HIMNUSZ SZENT GELLÉRT PÜSPÖKHÖZ

Szép Velence, ősi város,
zengj az Úrnak éneket.
Erényekben kiváltságos,
Gondviselés van veled,
mert Gellértet a jóságos
Isten adta teneked.

S ő, az Isten választottja,
néki adja önmagát.
Lelke üdve lesz a gondja,
vállalván a Regulát,
földi pálya nem marasztja,
Krisztus útján megy tovább.

Őt e honban tiszteletben
részesítik, mint atyát.
Hitet plántál, és a mennyben
sokszorozza jók hadát,
templomot rak, s mindenekben
csodálják alázatát.

Legyen áldás és imádat
Háromság-egy Istennek,
az Atyának és Fiúnak
s velük a Szentléleknek,
ki a küzdőknek erőt ad,
hogy győzelmet nyerjenek. Amen.

Forrás ~ Internet



 IMÁDSÁG SZENT GELLÉRTHEZ

Mennyei Atyánk, szentjeink közül
Szent Gellérthez fordulunk,
köszönetet mondunk érte,
és az ő áldozatáért,kérjük közbenjárását

a mai fiatalok neveléséhez.

Gellért püspök, egykori rendtársam,
hívlak, figyelj imádságomra.
Szent Márton monostorában,

Pannonhalmán, azon a helyen szólítalak,
ahol te is gyakran megfordultál és imádkoztál.

Köszönöm, hogy Krisztusba vetett hittel,
hívó szavának engedelmeskedve hazánkba jöttél.
Köszönöm, hogy Krisztus fönséges
ismeretét adtad népünknek.
Isten elfogadta életed áldozatát,
amikor kerékhez kötözve löktek a mélybe.

Hisz még ma is itt vagyunk, Krisztust hirdetjük,
evangéliuma szerint alakíthatjuk életünk,
és rád is emlékezhetünk.
Vértanúságod példa, vonz.
Bárcsak ne lennénk oly erőtlenek a követésedre!

Felelősek vagyunk: vajon áll-e még itt
újabb ezredév fordultán egy új,
magyar és Krisztust hívó nemzedék?

Kérj magyarjaid számára állhatatosságot és hűséget,
hogy szívünkben őrizni tudjuk azt,
ami még mindig korai ennek a világnak:
Krisztus örömhírét. Amen.

A pannonhalmi főapát imája


Forrás ~ Internet


 FELMUTAT AZ ÉGRE

Felmutat égbe szent Gellért keresztje,
Ahhoz, ki hozzánk küldte, ki az Eszme.
Apostolod volt, boldog magyar nemzet.
Áldjuk a Szentet!

Ős eleinket a krisztusi hitre
Végtelen keggyel kegyes Isten vitte.
Gellérttől nyertük, hogy jó lett a kezdet:
Áldjuk a Szentet!

Életét még zöld keresztünkre tűzte,
Lett vértanúknak s főpapoknak tükre.
Fehér virághoz piros rózsát szerzett:
Áldjuk a Szentet!

Forrás ~ Internet


 SZENT GELLÉRT PÜSPÖK NÉPÜNK TÉRÍTŐJE

Szent Gellért püspök, népünk térítője, hitnek, tudásnak, igaz magvetője.
Egyház kertjében bő gyümölcsöt termett, áldjuk a szentet!
Távoli földről jött, hazánk földjére, Adria gyöngye, Maros táj reménye.
Nagy Duna mentén fölmutat keresztet: áldjuk a Szentet!
Szent Imre herceg tudós nevelője, sok nemzedéknek apostoli őre.
Vértanú hittel nyerte el a mennyet: áldjuk a Szentet!

Forrás ~ Internet

SZENT GELLÉRT PÜSPÖK ÉS VÉRTANÚ ~ SZEPTEMBER 24.

Szent Gellért Velencében született előkelő patrícius családból 980 körül. A születése napja miatt György névre keresztelték. Ötévesen halálos beteg lett, a velencei bencés kolostorban gondos ápolásban részesült, sokat imádkoztak a gyógyulásáért, a boldog szülők Istennek ajánlották.

