EVANGÉLIUMI ELMÉLKEDÉS
Abban az időben Jézus így szólt tanítványaihoz: Amikor az Emberfia eljön az ő dicsőségében, összes angyalának kíséretében, és helyet foglal dicsőséges trónusán, akkor minden nemzet összesereglik előtte, ő pedig elválasztja őket egymástól, miként a pásztor elválasztja a juhokat a kosoktól; a juhokat a jobbjára állítja, a kosokat pedig a baljára.
Azután a király így szól a jobbján állókhoz: Jöjjetek, Atyám áldottai, vegyétek birtokba a világ kezdetétől nektek készített országot! Mert éhes voltam és ti ennem adtatok; szomjas voltam, és ti innom adtatok; idegen voltam, s ti befogadtatok; ruhátlan voltam, és ti betakartatok; beteg voltam, és ti fölkerestetek; börtönben voltam, és ti meglátogattatok!' Erre megkérdezik tőle az igazak: 'Uram, mikor láttunk téged éhezni, hogy enni adtunk volna neked, vagy szomjazni, hogy inni adtunk volna? Mikor láttunk idegenként, hogy befogadtunk volna, vagy ruhátlanul, hogy betakartunk volna téged? Mikor láttunk betegen vagy börtönben, hogy meglátogattunk volna?' Akkor a király így felel: 'Bizony, mondom nektek: Amit e legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek!'
Ezután a balján állókhoz szól: 'Távozzatok tőlem, ti átkozottak, az örök tűzre, amely az ördögnek és angyalainak készült. Mert éhes voltam, és nem adtatok nekem enni; szomjas voltam, és nem adtatok inni; idegen voltam, s nem fogadtatok be; ruhátlan voltam, és nem takartatok be; beteg voltam és börtönben sínylődtem; s ti nem látogattatok meg engem!' Erre ők is megkérdezik: Uram, mikor láttunk téged éhezni vagy szomjazni, idegenként vagy ruhátlanul, betegen vagy börtönben, és nem siettünk a segítségedre? Ő pedig ezt feleli majd nekik: Bizony, mondom nektek: Amit e legkisebbek egyikével nem tettetek, velem nem tettétek! Ezek akkor az örök büntetésre mennek, az igazak pedig az örök életre.
![[Mt 25,31-46]](https://lh3.googleusercontent.com/blogger_img_proxy/AEn0k_umA6GLBLcoX2C798nFCatXPFGXWiK22fCSK4igkuUxsqvOYKGvu2qdJ7jWU2r-DNvq1iH_xQ7Eurbc65CoT7qFuuG1j7YOBCsSaXjWZvn1NA1PxXqh8lbYTH_ujsRenI12ZNOlmQ_LU4Y=s0-d){kind=small}
'Talál-e hitet?'Nyugat-Európa egyes országaiban vagy Amerikában a hívők számának csökkenése miatt az utóbbi időkben több helyen bezárták a templomokat. Sem szentmisét, sem más szertartást nem tartanak bennük, a hívek egy másik, közeli templomba járnak istentiszteletre. A püspökségnek vagy a helyi egyházközségnek komoly fejtörést okoz, miként hasznosítsák az épületeket a jövőben. Van, ahol múzeumot vagy kiállítótermet alakítottak ki, másutt orgonakoncerteket, hangversenyeket tartanak. A hollandiai Utrecht városában egy könyvesbolt lett a templomból. Az építészeket dicséri, hogy úgy tervezték meg a három emelet magas galériát, a lépcsőket és a könyvespolcokat, hogy tiszteletben tartották az épület templom-jellegét. A XIV. századi épület szerkezetét nem bántották, még az orgonát is meghagyták, hanem úgy helyeztek el minden könyvesbolthoz tartozó építészeti elemet, hogy azokat bármikor könnyen el lehet távolítani anélkül, hogy kárt tennének az épületben. Szóval, meghagyták annak lehetőségét, hogy újra templom legyen egyszer majd e helyen.
Napjainkban valóban sokan elfordulnak Istentől, az Egyháztól, a hittől, a vallástól, de talán nem kellene mindent felégetniük, lerombolniuk maguk mögött. Talán érdemes volna meghagyni a lehetőséget, hogy visszatérjenek a hívők közösségébe. Talán érdemes volna nyitva hagyniuk egy kaput, amelyen Isten visszatérhet életükbe.
