'Aki az igazság mellett tanúskodik, az Krisztus Király vértanúja lesz'
Ahányszor a vértanúk ünnepét üljük, kedves testvérek, el kell
gondolkodnunk arról, hogy mi is azon Krisztus Király alatt vitézkedünk,
aki alatt ők is méltók voltak harcolni és győzni. Meg kell gondolnunk,
hogy mi is ugyanazon keresztséggel nyertük el az üdvösséget; ugyanazon
szentségek éltettek és erősítettek minket is, amelyeket ők méltók voltak
elnyerni; mi is annak a nagy Királynak a jelét hordozzuk homlokunkon,
akinek nevét ők boldogan viselték.
Ezért ahányszor csak e szent vértanúk égi születésnapját kívánjuk
megünnepelni, kell, hogy ezek a boldog vértanúk valamit felismerjenek
bennünk a saját erényeinkből, hogy aztán kedvük legyen érettünk Isten
irgalmáért könyörögni. Minden ember szereti ugyanis a hozzá hasonlót. Ha
tehát a hasonló csatlakozik, akkor a vele ellentétes gondolkodásút
messze elkerüli. Íme, a mi jeles Szentünk, akinek ünnepét örömmel
kívánjuk megülni, józan volt; hogyan csatlakozhatnék hozzá én, aki ittas
vagyok? Hogyan vállalhatna közösséget az alázatos a gőgössel, a
barátságos a gyűlölködővel, a nagylelkű az önzővel, a szelíd a
haragossal?
Ez a szent vértanú kétségkívül tiszta lelkű volt; hogyan
társulhatna hozzá a házasságtörő? És mivel a dicsőséges vértanúk -
kedves testvéreim - a szegényeknek a saját vagyonukat is kiosztották,
hogyan lehetnének barátai olyannak, aki másokat megrabol? A szent
vértanúk arra törekedtek, hogy ellenségeiket is szeressék; hogyan
lehetnének társai olyanoknak, akik még barátaikat sem akarják
viszontszeretni. Ne restelljük tehát, szeretett testvérek, amennyire
csak tudjuk, a szent vértanúkat utánozni, hogy érdemeik és imáik folytán
minden bűnöktől feloldozást érdemeljünk.
De mondhatná valaki: ugyan, ki képes utánozni a vértanúkat? Ha nem is
mindenben, azért sok mindenben ez lehetséges. És Isten segítségével ezt
meg is tudjuk tenni, sőt meg is kell tennünk.
Nem bírod elviselni a tűz lángját? De akkor legalább kerüld a
paráznaságot. Nem tudod elviselni körmeid letépését? Szállj szembe a
fösvénységgel, a bűnös üzelmekkel és a gyalázatos haszonleséssel. Mert
ha az érzékiség most legyőz, hogyan ne törnének meg a kemény kínzások? A
békeidőknek is megvannak a vértanúi; mert a haragot legyőzni, az
irigységet, mint a vipera mérgét kerülni, a gőggel szembeszállni, a
gyűlölködést szívből elűzni, a torkosság felesleges vágyait megfékezni,
az iszákosságot megvetni, - mindez részesedés a vértanúságban.
Vértanú vagy te is, ahányszor és amikor csak igaz ügyben fáradozol és
tanúságot teszel te is az igaz ügy mellett. S mivel az igazságosság és
az igazság maga Krisztus, ahol baj van, akár az igazságossággal, akár az
igazsággal vagy a tisztasággal, ott - ha van hozzá erőd - állj a
pártjára, és elnyered a vértanúk jutalmát. És mivel a vértanúság a
latinban tanúskodást jelent, azért aki az igazság mellett tanúskodik
kétségkívül vértanúja lesz az igazságnak, aki maga Krisztus.
Szent Caesarius arles-i püspök beszédeiből
