EVANGÉLIUMI ELMÉLKEDÉS
2016. február 9. – Kedd
Abban az időben: Összegyűltek Jézus köré a farizeusok és néhány írástudó Jeruzsálemből. Látták, hogy egyik-másik tanítványa tisztátalan, vagyis mosatlan kézzel eszi a kenyeret. A farizeusok és általában a zsidók ugyanis nem esznek addig, amíg meg nem mossák a kezüket könyékig, így tartják meg az ősök hagyományait. És ha piacról jönnek, addig nem esznek, míg meg nem mosakszanak. S még sok más hagyományhoz is ragaszkodnak: így például a poharak, korsók, rézedények leöblítéséhez. A farizeusok és írástudók tehát megkérdezték: 'Miért nem követik tanítványaid az ősök hagyományait, miért étkeznek tisztátalan kézzel?' Ezt a választ adta nekik: 'Képmutatók! Találóan jövendölt rólatok Izajás, amint írva van:Ez a nép ajkával tisztel engem, ám a szíve távol van tőlem. Hamisan tisztelnek, olyan tanokat tanítván, amelyek csak emberi parancsok. Az Isten parancsait nem tartjátok meg, de az emberi hagyományokhoz ragaszkodtok.' Azután így folytatta: 'Ügyesen kijátsszátok Isten parancsait, hogy a magatok hagyományait megtarthassátok. Mózes azt hirdette: Tiszteld atyádat és anyádat, és aki atyját vagy anyját átkozza, halállal bűnhődjék! Ti ellenben azt tanítjátok: Ha valaki azt mondja atyjának vagy anyjának: amivel segíthetnélek téged, az 'korbán' vagyis Istennek szentelt áldozati adomány, annak nem engeditek meg, hogy bármit is tegyen apja vagy anyja érdekében. Így a magatok hagyományával kijátsszátok Isten parancsát, és még sok más ehhez hasonlót tesztek.' Mk 7,1-13
Elmélkedés
A mai evangéliumi jelenet arra példa, hogy a tanító Jézus nem riad vissza attól, hogy mondanivalóját szembeállítsa korának más tanítói, az írástudók és a farizeusok tanításával. Jézus kijelentéseinek értelmezése során azonban ne essünk túlzásokba, hiszen nem az volt a szándéka, hogy vitába kerüljön a hivatalos tanítókkal. Az írástudók azt tekintették legfőbb feladatuknak, hogy értelmezzék a mózesi törvényt és gyakorlati tanácsokat adjanak annak megtartásával, alkalmazásával kapcsolatban. Ez olyan helyes szándék részükről, amelyet Jézus is elismert. Ugyanakkor sok esetben az írástudók értelmezése és alkalmazási javaslata eltért attól, amit Isten eredetileg akart az általa adott törvénnyel, s erre hívta fel Jézus a figyelmet, ami ellenszenvet váltott ki belőlük. A fokozatosan erősödő ellentét másik oka az írástudók és farizeusok képmutatása volt, azaz jól értelmezték és helyesen tanították ugyan az isteni törvényeket és parancsokat, de ők maguk nem tartották meg azokat, illetve ha megtartották, ezzel inkább az emberek elismerését akarták megszerezni, mintsem Isten tetszését keresték.
Jézus jogosan gondolta, hogy mindenkinél jobban ismeri az Atyát és jogosan állította, hogy jobban ismeri másoknál az Atya törvényeit. A mennyei Atyával való egysége az alapja annak, hogy az igazságot tanítja. Ezt az igazságot érdemes követnünk.
© Horváth István Sándor
Imádság
Mindenható Úristen, aki gondviselésed eszközéül gyarló embereket választasz, ily módon is kitünteted isteni hatalmadat a világ kormányzásában, áraszd ránk kegyelmedet, hogy ki imádva elismerem benned a legfőbb hatalmasságot és minden hatalom kútfejét: annak általad rendelt egyházi és világi képviselőit köteles engedelmességgel tiszteljem, s így isteni törvényednek készséggel hódolva, teljesítsem szent akaratodat.