A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Szent Hedvig királynő ~ július 18.. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Szent Hedvig királynő ~ július 18.. Összes bejegyzés megjelenítése

SZENT HEDVIG KIRÁLYNÉ ~ JÚLIUS 18.

Magyarországon született 1374-ben, Nagy Lajos és Boszniai Erzsébet leányaként. 1384-ben Lengyelország királynőjévé koronázták. Jagelló Ulászlóval, Litvánia nagyhercegével kötött házassága eredményezte a litván herceg és nép megtérését. Férjével együtt fáradozott a vilniusi püspökség megalapításán (1388). Nagy gondot fordított mind saját maga, mind embertársai üdvösségére. A hit, a szeretet és az alázatosság példaképe volt. Neki köszönhető a hittudományi kar megalapítása és az egyetem megújulása Krakkóban. Erényekben és érdemekben gazdagon halt meg Krakkóban, 1399-ben. II. János Pál pápa 1997. június 8-án avatta szentté Krakkóban.

 'Istenünk, aki híveid élete vagy és az alázatosak dicsősége, te Szent Hedvig királynét a hit és a szeretet buzgó terjesztőjévé tetted. Közbenjárására add, hogy az igazság és a jóság apostolai legyünk. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.' Amen.

Forrás ~ Internet


SZENT HEDVIG KIRÁLYNÉ EMLÉKNAPJA ~ JÚLIUS 18.

Hedvig  (1374-1399) Nagy Lajos magyar és lengyel király, valamint Erzsébet boszniai hercegnő harmadik gyermeke volt. Atyja Vilmossal együtt (ausztriai herceg, Hedvig jegyese) a magyar trónra szánta, de a király halála után az özvegy Erzsébet királyné és a nemesek az idősebb leányt, Máriát ültették a magyar trónra, Hedviget pedig a lengyel trónra rendelték. Hedvig 1384 őszén érkezett Krakkóba és október 15-én, védőszentjének, Sziléziai Szent Hedvignek ünnepén koronázta meg Bodzanta gnieznói érsek. A lengyelek azonban, akik Hedviget királynőjükké választották, Vilmost nem akarták a trónon látni. Ezért, amikor Jagelló László követeket küldött, hogy megkérje Hedvig kezét, szívesen fogadták, meghallgatták kérését, főként, mert ígéretet tett arra, hogy vele együtt az egész litván nép megkeresztelkedik és egyesül Lengyelországgal.

Hedvig - miután 1386. február 18-án szentségi házasságot kötött a megkeresztelkedett Lászlóval - a lengyelek széles látókörű, erős hitű királynője lett. Tevékenyen részt vett az állam életében, s mindent megtett az ország nagyságának és hatalmának biztosítása érdekében.

Tevékenysége nem korlátozódott a szokásos királynői tevékenységre: egyszerű és tiszta életvitele (melyet nem könnyen rendelt alá a kor szokásainak és eszméinek), vele született értelmessége és széles körű műveltsége révén sok emlékezetes dolgot művelt rövid élete folyamán.

Mindenekelőtt elérte azt, amit sem törvény, sem fegyver nem tudott elérni: a pogány Litvániát a kereszthez vezette. Mint Litvánia Istentől vezetett apostola gondoskodott megfelelő személyek kiműveléséről, kik értették a megkeresztelt nép nyelvét, lelkületét, adottságait és jellemét: Prágában 1397-ben kollégiumot alapított litván teológusok számára. 

Sokat fáradozott az elszakadt Ruténia megtérítéséért is. Tudván, hogy a ruténok ragaszkodnak a keleti nyelvhez, fölismerte, hogy csak akkor nyerheti meg őket az Egyháznak, ha meghagyják nyelvüket és gazdag szertartásaik használatát. Ezért a szláv bencésekhez fordult és kérte, nyissanak Krakkóban novíciátust. Rómában elérte, hogy a pápa engedélyezze a krakkói egyetemen a teológiai fakultás megnyitását.

Hedvig szívén viselte a betegek, árvák, szegények, elesettek sorsát. Gyakran látogatta a kórházakat, és ápolta betegeiket. Sokat próbálkozott a parasztság nyomorának enyhítésével.

