit tud, miért nyugtalankodik? 
 Mi félnivalója van? Nem, nem, Isten nem olyan rettenetes azokhoz, akiket szeret, kevéssel is megelégszik, mert tudja, hogy nem rendelkezünk sokkal. Tudja, drága leányom, hogy a mi Urunkat Béke Fejedelmének hívja az Írás, következésképpen mindenütt, ahol Ö a legfőbb úr, mindent békességben tart. Persze az is igaz, hogy mielőtt helyreállítja a békét valahol, először háborút kelt benne, a szívet és a lelket elválasztja a számukra legdrágábbaktól, a megszokott és közönséges ragaszkodásoktól, vagyis a mértéktelen önszeretettől, önbizalomtól, tetszelgéstől és ehhez hasonlóktól. 
Amikor az Úr elválaszt minket ezektől az oly dédelgetett, drága szenvedélyektől, úgy tűnik, mintha elevenen megnyúzná a szívünket, nagyon keserű érzéseink vannak, szinte lehetetlen, hogy ne hadakozzunk ellene teljes lelkünkből, mert fáj az elszakadás. A léleknek ez a vergődése azonban nem nélkülözi a békét, amikor végül a szenvedéstől lesújtva azért mégsem hagyjuk, hogy akaratunk bele ne törődjön az Úr akaratába, rászögezzük az Ő isteni tetszésére; feladatainkat, szokásos tevékenységünket pedig bátran folytatjuk.

3. Békesség és alázat

A békesség az alázatból születik meg. Nyugtalanságunkat semmi más nem okozza, csak az önszeretet és saját magunk túlbecsülése. Miért van az, hogy ha időnként tökéletlenségünket tapasztaljuk vagy bűnt követünk el, csodálkozunk, nyugtalanná és türelmetlenné válunk? Nyilván azért, mert azt hittük, hogy jók, határozottak és szilárdak vagyunk, és amikor azt látjuk, hogy ez egyáltalán nem így van, hiszen orra buktunk, csalódottak leszünk, következésképpen nyugtalanok, sértettek és aggódók. Ha igazán tudnánk, hogy kik vagyunk, nem képednénk el azon, hogy a földön találtuk magunkat, inkább azon csodálkoznánk, hogyan tudunk állva maradni.

4. Az Istent szeretőknek minden javukra válik

Minden javukra válik azoknak, akik Istent szeretik. Valóban, mivel Isten jóra tudja fordítani a rosszat, kinek tenné meg, ha nem azoknak, akik feltétel nélkül neki adták magukat? 
 Igen, még a bűnöket is, melyektől Isten az Ö jóságában megóv minket, csökkenti azok javára, akik hozzá tartoznak. Dávidot soha nem töltötte volna el úgy az alázat, ha nem vétkezett volna, Magdolna nem lett volna olyan szerelmese a Megváltónak, ha nem engedett volna el neki annyi bűnt, és Jézus soha nem engedte volna el neki, ha nem követte volna el őket.

Látja, drága leányom, e nagy irgalmasságszerzőt: nyomorúságainkat kegyelemmé változtatja, és üdvös gyógyulást ad lelkünknek, melyet megmart bűneink viperája.

Kérem, mondja meg nekem, mit tesz Isten a szenvedéseinken, a fáradságainkon, a nekünk okozott üldöztetéseken keresztül? Ha tehát előfordul, hogy valami kellemetlenség éri, bármilyen oldalról jöjjön is, biztosítsa lelkét, hogy ha igazán szereti Istent, minden jóra fog fordulni. És még ha nem is látja, hogy milyen mozgatórugók hozzák majd ezt a jót, legyen biztos benne, hogy meg fog érkezni. Ha Isten a gyalázat sarát dobja a szemébe, azért teszi, hogy utána helyes látást adjon, és tiszteletben részesítse. Ha megenged egy bukást, mint Szent Pálnak, akit a földre vetett, azért teszi, hogy azután felemelje dicsőségébe.