A bencés rendbe lépett, szépen sajátította el a tudományokat és a szentek tudományát. Szerzetesi kötelességeit pontosan teljesítette, sokat vezekelt. Amikor atyja szentföldi zarándoklaton vértanúhalált szenvedett, felvette apja nevét, a Gellért nevet. Nemsokára édesanyja is meghalt, ettől kezdve még lelkesebben tanult, böjtölt. Gyorsan haladt a rendi ranglétrán is, ami nagyon nehezére esett. Szeretett volna egyszerű szerzetes maradni, nem szívesen vállalta a vezetéssel járó kötelezettségeket, de rendtársai meggyőzték.

1015 táján szentföldi látogatásra indult. Vihar miatt csaknem hajótörést szenvedtek, végül is a bóra nevű adriai vihar Szent András szigetére sodorta őket. Itt, ezen a dalmáciai szigeten találkozott Razin - Gaudenciusz - pannonhalmi apáttal. Az apát biztatta, jöjjön Magyarországra, hithirdetőnek. Székesfehérvárra érkezve István király elé vezették, aki azonnal felismerte csodálatos képességeit, a nyolc éves Imre herceg nevelését bízta Gellértre. Hét évig foglalkozott Gellért a herceggel, utána Bakonybélre vonult vissza, imádság, böjt, tanulás következett.

1028 táján István megszervezte a csanádi püspökséget, ennek vezetését Gellértre bízta. Az új püspök sokat utazott, nem lovon hanem szekéren, a szekéren is dolgozott.

István halála után háborúskodások kezdődtek, Vata vezetésével pogánylázadás tört ki. A király-jelöltek próbáltak rendet teremteni, Endre és Levente is. 1046-ban Gellért a hercegek elé utazott több püspök kíséretében a pesti révhez, a mai Erzsébet-híd tájékára. Itt hatalmas felizgatott tömeg kiabált, tüntetett, kövekkel dobált. Gellért ekkor még sértetlen maradt. Imádkozott ellenségeiért, áldást osztogatott. A lázongók kiragadták kocsijából, a Gellért-hegy tetejéről egy kétkerekű kordéval letaszították. A zuhanás ugyan végzetes volt, de lenn még a tomboló pogányok átszúrták.

Ideiglenesen Pesten a Boldogasszony-templomban temették el, pár év múlva a marosvári székesegyházba szállították. 1083-ban avatták szentté, Csanádon, Szent László szorgalmazására. Ünnepét már 1092-óta meleg szeretettel ünnepeljük.

Példája: Mindég az állapotbeli kötelességedre összpontosíts!

'Istenünk, ki Szent Gellért püspöknek vértanúságáért megadtad a halhatatlanság koronáját, engedd jóságosan, hogy akinek emlékezetét áhítattal üljük itt a földön, annak szüntelen pártfogása védelmezzen minket a mennyben!' Amen.

Forrás ~ Internet
 
EVANGÉLIUMI ELMÉLKEDÉS
 
2016. szeptember 24. – Szombat, Szent Gellért püspök és vértanú

Abban az időben Jézus ezt mondta apostolainak: Ne féljetek azoktól, akik megölik a testet, de a lelket nem tudják megölni. Inkább attól féljetek, aki a lelket is, a testet is a pokolba taszíthatja. Egy fillérért ugye két verebet adnak? És mégsem hull a földre egy se közülük Atyátok tudta nélkül! Nektek pedig minden szál hajatokat számon tartják! Ne féljetek hát: sokkal többet értek ti a verebeknél! Ha valaki megvall engem az emberek előtt, én is megvallom őt Atyám előtt, aki a mennyekben van. De ha valaki megtagad engem az emberek előtt, én is megtagadom őt Atyám előtt, aki a mennyekben van. Mt 10,28-33

