EVANGÉLIUMI ELMÉLKEDÉS
2015. szeptember 28. – Hétfő
Egyszer az a kérdés merült fel a tanítványok között, hogy ki a
legnagyobb közülük. Mivel Jézus ismerte szívük gondolatait, odahívott
egy gyermeket, maga mellé állította, és így szólt tanítványaihoz: Aki
befogadja ezt a gyermeket az én nevemben, engem fogad be. Aki pedig
engem befogad, azt fogadja be, aki engem küldött. Mert aki a legkisebb
köztetek, az a legnagyobb. Ekkor János vette át a szót: Mester, láttunk
valakit, aki ördögöt űzött ki a te nevedben. Megtiltottuk neki, mert nem
követ téged velünk együtt. Jézus így válaszolt: Ne tiltsátok meg, mert
aki nincs ellenetek, az veletek van. Lk 9,46-50
Elmélkedés
Jóllehet Jézus már többször beszélt apostolainak szenvedéséről és haláláról, de az ő elképzeléseikben még mindig valamiféle dicsőséges uralkodás élhetett, amelynek idején ők is majd fontos szerephez juthatnak. Erre utal az evangélium bevezető mondata, amely szerint versengés támadt közöttük, hogy ki a nagyobb, kié a vezető szerep. Túlzás volna azt állítani, hogy csupán ilyen elképzeléseik miatt tartanak ki Jézus mellett, mindenesetre titkolt szándékaikat leplezi le egymás közti versengésük.
Méltatlan viselkedésük aligha tetszett Mesterüknek, aki figyelmeztető szavai mellett egy jelképes cselekedettel emlékezteti őket az alázatosságra. Egy kisgyermeket állít közéjük és kijelenti: 'aki a legkisebb köztetek, az a legnagyobb' (Lk 9,48). A mi általunk használt fordításban az szerepel, hogy Jézus 'odahívott egy gyermeket' és maga mellé állította. Más fordítások talán jobban visszaadják az eredeti mondanivalót azzal, hogy 'kézenfogott egy kisgyermeket', hiszen ez a mozdulat az Úr részéről azt fejezi ki, hogy a védtelen, kiszolgáltatott, alázatos, kicsiny gyermekkel azonosul és nem azokkal, akik nagyravágyó terveket forgatnak elméjükben.
Jézus jelképes cselekedete nem csak az egykori apostoloknak szólt, hanem figyelmeztetés mindazoknak, akik az Egyház tagjai vagy vezetői.
© Horváth István Sándor
Imádság
Uram, a te szavad élet. Egészen egyszerű embereket messze túlnöveszt
önmagukon, és arra képesít, hogy félelem nélkül kiálljunk érted. Add,
hogy szavad bennem is élő legyen, és tedd szavadat élővé általam mások
életében is! A. Pereira