5. Csak Istenre vágyakozzunk teljes mértékben, más dolgokra mérsékelten!

Egyedül Istent kell akarnunk teljesen, változatlanul, visszavonhatatlanul, de az Őt szolgáló eszközöket csak mérsékelten, módjával szabad akarnunk, azért, hogy ha megakadályoznak bennünket ezek használatában, ne rázzon meg túlságosan.

6. Bizalom a Gondviselésben

Az isteni Gondviselés mértéke velünk kapcsolatban akkora, amennyire bízunk benne. Ne emberi megértéssel próbáljon felkészülni ennek az életnek a nehézségeire, hanem azzal a tökéletes reménnyel, hogy amikor ezek érkeznek, Isten, akihez tartozik, meg fogja szabadítani tőlük. Mostanáig megőrizte önt, csak helyezkedjen el jól Gondviselésének kezében, minden esetben meg fogja segíteni, s ha nem tud járni, karjában viszi majd. Mitől kell félnie, drága leányom, ha Istenhez tartozik, aki oly biztosan megerősített minket afelől, hogy az Őt szeretőknek minden a boldogságukra válik. Ne gondoljon arra, hogy mi fog történni holnap, mert ugyanaz az Örök Atya, aki ma gondot visel önről, meg fogja tenni holnap és mindig. Vagy egyáltalán nem ad rosszat; vagy ha ad, legyőzhetetlen bátorságot is ad mellé, hogy elviselje.

Maradjon meg békességben, drága leányom, távolítsa el képzeletéből azt, ami megzavarhatja, és mondja gyakran a mi Urunknak: 'Ó, Isten, Te vagy az én Istenem, s én rád bízom magam, Te segíteni fogsz, és menedékem leszel, nem fogok semmitől sem félni, mert nemcsak velem vagy, hanem bennem is, s én benned. Mitől félhetne a gyermek egy ilyen Atya karjában?' Legyen igazi gyermek, drága leányom, s amint tudja, a gyermekek nem gondolnak annyi mindenre, hiszen van, aki gondol helyettük: bizony elég erősek, ha apjukkal maradnak. Tegyen hát így, drága leányom, és békessége lesz.

7. Kerüljük a kapkodást!

Gondosan meg kell vizsgálni dolgainkat, de kapkodás és gondterheltség nélkül. Ne végezze túlzott sietséggel a tennivalóit, mert ez megzavarja az értelmet és az ítélőképességet, és megakadályoz abban, hogy jól tegyük azt, ami miatt kapkodunk.

Amikor a mi Urunk szemrehányást tesz Szent Mártának, azt mondja neki: Márta, Márta, sok mindenre van gondod, és sok minden aggaszt. Látja, ha egyszerűen csak gondos lett volna, nem aggódott volna, de nyugtalan és aggodalmaskodik, rohan és izgatott: a mi Urunk ezt veti a szemére. 
A hevességgel és kapkodva elvégzett munka még soha nem járt jó eredménnyel. Fogadja hát békességgel az önre váró feladatokat, és próbálja sorban elvégezni őket, egyiket a másik után.

8. Békesség a hibáinkkal szemben

Gyűlölni kell a hibáinkat, de nyugodt és békés utálattal, nem haraggal és aggodalommal. Türelemmel kell rájuk tekintenünk, s hasznot húzni belőlük szent megalázkodással. Enélkül, leányom, tökéletlenségei, melyeket érzékenyen meglát, még érzékenyebben fogják érinteni, s így meg is maradnak, mert semmi nem őrzi meg jobban a hibáinkat, mint az, ha aggodalommal és túlzott sietséggel próbáljuk eltávolítani őket.

9. Szelídség és békesség a másokkal szembeni buzgalomban

Egy novícia-mesternőhöz

Ó, leányom, Isten nagy irgalmasságot gyakorolt önnel, amikor arra emlékeztette szívét, hogy nagylelkűen viselje el felebarátját, és szentül a szívnek a másik ember iránt való édességének vigasztalását öntötte túlbuzgóságának borába. 
Éppen erre volt szüksége, drága leányom; buzgósága dicséretes, de az volt a hibája, hogy egy kissé keserű, sürgető, aggodalmas, szőrszálhasogató volt. De már megtisztult mindettől: mostantól fogva szelíd, jóságos, nagylelkű, békés, türelmes.