Elmélkedés

Felidézve magunkban Jézus szenvedéstörténetét, elcsodálkozunk azon, hogy az Úr mennyire megadóan fogadta, milyen nagy türelemmel viselte az őt érő bántalmazásokat. A fájdalom és a szenvedés ilyen türelmes elviselésére, valamint a halál önkéntes vállalására csak az képes, aki nem tartja feleslegesnek, hanem értelmét látja a szenvedésnek vagy hisz abban, hogy nem a halálé az utolsó szó. Ez a megállapítás nem csak Jézusra igaz, hanem mindazokra, akik a keresztény évszázadok során vértanúhalált szenvedtek. A mai napon ünnepelt Szent Gellért püspök és a többi vértanú azzal a hősies lelkülettel tűrte a bántalmazásokat, amit Jézustól tanultak. A Krisztust megelőző idők embere úgy gondolta, hogy a szenvedés szégyen, büntetés, amelyet Isten mér az emberre. Jézus helyteleníti, szenvedésével pedig gyökerében megváltoztatja ezt az elképzelést. Miként az ő esetében a másokért vállalt szenvedésnek van értelme, mert megszerzi a megváltást, ugyanúgy a vértanúk esetében abban nyer értelmet a hitükért vállalt szenvedés, hogy például szolgálnak. Példa a hívő közösség számára, amelynek tagjai megerősödnek hitükben, és példa a világban élők számára a hit értékéről és erejéről. A megpróbáltatások türelmes viselését Isten az örök élettel jutalmazza.
© Horváth István Sándor

Imádság

Fogadd szívesen Uram, Istenem, fölajánlásomat és végtelen dicséretedre, fogyhatatlan magasztalásodra irányuló vágyódásomat, hiszen ezek kijárnak neked, mert kimondhatatlanul nagy és hatalmas vagy. Ezzel fordulok hozzád és szeretnék hozzád fordulni minden nap, minden időben, és arra kérek minden mennyei lelket, minden benned hívőt, hogy velem együtt adjon hálát neked és dicsőítsen téged.

'Az örök templom építőkövei vagyunk'

Szeretett nővéreim! Örökkévaló épületéhez az isteni Építőmester köveket keres, és azokat üdvöt hozó vésőjének állandó használatával, valamint szorgos csiszolással készíti elő, ahogyan ezt jóságos anyánk, a Katolikus Egyház, a templomszentelés zsolozsmájában megénekli, és ez valóban így is van. A lélek ugyanis olyan, mint a kő, és az a rendeltetése, hogy dicsősége örök legyen, vagyis hogy örökkévaló épület épüljön belőle. Az építőmesternek, aki a ház építéséhez köveket keres, először is meg kell tisztítania a köveket. Ezt a kalapács és a véső használatával éri el. Hasonlóképpen jár el a mennyei Atya is a kiválasztottakkal, akiket kezdettől fogva nagy-nagy bölcsességgel és gondoskodó szeretettel arra rendelt, hogy örök hajlékká épüljenek.

A lelkeket is, akiket a mennyei Atya arra rendelt, hogy az örök dicsőségben Krisztussal uralkodjanak, kalapáccsal és vésővel meg kell tisztítani. Ezeket az eszközöket használja fel az isteni Mester, hogy előkészítse a köveket, vagyis az ő választottait. Mi a kalapács és a véső az ember életében? A lélek számára a sötétség, a félelmek, a kísértések, a beteges aggályosság, valamint a test számára a betegségek.

Adjatok tehát hálát az örök Atya végtelen jóságáért, aki az üdvösségre szánt lelketekkel így törődik. Miért ne dicsekednénk mennyei Atyánknak ezzel a gondoskodásával, aki minden atya közül a legjobb?

Nyissátok meg szíveteket a lelkek ezen égi orvosának, és nagy bizalommal eltelve vessétek magatokat az ő szent karjaiba; ő úgy törődik veletek, az ő választottaival, hogy egyre inkább kövessétek Jézust a Kálvária hegyére. Örömmel és meghatódott lélekkel látom, hogy mit művelt bennetek a kegyelem. Ne kételkedjetek abban, hogy mindazt, ami veletek történik, az Úr rendelte így. Ezért ne féljetek attól, hogy Isten visz bele benneteket valami bajba vagy méltatlan helyzetbe. Elég nektek tudni, hogy életetek folyamán soha nem akartátok megbántani Istent, sőt egyre jobban tiszteltétek őt.

Ha ez a jóakaró Jegyes lelketekben elrejtőzik, azt nem azért teszi - amire talán gondoltok -, hogy hűtlenségteket megbüntesse, hanem mert próbára akarja tenni hűségteket és állhatatosságtokat, és ki akar gyógyítani bizonyos betegségekből, amelyek testi szemekkel nem láthatók, tudniillik olyan betegségekből és bűnökből, amelyektől az igazak sem mentesek. Meg van írva ugyanis a Szentírásban: Az igaz is hétszer esik el (Péld 24,16).