Mert abban biztosak lehetünk, hogy az Úr eljön, újra eljön a világba. Valószínűleg nem a mi hátralévő életünk néhány évében, évtizedében fog ez bekövetkezni, de biztosan meg fog egyszer történni. És abban is biztosak lehetünk, hogy halálunk után Isten elé kell állnunk. A számonkérés viszonylag egyszerű lesz. Ezt írja le a mai evangélium. Isten azt fogja megkérdezni tőlünk, hogy mire használtuk földi életünket? Csak magunknak gyűjtögettük az anyagi javakat vagy valami hasznosabbat is tettünk? Csak magunkkal törődtünk vagy megnyitottuk-e szívünket embertársaink felé? Isten nem fogja szóról szóra elmondatni velünk a Szentháromságról szóló hittételeket. Nem kéri majd tőlünk, hogy pontosan idézzünk részleteket a Bibliából. Azt kérdezi majd, hogy felismertük-e Krisztust a szegényekben és rászorulókban és segítséget nyújtottunk-e? Adtunk-e enni az éhezőknek? Adtunk-e inni a szomjazóknak? Meglátogattuk-e, ápoltuk-e, gondoztuk-e a betegeket? Felöltöztettük-e a ruhátlanokat, a nincsteleneket? Irgalmasok voltunk-e az emberekhez? Kifejeztük-e, megmutattuk-e irántuk jócselekedetekkel a szeretetünket?
Jézus egy alkalommal ezt mondta: 'Csak az a kérdés, hogy amikor az Emberfia eljön, talál-e hitet a földön?' (Lk 18,1-8). Az Úr végső időkben várható jövetelére gondolva, mi is ezt kérdezzük. Talál-e hitet, talál-e hívő embereket a földön? Vagy csak könyvesboltokat, olvasó embereket talál? Vagy koncerttermeket, ahol a művészi szépség mögött senki nem veszi észre a lelki kincset? Vagy múzeumokat, ahol az egykori vallásos élet tárgyi emlékeit őrzik? Talál-e hitet a földön? Az igazságot kereső embereket, életük magasztosabb célját kereső embereket biztosan fog találni. Mert az igazság keresését senki nem ölheti ki az ember szívéből. A vágyat, hogy kicsinyességünkön és önzésünkön felülemelkedve egy nemesebb célért éljünk, senki nem veheti el tőlünk. Törekedjünk arra, hogy hitünkben erősödjünk, és munkálkodjunk azon, hogy a következő nemzedékeknek átadjuk a hit kincsét!
© Horváth István Sándor
Urunk, Jézus, te vagy a mindenség királya! Hittel várjuk
eljöveteledet és a veled való találkozást. A hitről való tanúságtétel
minden korban bátorságot kíván a keresztényektől, tőlünk. Bátorságot,
hogy az üldözések idején, az elutasításokat megtapasztalva vagy az
emberek közönyét látva is folytatódjon az evangélium hirdetése és a hit
terjesztése. Annak tudatában élünk, hogy a te megbízásodból, a te
munkatársadként adjuk tovább a hitet. Nevelj minket az alázatra, hogy ne
önmagunkat, hanem téged és a te örömhíredet hirdessük!
![[Lk 20,27-40]](https://lh3.googleusercontent.com/blogger_img_proxy/AEn0k_sThSYmd_xHs-Awhnjo7NjJLGc1XX3cyUgJRLWUG842HplHezlEo5Q7eEEO2YjjcKMeA2p5CC4SI4f7F0BSGEp9smhkYLbJKDw83day7W4CEblOOqN99dsJ1qqjXrxCGw9dgqo0b4kShvE=s0-d){kind=small}
![[Lk 19,45-48]](https://lh3.googleusercontent.com/blogger_img_proxy/AEn0k_skttmRzrVT-bRxtOpYH3ZythLaR4RtiLSqnYHPvHsIh1ZawJC2mQghGPMltFbS8uTsyDhJO3nRoJ2b3157eLH0kIsxrz83pdMlbGxK604yx9aOj9TkK36KpCzMKYgVCYDO1EdAf1Zw2Z8=s0-d){kind=small}
![[Lk 19,41-44]](https://lh3.googleusercontent.com/blogger_img_proxy/AEn0k_t16kppDm7EJ8Dnp2j2B8jsNLwY5bM7eaI1WA6FS6hW5aegCHIijGrJ075Vb_1uSXPzHZwP2JLzumVGeZbu0JaT3YVd5HgQFBhhYn1nCnbo9-djWrKx_rZLGGDjgqnRLOEYtdTark-2KA=s0-d){kind=small}