10. És végül: aggodalom nélkül fogadjuk el, hogy nem mindig sikerül megőrizni a békességünket! Törekedjen arra, leányom, hogy szívét kedélyállapotának kiegyensúlyozottságán keresztül békességben tartsa. Nem azt mondom, hogy tartsa békességben, hanem hogy törekedjen rá; ez legyen a legfőbb gondja. Ne aggódjon azonban, ha nem sikerül azonnal lecsendesítenie érzelmeinek csapongását.

Szalézi Szent Ferenc 1567-1622

Forrás ~ Internet

AZ ALÁZATOS LÉLEK IMÁJA

'Bárcsak megnyílna az ég, és mennyei Atyánk elküldené az üdvösséget.'
 
Te vagy, Uram, a mi atyánk. Mert Ábrahám nem tud rólunk, és Izrael nem ismer minket; te, Uram, te magad vagy a mi atyánk, régtől fogva 'Megváltónk' a neved. Miért hagytad, Urunk, hogy letérjünk útjaidról, és hogy megkeményítsük szívünket, ahelyett, hogy félve tiszteltünk volna? Fordulj felénk újra, a te szolgáidért, örökrészed törzseiért. Ó, bárcsak széttépnéd az egeket és leszállnál! 
 
Színed előtt megolvadnának a hegyek, mint ahogy a láng felgyújtja a rőzsét, és ahogy a tűz felforralja a vizet. Így neved ismertté válna ellenségeid előtt, és a nemzetek megrendülnének színed előtt. Leszálltál, és színed előtt megolvadtak a hegyek! Nem hallotta soha senki, valóban fül nem hallotta, és szem nem látta, hogy lenne Isten rajtad kívül, aki ilyeneket vinne végbe azok javára, akik benne bíznak. Te elébe sietsz annak, aki az igazsághoz szabja tetteit, és aki útjaidon járva rád emlékezik.

Íme, te haragudtál ránk, és mi mégis tovább vétkeztünk; bűneinkben vagyunk régtől fogva, bárcsak megszabadulnánk! Olyanok lettünk mind, akár a tisztátalan, és igaz-voltunk, mint a beszennyezett ruha. Elfonnyadtunk, mint a falevél, és gonoszságaink, mint a vihar elsodortak minket. Nincs senki, aki segítségül hívná nevedet, aki fölkelne és beléd kapaszkodna. Mert elrejtetted előlünk arcodat, és kiszolgáltattál minket bűneink hatalmának. 
 
Mégis, Urunk, te vagy a mi atyánk; mi vagyunk az agyag, és te, aki formálsz, a te kezed művei vagyunk mindnyájan. Ne haragudj ránk, Urunk, oly nagyon, és ne emlékezzél többé gonoszságainkra. Figyelj ránk s lásd meg: mindnyájan a te néped vagyunk.
 
 Izajás próféta könyvéből 
 
Forrás ~ Internet


 KRISZTUS KIRÁLY VASÁRNAPJÁN

'Jöjjetek, Atyám áldottai, vegyétek birtokba a világ kezdetétől nektek készített országot!'

'Hálatelt szívvel fordulunk Hozzád, urunk Jézus, Krisztus! Aki eljöttél közénk, hogy megalapítsd országodat, az igazság és élet, az életszentség és a kegyelem, az igazságosság és béke országát. Miután felgyújtottad szívünkben Királyságod közeli eljövetelének a reményét, Jeruzsálembe mentél, hogy a Téged gyűlölők kezére adjanak, halálra ítéljenek, megostorozzanak és keresztre feszítsenek. S amikor végbevitted papi áldozatodat, az Atya iránti végső engedelmességből, búzaszemként a földbe hullva és elhalva, feltámadtál a halottak közül. Ezzel véglegesen legyőzted a rosszat, a bűnt és a halált. Azóta mindnyájan arra kaptunk meghívást, hogy engedjük országod győzelme által egyre jobban alakítani szívünket. Levetkőzzük a régi embert, és együtt működjünk kegyelmeddel, és az imádság és az apostolkodás révén azon munkálkodjunk, hogy országod elterjedjen az egész világon. Kérünk Urunk, lobbantsd lángra bennünk ugyan azt a szenvedélyt, amely a Te lelkedben ég, hogy a Földön fellobbanjon szereteted tüze. Ebben a szent órában még hevesebben könyörgünk, Jézus Krisztus szívének országa uralkodj a szívekben, a családokban, a társadalomban, az egyházban, az egész világban.' Amen.
 