Higgyetek hát nekem, mert ha nem tudnám, hogy milyen sok teher van rajtatok, kevéssé örvendenék, hiszen úgy érezném, hogy kevesebb igazgyöngyöt adományozott nektek az Úr. Vessétek el hát a kételyeket, mint kísértéseket. Vessétek el a kételkedéseket, amelyek életformátokkal kapcsolatosak, hogy tudniillik nem halljátok az isteni hívást, és hogy a Jegyes édes hívásainak ellenálltok. Mindezek nem a Szentlélektől, hanem a gonosz lélektől származnak. Ördögi módszerek ezek, amelyek arra törekszenek, hogy a tökéletes élettel hagyjatok fel, vagy ne törekedjetek arra. Ne csüggedjetek el!

Amikor Jézus megmutatja magát előttetek, adjatok hálát neki. Ha elrejtőzik előletek, azért is adjatok hálát. Mindezt szeretetből teszi veletek. Buzdítalak benneteket arra, hogy feszítsétek magatokat Jézussal keresztre és vele mondjátok majd: Beteljesedett! (Jn 19,30)

Pietrelcinai Szent Pio áldozópap leveleiből

Forrás ~ Internet

 EVANGÉLIUMI ELMÉLKEDÉS
 
2016. szeptember 23. – Péntek

Amikor egyszer Jézus egyedül imádkozott, és csak tanítványai voltak vele, megkérdezte tőlük: 'Kinek tartanak engem az emberek?' Ők így válaszoltak: 'Van, aki Keresztelő Jánosnak, van, aki Illésnek, mások szerint viszont a régi próféták közül támadt fel valaki.' Ő tovább kérdezte: 'Hát ti kinek tartotok engem?' Péter válaszolt: 'Az Isten Fölkentjének.' Jézus rájuk parancsolt, hogy ezt ne mondják el senkinek. Majd hozzáfűzte: 'Az Emberfiának sokat kell szenvednie. A vének, főpapok és írástudók elvetik őt, megölik, de harmadnapra feltámad.' Lk 9,18-22

Elmélkedés

Heródes vélekedése kapcsán a tegnapi elmélkedésben megemlítettük, hogy a nép körében sokan hiszik azt, hogy Jézus a Messiás, mert tanítása és rendkívüli cselekedetei egyre ezt igazolják, vagy legalábbis erre utalnak. Ez a gondolat folytatódik a mai evangéliumban, s ez alapján már könnyen megértjük, hogy miért kérdezi Jézus tanítványait arról, hogy mit gondolnak, mit hisznek róla az emberek. A tanítványok válaszából kiderül, hogy a nép már sejti, hogy Jézus lehet a Messiás, és ez a vélemény juthatott el Heródeshez is.
Ezt követően a tanítványok véleményére kíváncsi Jézus, s Péter válaszából kiderül, hogy ők is Isten küldöttének, Isten Fölkentjének tartják Jézust, mondhatjuk így is: Jézus az Isten által Fölkent Messiás. E válaszokból Jézus tehát megtudja, hogy kezd kialakulni, formálódni, hogy az ő személyéhez kötik a messiásra vonatkozó ígéretek beteljesedését. A messiási küldetésről, szerepről alkotott emberi elképzelések azonban nem egyeznek azzal, amit Isten akar. A nép uralkodót, politikai vezetőt vár, Isten viszont olyan Messiást küld, aki szenvedéssel és halállal teljesíti megváltói küldetését. Erről az isteni szándékról beszél a mi Urunk tanítványainak, amikor megjövendöli a rá váró szenvedést és halált.
© Horváth István Sándor

Imádság

Életem Ura, Jézus Krisztus! Te teljes odaadással figyelsz a betegekre, mindazokra, akik testi vagy lelki bajban szenvednek. A szeretet és az irgalom nyelvén szólsz hozzájuk. Megérinted őket, hogy meggyógyuljanak. Kezed gyógyítja a beteg testrészeket, irgalmad gyógyítja a bűnös lelket. A te gyógyító érintésedet várja a testem. A te irgalmas érintésedet várja a lelkem. A te szeretetteljes érintésedet várja a szívem. Megnyitom előtted szívemet: érints meg engem irgalmaddal! Érints meg és segíts, hogy az evangéliumhoz méltóan éljek!

