ELSŐSZOMBAT ~ SZŰZ MÁRIA SZEPLŐTELEN SZÍVÉNEK TISZTELETE

'Az elsőszombat a hónap első szombatja, Szűz Mária Szeplőtelen Szíve-tiszteletének napja. A Szűzanya 1925. december 10-én Lúciának, a fatimai látnoknak megmutatta tövisekkel övezett szívét és így szólt: 'Hirdesd nevemben a világnak, hogy megígérem: ott leszek az üdvösséghez szükséges kegyelmekkel mindazok halálos ágyánál, akik 5 egymást követő hónap első szombatján meggyónnak, megáldoznak, elimádkozzák a rózsafüzért és egy negyed óráig társamul szegődnek az elmélkedésben.'
 
'Mit értünk Mária Szeplőtelen Szívének tiszteletén?
Mária Szeplőtelen Szíve: a teljes ártatlanság, valamint Jézus és az emberek iránti anyai szeretet jelképe. Tiszteletének alapja a szeplőtelen fogantatás, ami azt jelenti, hogy Mária mentes volt az áteredő bűntől, és az istenanyaság. Mária Szíve a Jézus iránti szeretet példaképe mindannyiunk számára.'

Forrás ~ Internet

FELAJÁNLÁS MÁRIA SZEPLŐTELEN SZÍVÉNEK

Legszentebb Szűz Mária! Isten Anyja és a mi Anyánk! 
Szeplőtelen Szívednek ajánljuk magunkat, 
miután teljesen átadtuk magunkat az Úrnak. 
Vezess bennünket Krisztushoz, a Te egyszülött Fiadhoz 
és Isten egyszülött Fiához, általa és Vele pedig az örök Atyához!
Így járunk, a hit, remény és szeretet fényében,
 hogy a világ megismerje, hogy Krisztust az Atya küldte, 
hogy számunkra elhozza örömhírét. 
Mint az Ő követei, hirdetjük Őt, és elvisszük
 irgalmas szeretetét a föld határáig.
Szeplőtelen Szíved anyai védelme alatt, 
 egy népként Krisztussal egyesülve, 
halálával megváltva és föltámadásának
 tanúiként az Atyához megyünk. 
A legszentebb Szentháromság tiszteletére, 
akit imádunk és dicsérünk és magasztalunk mindörökké.
Amen.
 
 Forrás ~ Internet
 


 PORTUGÁLIAI SZENT ERZSÉBET

Erzsébet II. Endre magyar király dédunokája, Árpádházi Szent Erzsébet másodfokú unokahúga. Apja III. Péter aragóniai király, anyja Konstanza, Manfréd szicíliai király leánya. A keresztségben a harmincöt évvel korábban szentté avatott nagynénjéről, Erzsébetről kapta a nevét.

Tizenkét éves volt, amikor férjhez adták Déneshez, Portugália királyához. Két gyermekük született: Alfonz, aki trónörökös lett, és Konstanza, akit később IV. Ferdinánd, Kasztília királya vett feleségül.

A házasság politikai meggondolások alapján jött létre, és Erzsébetet nem tette boldoggá. Dénes király, a férje kicsapongó életet élt, több gyermeke is született a házasságán kívül. Erzsébet azonban mindent türelemmel viselt, és úgy imádkozott és vezekelt férje megtéréséért, mintha szerzetesnő lett volna. Önmagáról teljesen megfeledkezve csak férje bűneit siratta, melyekkel Istent bántja. Jóságában odáig elment, hogy férje törvénytelen gyermekeit is anyai szeretettel nevelte.