VIDEÓ
 
Forrás ~ Internet

SOHA NEM SZABAD VISSZATEKINTENI

Ha a lélek a megfeszített Krisztus tanítása szerint végre eljutott az erények iránti tiszta szeretetben, a bűn iránti nagy undorral és tökéletes állhatatossággal az önismeret házába, akkor ott magára zárja az ajtót, és folytonos őrködéssel és imával a legmesszebbmenőkig távol tartja magát a világgal való érintkezéstől.

De miért zárja be magát? Félelemből, mert ismeri saját tökéletlenségét, valamint abból a vágyból, hogy eljusson a tiszta és nagylelkű szeretethez. Mert belátja és felismeri, hogy ez az egyetlen út az ilyen tökéletes szeretethez. Ezért vár élő hittel az ÉN eljövetelemre, hogy a kegyelem növekedhessen benne.

És miből ismerhető fel, hogy egy hit élő-e vagy sem? Az erények állhatatos gyakorlásából.

Soha nem szabad semmire visszatekintenetek, és imádkozásotokat semmilyen okból nem szabad megszakítanotok, kivéve, ha ezt az engedelmesség vagy a szeretet követeli meg. Mert az ördög pont az ima alatt zaklatja a leginkább a lelketeket - sokkal gyakrabban, mint bármilyen más tevékenységeteknél. Ezt azért teszi, hogy elegetek legyen az imából. Gyakran suttog ilyeneket: 'Az ilyen imádkozás (amikor gondolataitok többször elkalandoznak) nem ér semmit számotokra, mert ima közben semmi másra nem szabadna gondolnotok, és csak a szóbeli imára kellene koncentrálnotok.'

Elkalandozásotokat olyannak tünteti fel számotokra, hogy kedvetlenekké és bizonytalanokká váljatok, míg végül feladjátok az imádkozást. Holott az ima a fegyver, amivel az ellenség ellen védekezni tudtok, amennyiben a szeretet kezével és a szabad akarat karjával végzitek, és magatokat a szent hit fényében védelmezitek vele.

Tudnod kell, hogy a lélek alázatos és hűséges imával, és valódi állhatatossággal minden erényt ki tud könyörögni. Tehát kitartónak kell lennie az imádkozásban, és soha nem szabad feladnia - se az ördög ámításaira, se valamilyen saját gyengesége miatt, és mások fecsegése miatt sem; mert az ördög gyakran mondat ez utóbbiakkal olyasmiket, amiknek az a céljuk, hogy a másik lélek imádkozását megzavarják, akadályozzák. A léleknek mindezt az állhatatosság erényével ki kell bírnia.

A léleknek tehát önismeretét az Én jóságom felismerésével kell átitatnia, és az Én szeretetem felismerését az önismeretével. Ily módon hoz neki hasznot a szóbeli imádkozás, és így lesz az az Én számomra kedves. És ha kitartóan folytatja imagyakorlatait, akkor a tökéletlen szóbeli imádkozásból eljut a tökéletes belső imádkozáshoz.

Sziénai Szent Katalin

Forrás ~ Internet

SZENT CECÍLIÁRÓL

Szent Cecíliát a harmónia királynőjének nyilvánították, nem szép hangjáért, sem zenei talentumáért, hanem arra a szűzi énekre emlékezve, amelyet a szíve mélyén rejtőző Mennyei Jegyesének zengett. Tiszteletnél többet éreztem iránta: igazi baráti gyöngédséget. Legkedvesebb szentemmé lett, legbensőbb bizalmasommá.