'Jó legelőkön legeltetem nyájamat'

Hazahozom őket a népek közül, összegyűjtöm őket az országokból, és hazavezérlem őket. Izrael hegyein legeltetem őket (Ez 34,13). A Szentírás szerzőit nevezi Izrael hegyeinek. Azokon legeltessetek, hogy biztonságosan tápláljatok. Amit onnan hallotok, annak örüljetek, de utasítsátok vissza, ami rajta kívül van. Ne ködben kóboroljatok, hanem hallgassatok a pásztor szavára. Gyűljetek össze a Szentírás hegyeire. Itt van a szívetek gyönyörűsége. Itt nincs semmi ártalmas, semmi idegen; itt nagyon bőséges legelők vannak. De csak ti, egészségesek jöjjetek, csak ti, egészségesek legeljetek Izrael hegyein.

A völgyekben és az ország lakott tájain legeltetem őket (Ez 34, 13). Hiszen az előbb említett szentírási hegyekből fakadnak az evangéliumi igehirdetés patakjai, és a földkerekség végéig eljut igéjük (Zsolt 18,5), és az egész föld boldog és termékeny lakhelye lett a legelésző juhoknak.

Jó legelőre terelem majd őket, és Izrael magaslatain lesz a legelőjük. Jó legelőn pihennek majd (Ez 34,14). Azaz, ahol majd megpihennek, ott mondják: 'Jól érezzük itt magunkat.' Ott azt is mondják: 'Ez igaz és biztos. Nem tévedünk.' Isten dicsősége úgy pihenteti meg őket, mintha akolban lennének. És 'alszanak' majd, azaz megpihennek, éspedig igazi gyönyörűségben pihennek majd.

Jó legelőn pihennek majd, kövér legelőn, Izrael hegyein (Ez 34, 14). Már említettem Izrael hegyeit, a szent hegyeket, ahová felemeljük tekintetünket, hogy segítség jöjjön onnét a számunkra. De a mi segítségünk az Úrtól jön, aki az eget és a földet alkotta (Zsolt 123,8). Hogy még e jó hegyekbe se helyezzük a reményünket, ezt mondta: Izrael hegyein legeltetem nyájamat. De nehogy magadra maradj a hegyeken, rögtön hozzátette: Én magam terelgetem majd juhaimat. Emeld fel tekintetedet a hegyek felé, ahonnan segítség jön számodra, de figyelj arra, aki azt mondja: Én magam terelgetem. Hiszen a segítség számodra az Úrtól jön, aki az eget és a földet alkotta (Zsolt 123,8).

És így fejezi be: az igazság szerint legeltetem őket (Ez 34,14). Lásd be, hogy így, igazság szerint legeltetve egyedül csak ő legeltet. Mert ki az az ember, aki embertársáról ítéletet mondhatna? Vakmerő ítélettel van tele minden. Akiről talán már lemondtunk, az hirtelen megtérhet, és megjavulhat. Akiben viszont elhamarkodottan bizakodtunk, váratlanul elbukhat, és rosszá válhat. Sem a félelmünkben, sem a szeretetünkben nem lehetünk biztosak.

Hogy mi van most az emberben, azt az illető maga is aligha tudja. De némileg mégis ismeri magát. De hogy holnap mi lesz, azt még maga sem tudja. Isten azonban igazság szerint legeltet, mindenkinek azt adja, ami neki sajátosan megfelel: egyiknek ezt, másiknak azt. Vagy ezt, vagy azt, ami kinek-kinek kijár. Ő ugyanis tudja, mit kell tennie. Igazság szerint legelteti azokat, akiket - igazságtalanul halálra ítélve - megváltott. Tehát ő valóban igazság szerint legeltet.

