EVANGÉLIUMI ELMÉLKEDÉS 

Abban az időben Jézus ezt mondta apostolainak: Ne féljetek azoktól, akik megölik a testet, de a lelket nem tudják megölni. Inkább attól féljetek, aki a lelket is, a testet is a pokolba taszíthatja. Egy fillérért ugye két verebet adnak? És mégsem hull a földre egy se közülük Atyátok tudta nélkül! Nektek pedig minden szál hajatokat számon tartják! Ne féljetek hát: sokkal többet értek ti a verebeknél! Ha valaki megvall engem az emberek előtt, én is megvallom őt Atyám előtt, aki a mennyekben van. De ha valaki megtagad engem az emberek előtt, én is megtagadom őt Atyám előtt, aki a mennyekben van.

---

Jézus azt kérte meghívott apostolaitól, hogy családjukat és otthonukat elhagyva egész életüket neki, illetve az evangélium hirdetésének szenteljék. Ez az elhagyás és Krisztushoz csatlakozás elengedhetetlen feltétele annak, hogy az Isten országa növekedjen a világban, többek között az igehirdetés által. Az apostolok utódai, a püspökök szintén elfogadják a meghívást és életüket Isten népének szolgálatára ajánlják fel. Eddig akár megtisztelőnek is tekinthetjük a meghívást, amely később komolyabbra fordulhat, hiszen Isten egyesektől azt kérheti, hogy hűségüket a vértanúságig bizonyítsák. Ezt kérte a ma ünnepelt Gellért püspöktől is, aki hazáját elhagyva a magyarok földjére jött, hogy népünk körében hirdesse a krisztusi örömhírt, s vértanúságával segítse az elhintett mag növekedését.
Szent Gellért napján a helytelen (alaptalan) és a helyes félelemről olvasunk az evangéliumban. Az emberi félelmeket mindig ellensúlyozza az Istenbe vetett bizalom és a hit. Amikor a feltámadt Jézus megjelenik, első szavaival mindannyiszor meg akarja szüntetni a tanítványok félelmét, amely azonnal elmúlik, mihelyt felismerik őt a hit szemével.
A feltámadt Jézusban és a feltámadásban hívő embereknek a szenvedésektől, sőt még a haláltól sem kell félniük, hiszen sorsuk ugyanúgy az örök életre való feltámadás lesz, miként Krisztusé, aki önként vállalta a szenvedéseket és feltámadásával örökre legyőzte a halált. Nincs okunk félelemre, ha hisszük, hogy Krisztussal feltámadunk az örök boldogságra.
© Horváth István Sándor

---

 

Jézus Krisztus Anyja, ki Fiad mellett álltál élte kezdetén és küldetésében, kerested Őt, a Mestert a sokaságban, mellette álltál, amikor fölmagasztalták a földről, s odaadta magát egyetlen és örök áldozatul; aki fiadként kaptad meg Jánost, fogadd el az öröktől fogva meghívottakat, oltalmazd növekedésüket, kísérd életükben és szolgálatukban a te fiaidat, Papok Édesanyja!
Szent II. János Pál pápa