Minden tulajdonságától el voltam ragadtatva, főként Istenre hagyatkozásától, határtalan bizalmától, amely képessé tette őt arra, hogy olyan lelkeket tegyen szűziessé, akik a jelen élet örömein kívül soha nem vágytak még más örömökre. A szent Evangélium pihent a szívén! A szívében pedig a Szüzek Jegyese pihent!

Kis Szent Teréz írásából

Forrás ~ Internet


Angelus Sileus ~ Könyörgés a Szentlélekhez

Szentlélek! Fő jó! Szent neved
Borítsa lángba szívemet!
Tüzednek édes lángja fennen
Lobogjon vígan én felettem.
Ébresszen bennem szent kegyed
Szerelmes, élő, nagy hitet!

Világíts át, Te, drága Fény,
Nehogy sötétben haljak én.
Te szent árnyékod hűvösítsen,
Hogy idegen tűz ne hevítsen.
Szívemnek kertje élni fog,
Ha hull rá égi harmatod.

Fő Vigasz, várom jöttödet,
Csókold életre lelkemet.
Ajándékaid, mint a tenger,
S Nélküled koldus csak az ember.
Itt van szívemnek kelyhe, Te
Pünkösd borával töltsd tele!

Add, ha parancsod megjelen,
Katonaként én megtegyem.
Te jó tanácsod hadd vezessen,
Különböztessek jól, helyesen.
Szent értelmedet ha adod:
Felismerem akaratod.

Arany folyam vagy, Bölcsesség,
Szerelmed csókja bennem ég,
És így a szívem tudja, érez:
Milyen jó vagy Te és mily édes.
Szemem mindig csak Rád tapad::
Igazság Lelke csak Te vagy!

Megígérted, jó Jézusom:
E vendéget én megkapom.
A szívem várja vágyva, halkan,
Őt várja ez az üres barlang.
Boldog lesz, majd ha áldva jő:
Örökre nálam marad Ő! 

Forrás ~ Internet



Kalkuttai Teréz anya ~ Öröm

Az öröm imádság, az öröm erő.
Az öröm háló, amellyel lelkeket foghatunk.
Isten szereti az örvendező imádságot.
A legjobb módja, hogy Istennek hálát adjunk:
ha dolgunkat örömmel tesszük.

A szerető szív vidám szív.
Ne engedd, hogy a gondok úgy hatalmukba kerítsenek;
hogy miattuk elfelejtsz örülni a feltámadt Krisztusnak.
Mindnyájan Istenhez vágyódunk, a mennyországba,
de hatalmunkban áll, hogy már most és itt nála legyünk a mennyben,
s minden pillanatban boldogságban részesüljünk.

Ez azt jelenti:
szeressünk úgy, ahogyan ő szeret,
segítsünk, ahogyan ő segít,
adjunk, ahogyan ő ad,
szolgáljunk, ahogy ő szolgál,
mentsük meg az embert,
ahogyan ő megment minket,
huszonnégy órán át vele legyünk,
és a legnyomorúságosabb öltözékben is felismerjük. 

Forrás ~ Internet


'Meneküljünk Istenhez Krisztus által!'

Krisztus a kereszten a szeretet erejével vonz. Soha nem szabad elválni a kereszttől! Krisztus irgalmas, de egyszersmind hajthatatlan. Néven nevezi a jót és a rosszat, egyezség és megalkuvás nélkül, de mindig kész a bocsánatra! Aki szereti Krisztust, megtartja parancsait.

Ne féljetek szentnek lenni! A szent élet a legegyszerűbb út, melyet követve föl tudjuk fogni az igazság szépségét és Isten szeretetének szabadító erejét. Krisztus arcát szemléljétek! Tanulmányozzátok Krisztust! Ne szűnjetek Tőle tanulni! Benne valóban megtalálható a bölcsesség és értelem kimeríthetetlen kincsestára.

A lélek az a 'rés', az a nyitottság, amelyen keresztül az emberi lény a végtelenre tapad, az abszolút felé nyit. Ez a nyitottság nem más, mint a szabadság. Szabadnak lenni annyit jelent, mint akarni és tudni azt választani, amit választanunk kell, és valóban azt is választani.