Szent Ágoston püspöknek 'A pásztorok' című beszédéből

Forrás ~ Internet


EVANGÉLIUMI ELMÉLKEDÉS

2016. szeptember 22. – Csütörtök

Heródes, a negyedes fejedelem mindenről értesült, amit Jézus tett és hirdetett. Nyugtalanság fogta el, mert egyesek azt mondták: 'János támadt fel a halálból.' Mások szerint: 'Illés jelent meg újra.' Voltak, akik azt állították: 'A régi próféták közül kelt életre valamelyik.' Heródes így töprengett: 'Jánost lefejeztettem... Ki lehet hát az, akiről ilyeneket hallok?' És kereste az alkalmat, hogy személyesen láthassa Jézust. Lk 9,7-9

Elmélkedés

A rövid evangéliumi jelenet bemutatja a bibliai idők egyik uralkodóját, Heródest. Ő is tudomást szerez Jézus cselekedeteiről és tanításáról. Lám, amit Jézus korábban szemléltetett a lámpatartóra helyezett és a házat bevilágító lámpásról szóló példával, valóra vált: tanításának híre elterjed, eljut a vezető emberek otthonába is. Jézus híre kérdéseket vet fel az uralkodóban, amelyek számunkra kissé furcsának tűnnek. Miért gondol Heródes arra, hogy a régmúlt idők valamelyik prófétája támadt fel? Nem valamiféle babonás hiedelemről van szó, amelynek hátterében esetleg emberi félelmek húzódnak meg, hanem egészen másról. Heródes pontosan úgy gondolkodik, mint korának vallásos zsidó emberei, akikben erősen élt az az elképzelés, hogy a messiási időkben újra eljön Illés próféta. Amikor az uralkodó azt véli, hogy Illés jelent meg Jézus személyében, akkor burkoltan arról van szó, hogy Jézus a Messiás. Nem feltétlenül az ő véleménye ez, azaz nem ő gondolja azt, hogy a Messiás érkezett el Jézus által, hanem Jézus tettei és tanítása alapján úgy gondolják az emberek, hogy valóban eljött a Messiás. Akik hírt visznek Jézus tevékenységéről az uralkodónak, elmondhatták azt is, hogy sokan hiszik azt a nép körében, hogy Jézus a megígért Messiás, a Megváltó, akire a nép várakozott.
© Horváth István Sándor

Imádság

Élők és holtak Istene, tégy minket készségessé, hogy Krisztust követve tudjuk odaadni önmagunkat másokért, miként a búzaszem, amely egyedül marad, ha nem hull a földbe, de ha földbe hullván elhal, sok termést hoz. Add, Urunk, hogy készek legyünk áldozatot hozni társainkért, és add, hogy életünk soha el nem múló, gazdag termést hozhasson.
 
 
'Meglátta őt Jézus, megkönyörült rajta, és kiválasztotta'

Jézus látott egy Máté nevű embert, amint ott ült a vámnál. Szólt neki: Kövess engem! (Mt 9, 9) Látta, de nem annyira a testi látás, hanem inkább a belső könyörület tekintetével. Látta a vámost, és mivel ebben a látásban ott volt könyörülete és kiválasztása is, azt mondta neki: Kövess engem! Kövess, ez azt jelenti, hogy lépj a nyomomba. Kövess - mondta -, de ne lábad lépteivel, hanem életed megjobbításával. Aki ugyanis azt állítja, hogy Krisztusban akar maradni, annak úgy kell élnie, ahogy Krisztus élt (vö. 1 Jn 2,6).

Az felállt - mondja a Szentírás -, és nyomába szegődött (Mt 9, 9). Semmi csodálatos nincs abban, hogy a vámos az Úr első parancsszavára otthagyja a földi hasznot, amit hajszolt, és hátat fordítva a gazdagságnak, csatlakozik annak a kíséretéhez, akiről tudta, hogy semmi vagyona sincs. Mert maga az Úr, aki őt külsőleg hallható szavával meghívta, belül ellenállhatatlan ösztönzéssel rávette, hogy kövesse őt, szívébe öntve a kegyelem fényét. Ennek világánál Máté megértette, hogy aki itt a földön elszólította őt az ideigvalóktól, az az égben romolhatatlan kincseket tud neki adni.