Mikor utódlásra került a sor, Alfonz föllázadt, mert atyja egyik törvénytelen fiát helyezte előtérbe vele szemben. Erzsébet ekkor a béke angyala lett a viszálykodó apa és fia között. A férje megneheztelt emiatt, sőt azzal vádolta, hogy Alfonz pártjára állt, ezért száműzte egy faluba. Csak később látta be tévedését, és hívta vissza maga mellé Erzsébetet. Dénes súlyos betegsége idején Erzsébet végig mellette volt, és a legnagyobb szeretettel ápolta. Nem engedte át másnak a férje halálos ágya melletti szolgálatot. És elérte, hogy a férje 1325-ben megtérve, szentként halt meg.

Özvegyen maradva Erzsébet teljesen az irgalmasság cselekedeteinek szentelte életét. Vagyonát és ékszereit eladta, és az árát szétosztotta a szegények és a kolostorok között. Magára öltötte a ferences harmadrendiek ruháját, és zarándoklatokra indult. Gyalog ment el Szent Jakab sírjához, Compostellába, majd visszavonult Coimbrába, az általa alapított klarissza kolostorba. Fogadalmat csak a halálos ágyán tett, hogy a jótékonyságban ne akadályozza a szegénységi fogadalom.

A kolostort utoljára akkor hagyta el, amikor békét közvetíteni ment a fia, IV. Alfonz és a veje, kasztíliai Ferdinánd között. Az út és a testvérháború miatt érzett fájdalom felőrölte maradék erejét. Estremozba érve magas láza lett, és itt érte a halál 1336. július 4- én, lánya és menye karjai között. Holttestét Coimbrába vitték, és sírja hamarosan zarándokhellyé vált, mert ereklyéi körül csodák történtek. Szentté avatását 1576-ban indították el. 1612-ben nyitották fel a sírt, és épségben találták a testét! VIII. Orbán pápa 1626-ban avatta szentté. Ünnepét még ebben az évben felvették a római naptárba, július 4-re. 1694-ben áthelyezték július 8-ra, hogy kivegyék Szent Péter és Pál ünnepének oktávájából. Mivel az oktáva megszűnt, 1969-ben visszahelyezték július 4-re.

'Istenünk, ki a béke forrása és a szeretet kedvelője vagy, és Szent Erzsébetet a viszálykodók megbékítésének csodálatos kegyelmével ékesítetted, add meg nekünk az ő közbenjárására, hogy békét teremtsünk magunk körül, s ezért Isten fiainak hívhassanak minket.' Amen.

Forrás ~ Internet





 PATER NOSTER ~ AZ ÚR IMÁDSÁGA

Az Úr imádsága ~ Miatyánk

Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved; jöjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek; és ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól! Mert tiéd az ország, a hatalom és a dicsőség mindörökké. Amen.

PATER NOSTER

Pater noster, qui es in coelis,
sanctificetur nomen tuum,
adveniat regnum tuum,
fiat voluntas tua sicut in coelo et in terra.
Panem nostrum quotidianum da nobis hodie.
Et dimitte nobis debita nostra,
sicut et nos dimittimus debitoribus nostris,
et ne nos inducas in tentationem,
sed libera nos a malo.
Amen.

VIDEÓ ~ Friar Alessandro - Pater Noster

 https://www.youtube.com/watch?v=9WAbpbVMulE

 Forrás ~ Internet



 AVE MARIA

Ave Maria Gratia plena
Maria Gratia plena
Maria Gratia plena
Ave, ave dominus
Dominus tecum

Benedicta tu in mulieribus
Et benedictus
Et benedictus fructus ventris
Ventris tui Jesus

Ave Maria
Ave Maria Mater dei
Ora pro nobis pecatoribus
Ora, ora pro nobis
Ora ora pro nobis pecatoribus

Nunc et in hora mortis
In hora mortis, mortis nostrae
In hora mortis nostrae
Ave Maria!

