BINGENI SZENT HILDEGARD

Bingeni Szent Hildegárd misztikus, eredeti nevén Hildegard von Bingen  1098-ban augusztus 17- én született a németországi Alzeyban. Szüleinek tízedik gyermekeként jön a világra, ezért felajánlják őt istennek. Nemesi származású népes családja körében úgy nő fel, hogy az élete és további sorsa az isteni gondviselés jóvoltából a lelki és erkölcsi tisztaság kegyelmét megkapja. Különösnek tűnhet, de e szent elhivatottság olyan erősen él benne, hogy szinte természetes, hogy apáca legyen. Családjukban már van egy apáca nőrokon, aki később Boldog Jutta néven vonul be az egyháztörténetben, és ekkor éppen egy kolostor apátnője. Hildegárd nagyon szereti őt és felnéz rá. Példaképéhez hasonlóan ő is szívesen készül a kolostori életre, nem akar mást, mint Istennek szentelni az életét. A korabeli szokásoknak megfelelően a bencés apácák kezdik el nevelni 8 évesen. Ekkor kezdődnek látomásai is, amelyek hol álomképek, hol misztikus élmények formájába átjárják. Mivel az emberek bűnei mélyen megviselik, szüntelenül imádkozni akar ezért fizikai állapota  romlani kezd. Gyenge, betegeskedő de erős lelkületű kamaszlánnyá növi ki magát,akinek a test fájdalmai a lélek megerősítői.  A keresztes lovagok kora zajlik éppen és Európát egyházpolitikai ellentétek osztják meg. A pápa és a császár háborúznak, az egyházfők és papok között sok a lezüllés, az emberek babonásak. Ebben a külső környezetbe töltődik meg a lelke azzal a kegyelemmel ami életét nemcsak gondolataival, hanem cselekedetével is  hitelessé teszi. 15 évesen szerzetesnővé avatják. Boldogsága határtalan, és szent meggyőződése, hogy az összes készségét és tehetségét annak szolgálatában kell állítania, amiben hisz. Így először csak énekelget, majd egyházi zenét kezd el szerezni. Először csak megfigyeli isten teremtményeit a természetben, füvek, fák, virágok és állatok formájában, majd igazi természettudóshoz méltóan elkezdi tanulmányozni és leírni őket. Az írás is az elején egyfajta szórakozás, hogy végül komoly teológiai értekezés legyen belőle.  Írásai közül legjelentősebb a látomásaira épülő misztikus trilógiája: a rupertsbergi Scivias-kódex, Az Úr utainak ismerete (dogmatikus tartalmú), Az érdemszerzés könyve (erkölcstannal és erényekkel foglalkozik) és Az isteni művek könyve (a misztikus kozmológiát tárgyalja). Látnoki adottsága miatt ,'a német prófétanő' nevet kapja, ami nem annyira a jövendőmondást, mint a jelen események megértését jelenti. Éppen ebből fakadt sok fájdalma, vajúdása, mert különleges látása következtében egészen más tanácsokat kell adnia, mint amilyeneket az emberek várnak tőle. Hosszú levelezéseket folytat a hívekkel, akik mindenfajta problémával megkeresik. Később hercegek, papok, is írnak neki, és ő lelkiismeretükhöz szólva tanítja őket. 38 éves, amikor a meghalt Jutta apátnő helyére, akarata ellenére őt választják. Míg ereje a szellemben határtalan, addig fizikailag sokszor gyenge. Érdekesség, hogy amikor elkezdett beteg lenni, mindig azon kezdett el gondolkodni, hogy hol nem cselekedett isten akarata, vagy a lelkiismeret szavára, így az elsők között van, aki a betegségek forrását a lélek megakadásai között keresi. Eközben gyógynövényes kertet tart fenn, ahol a testi bajokra a közvetlen gyógyírt elkészítheti. Mint orvoshoz is jönnek hozzá és kérik a segítségét. Tudják, hogy itt olyan gyógyítóra találnak, aki elsőkézből ismeri a fájdalmat. Egész életét ez a sokoldalú istenszolgálat jellemzi, amiben a szeretet és a másokra való valódi odafigyelés a főszempont. 81 évesen éri a halál - Rupertsberg, 1179. szeptember 11.  XVI. Benedek avatta szentté 2012. május 10.

Forrás ~ Internet