Vendégül látta őt házában. Sok vámos meg bűnös jött oda, s Jézussal és tanítványaival együtt asztalhoz telepedett (Mt 9,10). Egy vámos megtérése sok vámosnak és bűnösnek ad példát a bűnbánatra és a bocsánatra. Aki majd a pogányok apostola és tanítója lesz, megtérésének kezdetén szép és igaz előrejelzéssel a bűnösök egész csapatát vezeti magával az üdvösségre, és az evangélium hirdetésének a feladatát, amelyet erényeinek kiteljesedésével valósít majd meg hiány nélkül, hitének első lépéseinél már gyakorolja. Továbbá: ha a történetek vizsgálatánál értelmünkkel mélyebbre akarunk hatolni, Máté nemcsak földi házában adott testi lakomát az Úrnak, hanem lelkének házában sokkal buzgóbban készített neki lakomát, a hit és szeretet által, annak tanúságtétele szerint, aki azt mondotta: Nézd, az ajtóban állok, és kopogok; aki meghallja szavam, és ajtót nyit, bemegyek hozzá, vele eszem, ő meg velem (Jel 3,20).

Ha meghalljuk szavát, akkor nyitunk ajtót az ő fogadására, amikor akár rejtett, akár nyílt intéseinek szívesen szót fogadunk, és gondos munkával megtesszük azt, aminek elvégzésére felszólítást kaptunk. Betér hozzánk, hogy ő velünk, mi pedig vele étkezzünk. A választottak szívében ugyanis szeretetének kegyelmével vesz lakást, és szüntelen jelenlétének fényével üdíti fel őket, hogy a mennyei vágyak egyre jobban megerősödjenek bennük, és az ég felé törő tetteikkel mint nagyon kedves eledellel táplálják Jézust.

Tiszteletméltó Szent Béda áldozópap szentbeszédeiből

Forrás ~ Internet

HIMNUSZ SZENT MÁTÉ APOSTOLHOZ

A nagy dicsőség fényköre,
mely téged, Lévi, most övez,
az Úr irgalmát hirdeti,
s nekünk bocsánat záloga.

Míg ülsz a vámnál, s gondosan
számlálod váltópénzeid,
Máté, Krisztusnak szent szava
mily gazdag kincset szán neked!

Szívednek égő vágya visz
követni áldott Mestered,
a szó hatalma nyert neked
az égi házban főhelyet.

Dávid Fiának tetteit
s életfakasztó szavait
aranysorokba foglalod,
s adod világnak ételül.

A földön Krisztust hirdeted,
s megvallod ontva véredet,
végső pecsétet így szerez
a lánggal égő szeretet.

Apostol, boldog hírt hozó
evangélista, vértanú,
segíts, hogy véled szüntelen
Krisztusnak zengjünk éneket. Amen.

Forrás ~ Internet
 
SZENT MÁTÉ APOSTOL ÉS EVANGÉLISTA ~ SZEPTEMBER 21.
 
  Szent Máté életéről, fiatalkoráról, családjáról nagyon keveset tudunk, szinte semmit. Gazdag vámos volt, amikor Jézus meghívta, a héber Lévi nevet használta, Kafarnaumban lakott, és Alfeus fia volt. Valószínűleg a jómód mellett művelt lehetett, hiszen nagyon jól beszélt görögül is.

Foglalkozása nem tette rokonszenvessé honfitársai szemében, a vámosok nem csak a kiszipolyozó, sokszor hatalmával visszaélő adóbehajtó embertípusát, de az elnyomó római zsarnokság hazaáruló képviselőjét is megszemélyesítették. Sok volt a vámosok között a nyereséget hajszoló, lelkiismeretlen ember. A zsidók bűnös és megvetett embernek tekintették őket, kerülték a társaságukat, gyűlölték a vámosokat.

Jézus talán már korábban megismerte, nem kételkedett jószándékában és becsületességében, ezért előítélet nélkül hívta meg tanítványnak Lévit, aki aztán készségesen áll fel azonnal a pénzváltó asztaltól, és a nagy megtiszteltetés örömére meghívta házába vendégségre az Urat. A farizeusok és írástudók közt nagy megrökönyödést okozott ez a vendégeskedés, meg is jegyezték, hogy illetlen dolog a bűnösök közé vegyülni. Jézus azonban határozottan megvédte vendéglátóját. Az orvos is a betegek számára szükséges, tanította. Ő a bűnösöket hívja, nem az igazakat. (Mk 2, 13-17)

Talán még a Máté nevet is az Úr adta Lévinek, ezzel is jelezve mekkora ajándék Jézus tanítványának lenni. A tizenkét apostol közé került Máté (Mt 10, 2-4; Mk 3,16-19; Lk 6, 13-16; ApCsel 1, 13), alázatosan, nagy-nagy örömmel követte Mesterét mindenhova. Krisztus feltámadása után ő is Galileában várta az Urat, ott volt a hegyen amikor Jézus minden nép tanítására küldte őket (Mt 28, 16-20). Pünkösd után először Galileában tanította honfitársait és nagyon példamutató, böjtölő életet élt.