VIDEÓ ~ Friar Alessandro - Ave Maria

https://www.youtube.com/watch?v=xZRnLkWqmso

Forrás ~ Internet

EVANGÉLIUMI ELMÉLKEDÉS 

 2015. július 4. - Szombat


Keresztelő János tanítványai egyszer Jézushoz járultak, és megkérdezték tőle: 'Miért van az, hogy mi és a farizeusok gyakran böjtölünk, a te tanítványaid viszont nem tartanak böjtöt?' Jézus így felelt nekik: 'Vajon szomorkodhat-e a násznép, amíg velük van a vőlegény? Eljönnek a napok, amikor elviszik tőlük a vőlegényt, akkor majd böjtölnek. Senki sem tesz régi ruhára új szövetből foltot, mert az új szövet kiszakítja a régit, és a szakadás még nagyobb lesz. Új bort sem töltenek régi tömlőkbe: mert így kiszakadnak a tömlők, a bor kiömlik, és a tömlők is tönkremennek. Az új bor új tömlőkbe való; akkor mindkettő megmarad.' Mt 9,14-17


Elmélkedés


A Jézust megelőző időkben és az ő korában is a zsidó vallásosság egyik meghatározó eleme a böjtölés volt, amelyet a legszigorúbban a farizeusok és tanítványaik tartottak meg, és igyekeztek mindenkivel megtartatni. A mai evangélium szerint Keresztelő János tanítványai, akik maguk is megtartották a böjtöt, azt kérik számon Jézustól, hogy az ő tanítványai miért nem böjtölnek. Válaszában ő nem helyteleníti a böjtölést, mint vallásos cselekedetet, hanem kijelenti, hogy most nincs itt a böjtölés ideje. Szavait két példával világítja meg: régi ruhára inkább érdemes régi szövetből foltot varrni, mintsem újból, az új bort pedig érdemes új tömlőbe önteni, mintsem elhasználódott régibe.
E példák arra utalnak, hogy Jézus megjelenésével a vallásosság új ideje érkezett el. Ideje mindenkinek megújulni vallásos gondolkodásában és cselekedeteiben. Ne értsük félre az Úr szavait! Nem azt mondja, hogy mindaz, ami a korábbi időkben jellemezte a vallásosságot, például a böjtölés, az helytelen és elhagyandó, hanem a szüntelen megújulást javasolja. Töltsük meg új tartalommal vallási életünket! A megszokottság könnyen kényelmessé tehet minket, s nem gondolunk arra, hogy Isten azt várja tőlünk, hogy folytonosan növekedjünk a hitben és legyünk leleményesek a jócselekedetekben. Imádkozzunk rendszeresen a lelki megújulásért!
© Horváth István Sándor

Imádság

Engedd, Urunk, hogy a népek a mai idők viharában Krisztusnál keressenek oltalmat. Add, Urunk, hogy szentatyánk Krisztus erejével kormányozza egyházadat. Engedd, hogy az élet szenvedései és megpróbáltatásai Krisztushoz vezessenek bennünket!


 SZENT TAMÁS APOSTOL ÜNNEPE ~ JÚLIUS 3.

Mint az első idők sok szentjéről, Tamásról is csak néhány vonást őrzött meg számunkra a hagyomány. Alakja úgy áll előttünk, mintha valami régi festmény volna: ha a festő nem írta volna fölé a nevét, vagy nem festett volna rá egy szalagot, amiről leolvasható a kiléte, nem tudnánk megállapítani, kit ábrázol, annyira általánosak a vonások. Bizonyos mértékig így van ez minden szent esetében, aminek az az oka, hogy nem annyira a személyük a fontos, mint inkább az, amit az életük mutat nekünk, s amit az Egyház a szentté avatásukkal és az ünnepükkel elénk akar állítani.