Szentség hírében halt meg. Nem a Wawel-katedrális kriptájába temették el, mint a többi királyt, hanem a főoltár alá, azzal a meggyőződéssel, hogy csak kis ideig marad ott, addig, míg föl nem emelik az oltár dicsőségébe. A boldoggá avatás politikai okokból évszázadokig késett, de a nép szívében elevenen élt Hedvig tisztelete és emlékezete.

A lengyel püspöki kar 1933. szeptember 29-én Czestochowában tartott ülésén egyhangúlag elhatározta, hogy ismét kéri Hedvig - vagy ahogy a lengyelek mondják: Jadwiga - boldoggá avatását. Az eljárást 1950-ben fölújították.

II. János Pál pápa 1997. június 8-án avatta szentté Krakkóban a mi magyar királylányunkat.


Nagy Lajos királyunk lánya máig fontos és nem feledésbe merülő szentje Lengyelországnak, akinek földi hamvait, ereklyéjét és síremlékét  a krakkói vár székesegyházában őrzik.

 'Istenünk, aki híveid élete vagy és az alázatosak dicsősége, te Szent Hedvig királynét a hit és a szeretet buzgó terjesztőjévé tetted. Közbenjárására add, hogy az igazság és a jóság apostolai legyünk. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.' Amen.

Forrás ~ Internet


BOLDOG HEDVIG királyné ~ július 18.   

BOLDOG HEDVIG - Jadwiga - Nagy Lajos királyunk kisebbik lánya volt, 1372-ben, vagy 1374-ben született. Anyja Boszniai Erzsébet volt. Már négyéves korában eljegyezték a nyolc éves Vilmos osztrák herceggel. Tíz éves volt, amikor árva lett.

12 évesen, 1384. október 15-én Lengyelország királynőjévé koronázták. Vilmost a lengyelek, mint trónkövetelőt nem fogadták el. Hedvignek hamarosan új kérője akadt, Jagelló Ulászló litván nagyherceg, aki azt ígérte, hogy népe is, ő is megtér a katolikus hitre, ha feleségül megy hozzá Hedvig. Hedvig szerette vőlegényét, Vilmost, de a lehetőség, hogy egy egész népet megtéríthet nagyon kemény lelki vívódást okozott neki. Hosszú és kínos belső tusa után végül igent mondott a fejedelmi kérő követeinek. A gyermekkorban tett ígéretet, a formális házasságot a Wawel-katedrálisban ünnepélyesen semmisnek nyilvánították.

Jagelló 1386-ban bevonult Krakkóba, és már hat nap múlva meg is keresztelkedett, majd ugyanaznap megtartották az esküvőt is. Jagelló II. Ulászló néven lengyel és litván király lett. A házasságot érvényesnek nyilvánította VI. Orbán pápa, majd később IX. Bonifác pápa is. Hedvig ettől kezdve a litvánok megtérítésén fáradozott, és a lengyel szegények gondozásán. 1388-ban sikerült megalapítani a vilniusi püspökséget. Prágában kollégiumot alapított litván teológusok számára. Nagyon sokat imádkozott, kemény önsanyargatást is vállalt. A hit, szeretet és alázatosság példaképe volt. Neki köszönhető a krakkói egyetem megújítása, a hittudományi kar felállítása.

Az erényekben és érdemekben gazdag példája nyomán a nép már életében rajongva szerette, és amikor 1399. június 15-én elhunyt, azonnal boldogként kezdték tisztelni, és testét a főoltár alá temették, remélve, hogy hamarosan hivatalosan szentté avatják. Az Egyház hivatalosan sokáig nem avatta boldoggá, de nem is emelt kifogást tisztelete ellen. 1933-ban ismét kérte a lengyel püspöki kar a boldoggá avatást, ami végül is 1950-ben történt meg. A lengyelek Jadwiga néven ünnepelik február 28-án.

Példája: Nagyon nehéz eldönteni mi az igazi hivatásunk, de ha eldöntöttük, maximális igyekezettel dolgozzunk a beteljesítésén!


Forrás ~ Internet

Hedvig

S Hedvig olvasá a szent igéket,
s így tűnődék rajtuk önmagában:
'Ím ezen, mi szép igék, mi szentek!
Lengyelország hős királya, férjem,

Kit szívemben hordok, hű jegyelted!
Nem leend-e megvetett ajándék,
Majd ha fényben eljövendesz értem,
S én kitárom a csodák világát
Ifjú, hős de még van nemzetednek?'
Gondolá, és elfogadta szíve.

Vörösmarty Mihály verses legendájából