'Urunk, Jézus Krisztus, ki Szent Mátét, a vámost irgalmasan meghívtad apostolaid közé, kérünk, segíts minket, hogy az ő közbenjárására és példája szerint mi is nyomodba szegődjünk, és mindig hűségesen ragaszkodjunk Hozzád!' Amen.
 
 'Istenünk, te mérhetetlen irgalmaddal apostolaid közé választottad Mátét, a vámost. Add, hogy példája és közbenjárása támogasson minket, és téged követve, egyre hűségesebben ragaszkodjunk hozzád. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.' Amen.
 
 Forrás ~ Internet

EVANGÉLIUMI ELMÉLKEDÉS

2016. szeptember 21. – Szerda, Szent Máté apostol és evangélista

Abban az időben amint Jézus továbbhaladt, látott egy Máté nevű embert a vámasztalnál ülni. Így szólt hozzá: 'Kövess engem!' Az felállt és követte őt. Később, amikor Jézus az ő házában vendégeskedett, eljött sok vámos és bűnös, és helyet foglaltak az asztalnál Jézussal és tanítványaival együtt. Meglátták ezt a farizeusok és megkérdezték tanítványait: 'Miért eszik a ti Mesteretek vámosokkal és bűnösökkel?' Jézus meghallotta ezt, és így válaszolt: 'Nem az egészségeseknek kell az orvos, hanem a betegeknek. Menjetek csak, és tanuljátok meg, mit jelent ez: 'Irgalmasságot várok és nem áldozatot.' Nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem hogy a bűnösöket.' Mt 9,9-13

Elmélkedés

A Szentírás Isten kinyilatkoztatását tartalmazza. A Biblia azonban nem iskolás módon tanít, azaz nem meghatározásokat ad Istenről, az emberről vagy a világról, hanem történeteket ír le arról, hogy ez a három milyen viszonyban áll egymással. Isten odalép az ember mellé vándorútján, vezeti, segíti őt. Az ember hol hagyja magát vezetni Isten által, hol pedig önállóságra törekszik, maga akar boldogulni. Ez utóbbit nevezzük bűnnek. Isten azonban újra és újra megszólítja, magához hívja az embert, sőt, az idők teljességében Jézus Krisztus személyében emberré lesz, hogy emberként is végigkísérjen minket életutunkon. A mai napon a négy evangélium egyikének szerzőjét, Szent Mátét ünnepeljük. Ő tehát azon emberek egyike, akit Isten arra a feladatra választott, hogy leírja, lejegyezze azt az igazságot és örömhírt, amit Isten üzen az embereknek, s amit maga Isten sugall. A Szentírás egyes könyveit, részeit emberek írták le, de nem emberi szó ez csupán, hanem az Isten által sugalmazott igazság. A Szentírást és azon belül az evangéliumokat mindig azzal a szándékkal olvassuk, hogy ezt az üzenetet fedezzük fel a szöveg mélyén. Soha ne bánkódjunk azon, ha valamit nem értünk, ha az írás valamely része titok marad számunkra. Inkább törekedjünk arra, hogy amit megértettünk, azt meg is valósítsuk!
© Horváth István Sándor

Imádság

Istenünk, Fiad, Jézus országod örömhírét hirdette, gyógyulást hozott a betegeknek, szabadulást mindazoknak, akiket fogva tart a bűn, a gyöngeség, világosságot hozott azoknak, akik elvakultan, önmagukba zárkózva élnek. Add, hogy életünket őhozzá tudjuk alakítani, aki a törvényt nem megszüntetni jött. Add, hogy életünkön változtatni tudjunk. Add, hogy ne öntelten éljünk, hanem figyeljünk mindig őrá, aki botránykő azoknak, akik nem fogadják el, de akik befogadják, azoknak az élet teljessége.