Tamásról nem tudunk sokat. Egyike volt azoknak, akik akkor is hűségesen kitartottak Mesterük mellett, amikor a nagy tömegek már kezdtek visszahúzódni, mert a nép vezetőinek ellenséges magatartása egyre nyilvánvalóbbá vált, s ebből következtetni lehetett arra, mi lesz Jézus sorsa. Jézus meghívta apostolnak, így Jézus legszorosabb baráti köréhez tartozott - egyike volt a tizenkettőnek, akiket Jézus arra szemelt ki, hogy Izrael tizenkét törzsét képviseljék, s akik már Istennek új népe, a jövendő Egyház voltak. Az apostolok listájában Tamás neve Alfeus fia, Jakab (Mk 3,18), Máté (Mt 10,3; Lk 6,15), illetőleg Fülöp (ApCsel 1,13) mellett szerepel. Az első három evangélistánál tehát, akik egyébként nem is akartak a tanítványokról beszámolni, nincs állandó helye az apostolok listájában.

Jóval nagyobb szerepe van Tamás alakjának János evangéliumában. Szent János megörökítette azokat a vonásokat, amelyek ezt az apostolt minden nemzedék számára, akiknek nem volt módja a Krisztussal való személyes találkozásra, annyira rokonszenvessé, szimpatikussá teszik: Tamás a nem egykönnyen hívő, a töprengő, a kétkedő ember.

'Mindenható Istenünk, kérünk, add, hogy örömmel üljük meg Szent Tamás apostol ünnepét, és benne közbenjáróra találva, a hit által életünk legyen Fiadban, Jézus Krisztusban, akit ő Urának vallott.' Amen.

Forrás ~ Internet

 EVANGÉLIUMI ELMÉLKEDÉS

2015. július 3. – Péntek, Szent Tamás apostol

Húsvétvasárnap este a tizenkettő közül az egyik, Tamás, vagy melléknevén Iker, nem volt velük, amikor Jézus megjelent nekik. Később a tanítványok elmondták neki: 'Láttuk az Urat.' De ő így szólt: 'Hacsak nem látom kezén a szegek nyomát, ha nem érintem ujjaimat a szegek helyéhez, és nem tapintom meg kezemmel oldalát, én nem hiszem!' Nyolc nap múlva ismét együtt voltak a tanítványok. Tamás is ott volt velük. Ekkor újra megjelent Jézus, bár az ajtó zárva volt. Belépett és köszöntötte őket: 'Békesség nektek!' Tamásnak pedig ezt mondta: 'Nyújtsd ide az ujjadat és nézd a kezemet! Nyújtsd ki a kezedet és érintsd meg oldalamat! Ne légy hitetlen, hanem hívőt' Tamás így válaszolt: 'Én Uram, én Istenem!' Jézus ezt mondta neki: 'Most már hiszel, Tamás, mert láttál engem. Boldogok, akik nem láttak, és mégis hisznek!' Jn 20,24-29

Elmélkedés:

Mi, akik a hit útján járunk, legalább annyit tanulhatunk Szent Tamás apostol hitetlenségéből, mint a többi apostol hitéből. Könnyen megérthetjük Tamás kételkedését, ha az ő helyébe képzeljük magunkat. Néhány nap telt el Jézus halála óta, Jeruzsálemben mindenki arról beszél, hogy a názáreti Jézust keresztre feszítették és meghalt. A húsvéti ünnepre a városba érkezett zarándokok lassan hazafelé indulnak, s elviszik mindenfelé ennek hírét. A népszerű tanító tanítványai, beleértve az apostolokat is, még nem dolgozták fel az eseményeket, számukra még teljesen hihetetlen, hogy a Mester meghalt, nincs többé velük. Nagy volt a megdöbbenésük, amikor a feltámadt Jézus megjelent nekik, élőként mutatkozott előttük, szólt hozzájuk és a szemük láttára evett, tehát meggyőződhettek arról, hogy él. Ebben az élményben Tamás apostolnak azonban nem volt része, mert nem volt a többiekkel. Amikor találkozott velük, nagy lelkesedéssel elmondják neki, hogy Jézus valóban feltámadt a halálból, de ezt Tamás hitetlenkedve, kételkedve fogadja. Az ő helyében mi is ugyanezt tennénk. Újabb jelenése alkalmával Jézus nem hagyja a hitetlenség sötétségében vergődni apostolát, hanem teljesíti vágyát, megmutatja neki sebhelyeit, így vezetve őt a hitre. A korábban kételkedő apostol így vallja meg hitét: 'Én Uram, én Istenem!' (Jn 20,28).
Tamás apostol hitvallása erősítse meg hitünket!
© Horváth István Sándor