Krisztus zörget minden emberi szív ajtaján. A szabadságból akarja előhívni a szeretetet. Mária a történelem első 'tabernákulumává' lett. Azért kaptuk az Eucharisztiát, hogy Máriáéhoz hasonlóan a mi egész életünk is Magnificattá váljon!

Ha a forrást keresed, fölfelé kell haladnod, az árral szemben. Tanuljátok a szeretetet – azt a nehéz szeretetet, amelyik nem fut el a szenvedés elől. Ne féljetek!

Szent II. János Pál pápa

Forrás ~ Internet

IMADAL A BOLDOGSÁGOS SZŰZANYÁHOZ

Hozzád fohászkodunk,
Áldott Védasszonyunk,
Boldogságos szent szűz, kegyes Anyánk,
Enyhíteni gyermekid
Fájó keserveit
Üdved honából oh tekints ránk!
Szemedből egy sugár
Ha fájdalmunkra száll,
Megszűnnek dúlt szívünk gyötrelmei
Anyánk, siess értünk könyörgeni.
 
Anyául tégedet, ki értünk szenvedett,
Megváltónk, szent Fiad, adott nekünk:
Hogy éltünk útjain,
Ha ránk rohan a kín,
Öledben a vésztől mentek legyünk;
S nekünk így, akikért
Keresztfán onta vért,
Üdvet teremjenek gyötrelmei…
Anyánk, siess értünk könyörgeni.
 
S e népet, e hazát
Neked ő adta át,
Kit trónra önmaga az Úr emelt:
Hogy lennél gyámola,
Viszont mint ő vala,
Legyen híved minden magyar kebel;
S a szívben így veled
Egyesült hon felett
Ne győzzenek soha vad elleni…
Anyánk, siess értünk könyörögeni.
 
Szent szűz, ki e hazát
Elveszni nem hagyád,
Oh nyerd ki még csak e kegyet nekünk:
Legyen egünk alatt
Egy hit, egy akarat,
S tehozzád lángoló szeretetünk:
S így bírva kedvedet,
Mit csak imád tehet,
Beteljenek szívünk reményei…
Anyánk, siess értünk könyörgeni.
 
Ha a nagy pillanat
Jön s éltünk megszakad,
S hívő lelkünk mennyben keres hazát:
Oh tárd ki azt nekünk,
S add, boldogok legyünk
Fajunknak e földit adhatni át.
Hogy itt lenn s odafenn
Örök hazánk legyen,
S nem hervadók néped örömei
Anyánk, siess értünk könyörgeni.
Amen.

Lázár Miklós

1819–1899
 
Forrás ~ Internet



'A halál nyomasztó terhét legyőzi a szeretet ereje!'

Urunk először is azt kérdezte meg, ami tudott. Nem egyszer, hanem másodszor, sőt harmadszor is, hogy vajon Péter szereti-e őt, és háromszor hallja Pétertől, hogy szereti őt, és ugyanannyiszor bízza rá Péterre juhai legeltetését.

A háromszoros tagadást háromszoros megváltás teszi jóvá, nehogy a nyelv inkább szolgáljon a félelemnek, mint a szeretetnek, és hogy a fenyegető halál ne csaljon ki több szót, mint a meglévő élet. Legyen a szeretet feladata az Úr nyájának legeltetése, ha a Pásztor megtagadása a félelem jele volt.
Akik azzal a lelkülettel legeltetik Krisztus juhait, hogy azok a sajátjuk legyenek s ne Krisztuséi, azok Krisztus szeretete helyett önzésükről tesznek tanúbizonyságot. Ezektől óv Krisztus annyiszor idézett szava, akikről az Apostol felpanaszolja, hogy a maguk javát keresik és nem Jézus Krisztusét.

