SZENT DAMIÁN KERESZT ~ SZENT DAMIANOI FESZÜLET
A
12. századból való feszület egy szír szerzetes alkotása. Nevét onnan
kapta, hogy abban a Szent Kozma és Damján tiszteletére szentelt
templomban függött, amelyet palesztinai szerzetesek építettek a 7.
században Assisiben, az umbriai kisvárosban. A kis templomról nevezték
el a környéket is, mely ősidők óta tiszteletben álló hely, gyógyforrások
övezte Nympharium. A pogány időkben a keresztények gyülekezőhelye, majd
Szent Felician hirdette itt az Evangéliumot és gyűjtötte össze az
Eucharisztia ünneplésére a hívőket.
A kis kápolna már
romokban állt, amikor Szent Ferenc 1206 őszén betért ide. Az oltár
fölötti ikonkereszt előtt imádkozva hangot hallott. 'Ferenc, menj és
állítsd helyre házamat, mert mint látod, roskadozik.' Ferenc Krisztus
parancsának engedelmeskedve látott neki a kis templom megjavításához. A
kereszt 'a keresztény ókor alkotásainak késői utódja' , az örökké élő
Krisztusnak az ikonja. Szimbólumok sorával és gazdagságával beszél az
Istenfiának és egyházának már a kereszten való megdicsőüléséről. Bár a
keresztre feszítésről mind a négy Evangélium beszámol. a
legrészletesebben János, ezért az ő leírása szolgálhatott a feszületen
látható motívumok forrásául. Jánosnál Jézus már a kereszten
diadalmaskodik. Azt a mozzanatot mutatja meg, hogy az Emberfia
fölemeltetett, az Üdvösség jele (Jn 3,14). János passió-elbeszélésében
Jézus méltóságteljesen halad a kereszt felé, diadallal száll fel reá,
hiszen ott alapítja meg Egyházát, amikor a 'Lelket adja' (Jn 19,30) és
oldalából vért és vizet folyat. Keresztje az üdvösség eleven jele, az
'élet fája'. (Jel 22,2)
János evangéliuma szerint Jézus
tettei és szavai révén úgy nyilatkozik meg mint a világ Világossága.
Megvilágosító tevékenysége abból ered, ami benne van: az Isten szava, az
igaz Világosság. Így a körülötte zajló dráma nem más, mint a világosság
és a sötétség összecsapása. A szenvedés órájában, amikor Júdás
eltávozik a vacsoráról, hogy kiszolgáltassa Jézust, János
szántszándékkal jegyzi meg: 'Éjszaka volt.' (Jn 13,30) Jézus elfogatása
alkalmával pedig maga kijelenti: 'Ez a ti órátok, a sötétség hatalmáé.'
(Lk 22,53) Ezt a sötétséget, a bűnt jelképezi a kereszt fekete
alapszíne. Ám Jézus kereszthalálával győzött a sötétség felett a
világosság, diadalmaskodott a Szeretet.
A keresztet,
mint a legfőbb Szeretet jelét vörös szín keretezi, a szeretet jelképes
színével szinte kiszorítva a gonoszságot és bűnt szimbolizáló fekete
színt. Az egész feszület Krisztus keresztre feszített testének
világosságától ragyog. Krisztus világossága valójában Isten dicsőségének
fénye (2 Kor 4,6). Így nyilatkozik meg a Krisztus-Világosságon
keresztül az isteni lényeg. A kereszt alapszínében dominál az arany és a
sárga, a mennyei szférát, az isteni világosságot jelképezve. A
kereszten finom fehér vonalakkal megrajzolt növényi mintákat is látunk.
Ezekkel a stilizált díszekkel a kereszt valóságos élő fává, életfává
lesz.
A feszületet kagylók lánca keretezi. A kagyló is,
mint a feszület annyi más motívuma, szimbolikus tartalmú. A korai
keresztényeknél alakja révén szív-szeretet szimbólum, de a katakombák
kagylóábrázolásai a feltámadásra is utalnak. Egy ókori szerző a
kagylóhéj két felét az Ó- és Újszövetséggel, a benne rejlő kincset, a
gyöngyöt pedig Krisztussal hozza kapcsolatba. A keresztikon így nem más,
mint a legnagyobb kincset magába rejtő zárt világ, Isten országának
titokzatos misztériuma, melybe a hit által léphetünk be. Érdekes
megfigyelni, hogy a kereszt függőleges részének alján mintegy ebbe a
misztikus világba bejáratot hagyva - megszakad a kagylókoszorú. A
„bejáratnál" látható ábrázolások ma már elmosódottak, talán éppen a
hívők tiszteletének estek áldozatul, de kivehető két alak, akik
felsőtestükkel - tehát lelkükkel - már éppen átlépték Isten országát, az
Égi lakás kapuját. Ezért viselnek dicsfényt.
Azokat a
keresztényeket jelképezik, akikről Szent Pál mondja: 'Szeretetből eleve
arra rendelt, hogy - akaratának tetszése szerint- Jézus Krisztus által
fogadott fiaivá legyünk, s magasztaljuk fölséges kegyelmét, amellyel
szeretett Fiában fölkarolt minket.' (Ef 1,4) Bennük magára ismerhet a
keresztény ember, aki Krisztusban megkapta 'a megígért Szentlélek
pecsétjét' (Ef 1,13) és a meghívást Isten országának dicsőségére. Ám
amíg teste börtönének foglya, 'távol jár az Úrtól' (2 Kor 5,7), mennyei
honvágy gyötri, s az Istentől kapott örök hajlékba vágyik. (2 Kor 5,2)
A
kereszt függőleges szárának alján egy sziklatömböt láthatunk. A kereszt
szinte ezen az alapzaton nyugszik, ebből nő ki. A szikla jelképezheti
Krisztust (1 Kor 10,12) illetve Pétert. Péter - a szikla, amelyre az
Egyház épül - részesedik ebből a szilárdságból ('te Péter vagy és én
erre a sziklára építem egyházamat, és a pokol kapui nem vesznek erőt
rajta.' Mt 16,18). Az Istent szerető ember is krisztusi alapokra építi
házát, egész életét (Lk 6,46).
Forrás ~ Ferences Szegénygondozó Nővérek