Imádság:

Uram, töltsd el szívemet mind jobban és mind mélyebben a te örömöddel, hogy abból valamit szétsugározhassak, s így az emberek általam megérezzék, hogy a te vallásod nemcsak a kereszt, hanem az öröm vallása is.
R. Graf

MAGNIFICAT ANIMA MEA DOMINUM 

'Magnificat anima mea Dominum'
Magnificat * anima mea Dominum.
Et exsultavit spiritus meus * in Deo salutari meo.
Quia respexit humilitatem ancillae suae: * ecce enim ex hoc beatam me dicent omnes generationes.
Quia fecit mihi magna qui potens est: * et sanctum nomen eius.
Et misericordia eius a progenie in progenies * timentibus eum.
Fecit potentiam in brachio suo * dispersit superbos mente cordis sui.
Deposuit potentes de sede, * et exaltavit humiles.
Esurientes implevit bonis: * et divites dimisit inanes.
Suscepit Israel puerum suum, * recordatus misericordiae suae.
Sicut locutus est ad patres nostros * Abraham at semini eius in saecula.
Gloria Patri, et Filio, * et Spiritui Sancto.
Sicut erat in principio, et nunc, et semper, * et in saecula saeculorum. Amen.

HIMNUSZOK SARLÓS BOLDOGASSZONY ÜNNEPÉN

HIMNUSZ

Ó, jöjj, magasztos Asszonyunk,
téged vár földi otthonunk.
Már Erzsébetre szent öröm
szállott le egykor jöttödön.

Ó, jöjj, korunk reménye, te,
imád bűnünket mossa le;
meglátogatva népedet
űzd el tőlünk a vészeket!

Ó, jöjj, ha zúg a tengerár,
vezérlő csillag, fénysugár;
utunk ha görbe, jóra ints,
hogy járjunk tisztán, jöjj, taníts!

Ó, jöjj, könyörgünk, látogass,
erőnk erőddel támogasd,
ha pártfogónk ily égi kar,
lelkünk haladhat biztosan.

Ó, jöjj, királytörzs vesszeje,
tévelygők biztos útjele,
őket hitünkben egybehívd,
hogy égnek üdvét nyerje mind.

Ó, jöjj, magasztos Szűz; veled
Fiadnak hála, tisztelet,
Atyával, Szentlélekkel is,
ki minket áldón megsegít. Amen.

HIMNUSZ

Erzsébethez jössz, Mária,
méhedben Isten Magzata;
anyjában János felvidul,
így jöjj hozzánk is gyámolul.

Siess, mutasd meg szent Fiad,
hogy hit fakadjon, gazdagabb,
s dicséretednek jogcímét
elismerjék már szerteszét!

Köszöntsed most az új anyát,
az Egyház népes otthonát,
mely örvend hallva hangodat,
mert Krisztus jött el általad.

Fordítsd felénk tekinteted,
és lásd meg hívő népedet,
mely buzgó szívvel ünnepel,
mert mindenkor velünk leszel.

Ó, szent örömnek záloga,
csengő vágyunk száll oda,
hol égi házban vársz reánk,
míg elkészül fehér ruhánk.

Lelkünk magasztal, Szűz, s veled
az Úrnak hála, tisztelet,
ki megdicsőít tégedet,
hogy ég s föld zengje szent neved. Amen.

HIMNUSZ

Szűz, akit Isten kiszemelt anyjának,
ihletett szívvel hegyen-völgyön által
mégy, hogy szívednek sugarait ontsad
   jó rokonodra.