Mert mi mást jelent: 'Szeretsz engem? Legeltesd juhaimat!' (Jn 21, 15), mint: Ha engem szeretsz, ne azon törd a fejedet, hogyan tartsd jól magadat, hanem juhaimat. Ne mint a magadéit, hanem mint az enyéimet legeltesd őket. Az én dicsőségemet és ne a tiedet keresd bennük, az én uralmamat és ne a tiedet, az én hasznomat és ne a magadét. Ne légy olyan, mint a veszedelmes időkben élő emberek, akik önmagukat szeretik és mindazt, ami kapcsolatban van a bajok csíráival. Ne legyenek tehát önzők, akik Krisztus bárányait legeltetik; ne mint a magukét, hanem mint az övéit legeltessék őket.

Akik Krisztus bárányait legeltetik, azoknak különösen kell kerülniük azt a hibát, hogy a maguk javát keressék s ne Krisztusét és hogy saját vágyaik kielégítésére használják fel azokat, akikért Krisztus vérét ontotta. Abban, aki Krisztus bárányait legelteti, oly nagyra kell felhevülnie a Krisztus-szeretetnek, hogy legyőzze még a haláltól való természetes félelmet is, ami miatt nem akarunk meghalni, mikor pedig Krisztussal szeretnénk élni. De bármilyenek legyenek is a halál kellemetlenségei, le kell azokat győznie annak az erős szeretetnek, amellyel azt szeretjük, aki annak ellenére, hogy ő a mi életünk, a halált is elszenvedte értünk.

Mert ha a halálnak semmi vagy csak nagyon kevés kínja lenne, akkor nem lenne olyan nagy a vértanúk dicsősége. De, ha a jó Pásztor, aki életét adta juhaiért, és magukból a juhokból oly sok vértanút támasztott magának, mennyivel inkább kell az igazságért a halálig küzdeniük és a bűnnek vérük ontásáig ellenállniuk azoknak, akikre rábízta a juhok legeltetését, tanítását és irányítását. És ezért ki ne látná be az ő szenvedésének példája láttán, hogy a pásztoroknak sokkal inkább kell hasonlóvá lenniük hozzá, ha már a juhok közül is oly sokan lettek hasonlóvá az Egyetlen Pásztorhoz, akinek egyetlen nyájában maguk a pásztorok is juhok. Mert mindenkit saját juhává tett, amikor mindenkiért meghalt. Hiszen ő maga is Isten áldozati Bárányává lett, hogy mindenkiért szenvedhessen.

Szent Ágoston püspöknek Szent János Evangéliumáról szóló fejtegetéseiből

Forrás ~ Internet

MINDENSZENTEK

OLVASMÁNY A JELENÉSEK KÖNYVÉBŐL

Akkora sereget láttam, hogy meg sem tehetett számlálni. Én, János láttam, hogy napkelet felől egy másik angyal száll fel. Nála volt az élő Isten pecsétje. Hangos szóval így kiáltott a négy angyalnak, akiknek hatalmuk volt arra, hogy ártsanak a földnek és a tengernek: 'Ne ártsatok se a földnek, se a tengernek, se a fáknak, míg meg nem jelöljük homlokukon Istenünk szolgáit!'

Ekkor hallottam a megjelöltek számát: száznegyvennégyezren voltak Izrael fiainak minden törzséből. Ezután akkora sereget láttam, hogy meg sem lehetett számlálni. Minden nemzetből és törzsből, népből és nyelvből álltak ott a trón és a Bárány előtt. Fehér ruhában voltak, a kezükben pálmaággal. Hangos szóval kiáltották: 'Üdv Istenünknek, aki a trónon ül, és a Báránynak!' Az angyalok mind a trón, a vének és a négy élőlény körül álltak. Arcra borultak a trón előtt, és imádták az Istent: 'Ámen. Áldás, dicsőség, bölcsesség, hála, tisztelet, hatalom és erő a mi Istenünknek örökkön-örökké! Ámen.'

Ekkor a vének közül az egyik megszólított, és megkérdezte tőlem. 'Kik ezek a fehér ruhások és honnan jöttek?' Ezt feleltem: 'Te tudod, uram!' Erre ő azt mondta: 'Ezek a nagy szorongattatásból jöttek. Ruhájukat fehérre mosták a Bárány vérében.' Ez az Isten igéje. Istennek legyen hála! Amen.

Jelenesék könyve 7,2-4.9-14

Forrás ~ Internet