'Nem vonakodom a munkától'
Bocsássatok meg nekem, testvérek: az engedelmesség példájánál kissé
hosszabban elidőztem, amint az Szent Márton esetében illik is. Valóban
itt kissé elidőzünk, de úgy vélem: Jó nekünk itt lennünk (Mt 17, 4), ma
hosszabban Mártonnál megpihennünk. 'Uram, mondja, ha népednek még
szüksége van rám, nem vonakodom a munkától. 'Legyen meg a te akaratod!'
Ó, igazán szent élet! Ó, mérhetetlen szeretet! Ó, csodálatos
engedelmesség! A jó harcot megharcoltad, a pályát végigfutottad, hitedet
megtartottad. Készen vár rád az igazság győzelmi koszorúja, amelyet ma
megad neked az Úr, az igazságos Bíró, és te még most is csak azt mondod: 'Nem vonakodom a munkától. Legyen meg a te akaratod!'
Te igazán
feláldoztad Izsákot: odaadtad azt az egyetlent, amit szeretsz, ami
benned van. Egyetlen örömödet szent buzgósággal feláldoztad, kész vagy
visszatérni a veszélyek közé, újra felvenni a harcot, ismét vállalni a
munkát, elviselni a gyötrelmet, tovább küzdeni a kísértéssel, továbbra
is távol lenni a szentek oly nagy és annyira kívánt boldogságától, és a
dicsőségbe való bejutás helyett visszamenni e halandó világ nyomorúságai
közé, s végül, ami a legnagyobb: Krisztustól továbbra is távol lenni,
ha ő így akarja.
Kétségkívül nagyobb kegyelmet érdemel az, aki még a parancs elhangzása
előtt készségesnek mutatkozik annak teljesítésére, mint az, aki a
parancs elhangzása után törekszik engedelmeskedni. Ó, szent angyalok –
merjem mondani? –, nagy ugyan a ti engedelmességtek, de nem tudom, van-e
köztetek olyan, aki akkor is kész akármilyen nagy szolgálatra, hogyha
nem láthatja a mennyei Atya arcát? Ó, Péter, nagy dolog az, hogy te
követted az Urat, és mindenedet elhagytad. Amikor az Úr színében
elváltozott, hallottam, hogy azt mondtad a hegyen: Uram, jó itt nekünk,
csinálok ide három sátrat (Mt 17, 4). De nem hallom ezt a mondatot: 'Ha
népednek még szüksége van rám, nem vonakodom a munkától.' A te szíved
azonban, Márton, kész arra, hogy akár megmaradj a testben, akár
elköltözz és egyesülj Krisztussal.
Nagy dolog ugyan a lélek nyugalma, amikor nem fenyeget a halál; nagy
tökéletesség van a Krisztus látására való buzgó és lankadatlan
törekvésben; de mindezeket messze felülmúlja, hogy nem félsz meghalni,
sőt nem vonakodsz élni és munkában fáradozni, te, aki oly nagy vággyal
kívánsz az Úr jelenlétében lenni. Mi az, amiben nem engedelmeskedett
volna ő, aki ilyen nagy pillanatban is teljes odaadással mondja: 'Legyen
meg a te akaratod?'
Ez tehát a mi részünk, testvérek, amikor ma vendégségben vagyunk
Mártonnál; szorgalmasan szemléljük a szegény - sőt most már a gazdag -,
Márton asztalánál ezt az engedelmességet, tudván, hogy tőlünk is ezt
várják. Erre kell nekünk is készülnünk, hogy mindnyájan elmondhassuk:
Hamar elindulok, nem késlekedem, hogy parancsaidat megtartsam (Zsolt
118,60). Nem csupán egyszer, vagy csak részben, hanem: Kész az én
szívem, Istenem, kész az én szívem (Zsolt 56,8): kész vagyok mindenre,
és rendelkezéseidet mindenben elfogadom. Erősen kívánom ezt,
különlegesen és igazán nagyon akarom: Legyen úgy, ahogy az ég akarja! (1
Mak 3, 60) Kívánom a megpihenést, de nem vonakodom a munkától: 'Legyen
meg a te akaratod!'
Szent Bernát apát beszédeiből
Forrás ~ Internet