Hogy köszöntésed rokonod fogadta,
íme, méhében repesett a magzat.
Az anya téged úrnőjeként tisztel,
   s áldva magasztal.

Boldognak mondtad te is magad akkor,
hálás szívedből Isten Lelke szólalt;
ihletett dallal köszönted Uradnak
   drága kegyelmét.

Ó, Anyánk, téged az egész világ áld,
s most mi is zengünk örvendező szívvel,
és benned valljuk az Úr kegyelmének
   osztogatóját.

Te adod Krisztust s mindig új kegyelmét,
add legnagyobbként üdvünk drága kincsét,
hogy veled együtt a Szentháromságot
   áldjuk örökké. Amen.

Forrás ~ Internet



 Sarlós Boldogasszony ~ Szűz Mária látogatása Erzsébetnél

Sarlós Boldogasszony - július 2.

Az üdvtörténeti találkozás leírását Szent Lukács evangéliumában olvashatjuk (1,39-80). Ezen a napon Mária és Erzsébet, illetve a két magzat, Jézus és Keresztelő Szent János találkozását és János megszentelődését ünnepeljük - noha ez a nap valójában Mária Erzsébetéktől való elköszönésének a napja. Szent Lukács beszámolója szerint a találkozás pillanatában Erzsébet betelt a Szentlélekkel, méhében megmozdult a magzat. Az előfutár, János anyja méhében megkapta a megszentelő kegyelmet - ezért ünnepeljük Keresztelő Szent János földi születésnapját is - június 24. Mária megbizonyosodott az angyali üdvözletben kapott jel igazságáról: 'idős rokonod, Erzsébet szintén gyermeket vár'. Erzsébet 'Uramnak édesanyjaként' köszöntötte Máriát, és elhangzottak látomásos szavai: 'áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse…' Mária a Magnificat szavaival válaszolt a köszöntésre:
Magasztalja lelkem az én Uramat,
Örvendezve élek szárnyai alatt,
Szolgálója lettem, lepillantott rám,
Alázattal zengi dicséretét szám. (ÉE 251)


A találkozást követően Mária 3 hónapot tölt el Erzsébet és Zakariás házában, Keresztelő Szent János születéséig.

Ünneplését a minoriták a XIII. században már szorgalmazták, az egész egyházban VI. Orbán pápa rendelte el a XIV. században, Mária oltalmát kérve a nyugati egyházszakadás megszűnéséért. Az ünnep elnevezése Visitatio Beatae Mariae Virginis. A látszólag ellentmondásos dátum, július 2 – kilenc nappal Keresztelő Szent János születése után – Mária hazatérésének időpontját jelzi, miután három hónapig rokonánál tartózkodott.

A katolikus magyarság az aratás megkezdésekor is a Szűzanyához imádkozott, és a termés betakarításának idejére eső első ünnepet is Szűz Máriához kötötte. Téves tehát az a hagyomány, amely az aratás kezdetét 'Péter - Pál' napjához kapcsolja. Elképzelhető mindazonáltal, hogy egyes vidékeken valóban Péter-Pálkor kezdték meg a betakarítást. Az ünnep magyar elnevezése, Sarlós Boldogasszony, a betakarításnak arra az ősi módjára utal, amikor az asszonyok sarlóval aratták a gabonát.

Hajnal Piroska

Forrás ~ Internet

EVANGÉLIUMI ELMÉLKEDÉS

2015. július 2. – Csütörtök, Szűz Mária látogatása

Azokban a napokban Mária útra kelt, és a hegyek közé, Júda egyik városába sietett. Belépett Zakariás házába, és köszöntötte Erzsébetet. Amikor Erzsébet meghallotta Mária köszöntését, szíve alatt megmozdult a magzat, és a Szentlélek betöltötte Erzsébetet. Hangos szóval így kiáltott: 'Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse? De hogyan lehet az, hogy Uramnak anyja látogat el hozzám? Mert íme, amikor fülembe csendült köszöntésed szava, örvendezve felujjongott méhemben a magzat! Boldog, aki hitt annak beteljesedésében, amit az Úr mondott neki!'

Mária megszólalt:
'Magasztalja lelkem az Urat,
és szívem ujjong megváltó Istenemben!
Mert tekintetre méltatta alázatos szolgálóleányát,
lám, ezentúl boldognak hirdet engem minden nemzedék.
Nagy dolgokat művelt velem a Hatalmas, szentséges az ő neve!
Irgalma nemzedékről nemzedékre száll, mindazokra, akik félik őt.
Nagyszerű dolgot tett karja ereje,
széjjelszórta mind a gőgös szívűeket.
Lesöpörte trónjukról a hatalmasokat,
és felmagasztalta az alázatosakat.
Az éhezőket elhalmozta minden jóval,
de a gazdagokat elküldte üres kézzel.
Felkarolta gyermekét, Izraelt,
megemlékezve irgalmasságáról,
amint atyáinknak megígérte:
Ábrahámnak és utódainak mindörökre!'

Mária ott maradt még körülbelül három hónapig, azután visszatért az otthonába.

[Lk 1,39-56]

Elmélkedés
Azt követően, hogy a jeruzsálemi templomban szolgálatot teljesítő Zakariásnak megjelent az angyal és meghozta számára Istentől a hírt, hogy gyermeke fog születni, hat hónap telt el. Zakariás felesége, Erzsébet tehát már mintegy fél éve készül arra, hogy gyermeket hoz a világra. Ekkor látogatja meg őt Mária, aki valamivel korábban értesült arról, hogy neki is gyermeke fog születni. Mária azért indul útnak, hogy a szülés előtti utolsó hónapokban segítségére legyen nagynénjének, Erzsébetnek. A két gyermeket váró asszony találkozását, illetve az ő születendő gyermekeik, Keresztelő János és Jézus találkozását ünnepeljük a mai napon. Az ünnep magyar elnevezése - Sarlós Boldogasszony - arra utal, hogy ilyenkor van az aratás ideje, amely munkát a magyarság évszázadok óta a Szűzanya oltalma alatt végzi.
Az ünnep evangéliumában hangsúlyt kap Isten irgalma és az ember öröme, illetve e kettő találkozása. Erzsébet az isteni irgalmasságnak köszöni, hogy idős kora ellenére gyermeket fog hamarosan a világra hozni, és örömmel készül arra, hogy anya legyen. Mária szintén az irgalmasságért mond hálát imájában, hiszen Isten irgalmának köszönhető az, hogy az ő emberi közreműködése által a világba érkezik a Megváltó, és ő is örvendezik annak, hogy anya lehet.
© Horváth István Sándor

Imádság 
Urunk, könyörgünk hozzád, hogy szemet adj nekünk. Kitartóan kérjük: a tiedet add nekünk, hogy úgy láthassuk, miként te - a világot, az embereket, a történelmet, saját sorsunkat. Add, hogy rátaláljunk az útra, amely hozzád vezet, a te gondolataidhoz vezet - mindig, minden órában. Add, hogy mindinkább azzá válhassunk, aminek te alkottál minket. Add nekünk a te tekintetedet! Állíts magad mellé minket, tégy készségessé, hogy tanuljunk a te Igédből, amely megvilágosítja és átalakítja az egész életet!
L. J. Suenens


 ÁLDOM SZENT NEVED

Áldom szent neved a mézzel folyó földeken
Hol nincs hiányom semmiben, áldom nevedet
Áldom szent neved, ha az út a pusztába vezet
A száraz, kietlen helyen áldom nevedet

Minden áldást dicséretté formál szívem
S ha körülzár a sötétség azt mondom én:

Hogy áldott legyen az Úr neve
Áldom nevedet
Áldott legyen az Úr neve
Áldott legyen hatalmas neved

Áldom szent neved, ha éppen minden rendben megy
Ha napfényes az életem, áldom nevedet
Áldom szent neved a szenvedések útján is
Bár könnyek között áldozom, áldom nevedet

Minden áldást dicséretté formál szívem
S ha körülzár a sötétség azt mondom én:

Hogy áldott legyen az Úr neve
Áldom nevedet
Áldott legyen az Úr neve
Áldott legyen hatalmas neved

Te adsz és elveszel
Te adsz és elveszel
A szívem így felel
Hogy áldott szent neved

VIDEÓ



Forrás ~ Internet



EVANGÉLIUMI ELMÉLKEDÉS

2015. július 1. – Szerda

Amikor Jézus a Genezáreti-tó keleti partján Gadara vidékére ért, két ördögtől megszállott ember jött vele szemben. A sírboltokból bújtak elő. Már annyira elvadultak, hogy senki se mert arra járni. A megszállottak kiáltozni kezdtek: 'Mi közünk hozzád, Isten Fia? Azért jöttél ide, hogy idő előtt gyötörj minket?' Tőlük távol nagy sertéskonda legelészett. Az ördögök arra kérték Jézust: 'Ha kiűzöl minket, küldj a sertéskondába.' Erre ezt mondta nekik: 'Menjetek!' Azok ki is mentek, és megszállták a sertéseket, mire az egész konda a meredek partról a tóba rohant, és odaveszett. A kanászok elfutottak, bementek a városba, és elhíreszteltek mindent, azt is, ami a megszállottakkal történt. Akkor az egész város kiment Jézus elé, és amint meglátták, kérték, hogy távozzék határukból.

[Mt 8,28-34]

Elmélkedés
Az éjszakai tengeri vihar lecsendesítése alkalmával, miként erről tegnap olvastunk, Jézus megmutatta, hogy isteni ereje nagyobb a természet erőinél. Mivel e természeti erők az embert fenyegető gonoszt jelképezik, azt is bizonyítja a mi Urunk, hogy a sátán felett is van hatalma és képes megmenteni az embert. A mai evangéliumban ennek egy további példájával találkozunk. Itt már nem jelképesen van jelen a gonosz, hanem valóságosan, egy ördögtől megszállott találkozik Jézussal. Ő pedig kiűzi az emberből a gonoszt.
A sertések a zsidók számára tisztátalan állatok voltak, ezért húsukat nem fogyasztották. A pogányok számára nevetség tárgya lehetett a zsidóknak ez a tartózkodása, félelme ezen állatoktól. Az eset a pogányok által lakott területen történt. Jézus nem sajnálta az elpusztuló sertéseket, de a pogányok saját szempontjukból jogosan háborodtak fel állataik pusztulásán, ezért kérésükben, miszerint Jézus távozzon vidékükről, nem feltétlenül Isten Fiának, a Megváltónak elutasítását érdemes látnunk.
Jézus önként és feltétel nélkül cselekszik. Más esetekben a beteg ember kéri gyógyulását vagy fejezi ki hitét, de itt semmi hasonlóval nem találkozunk. Az Úr rögtön felismeri a helyzetet és azonnal cselekszik, mert nem tűrheti, hogy a gonosz tovább tartsa fogságában ezt az embert.
© Horváth István Sándor

Imádság 
Urunk, beledobtál bennünket a sötétségbe, mint a kovászt. A bűn megfosztott minket a világtól, de mi lépésről lépésre visszahódítjuk, s úgy adjuk vissza neked, amint kaptuk, rendben és szentül a napok hajnalán. Ne sajnáld tőlünk az időt, Uram! Figyelmünk gyorsan lankad, agyunk hamar kifárad. Minden szép élet melletted tanúskodik, Uram!
G. Bernanos