SZENT FAUSZTINA NŐVÉR 

 

Jézusom, bízom Benned!

 

 

Fausztina nővér 1905. augusztus 25-én született Lengyelországban.
20 éves korában lépett be az "Irgalmasság Anyja" szerzetbe, ahol erkölcsileg sérült leányokkal foglalkoztak. .
Fausztina nővér az életszentség elérése céljából lépett be a szerzetbe, ahol a következő erények elsajátítására és gyakorlására törekedett: Istenszeretet, felebaráti szeretet, szívtisztaság, alázat, türelem, lelkiismeretesség, engedelmesség, szelidség

Fausztina nővér különféle természetfeletti adományokat nyert Istentől, korunk kiemelkedő misztikusa lett. Vízióban látta az Irgalmas Jézust, Jézust a sebeivel, a Gyermek Jézust, a Feltámadt Jézust, a Szűzanyát, a Szent Családot és Szent Borbálát. Álmában látta Kis Szent Terézt, aki megmondta neki: "Szent leszel, miképpen én."

Előfordult, hogy természetfeletti hangok irányították, megmondva neki, merre menjen.

Megkapta azt az adományt is, hogy belelátott ismeretelen emberek legtitkosabb gondolataiba, tudta, mi játszódik le egy lélek bensejében, és hogy valaki a kegyelem állapotában van-e vagy sem. Szentté avatási perében ezekről rengeteg tanúvallomás szólt.

Láthatatlan módon megkapta a stigmákat is. Ezek nagy fájdalmat okoztak neki, különösen akkor, ha olyan valakivel találkozott, aki súlyos bűn állapotában volt. Szenvedését Isten felhasználta a nagy bűnösök megtérítésére.

Rendkívüli kapcsolata volt a haldoklókkal és a tisztítótűzben szenvedő elhunytak lelkeivel. Nagy távolságból is tudta, ha valaki haldoklott, és imában a segítségére sietett. Azonnal imádkozott érte, elsősorban a rózsafüzért. A szenvedő lelkek néha megjelentek neki, imát és áldozatot kérve tőle. Mindig azonnal segítségükre sietett.

Megrázó élményei voltak a gonosz lélekkel. A Sátán egymagában és többedmagával is megjelent neki, útját állta, szavakkal mocskolta, panaszkodott, hogy túl sok lelket vesz el tőle, akik a pokolba kerültek volna, ha Fausztina nem imádkozna értük és nem hozna áldozatokat értük.
A Gonosz megjelent neki kutya, macska, és fekete emberalakban is, gyakran a haldoklók ágyánál látta állni. A Gonosz különösen gyűlölte - és gyűlöli - az irgalmasság hatását, művét mindenáron igyekezett megakadályozni. Fausztina "Napló"-ja is nagy hatással van az olvasóira, ezért a Gonosz a fogát csikorgatta, amikor Fausztina leírta belső életét és megtapasztalásait.

A Pokol látomása

Mélyen megrázó a pokol leírása, amit Fausztina 1936-ban, Krakkóban, egy misztikus élményben látott. Naplójában így ír róla:

"Ma a pokol mélységeibe vezetett be egy angyal. Borzasztó kínzóhely ez, a mérete szörnyen, ijesztően nagy. A szenvedések fajtája ott különböző:

1. az Istentől való megfosztottság szenvedése

2. A szünet nélküli lelkiismeretfurdalás gyötrelme

3. a tudat, hogy ez az állapot már soha nem fog megváltozni

4. az Isten haragja által meggyújtott lelki tűz kínja, mely áthatja a lelket anélkül, hogy megsemmisítené

5. a lélegzetvisszafojtó bűz és a szünet nélküli sötétség borzalma. Bár állandó és mély sötét uralkodik, az elkárhozott lelkek és a démonok mégis látják egymást, a saját maguk és a másik gonoszságát

6. a Sátán állandó jelenléte

7. szörnyű kétségbeesés, Isten iránti gyűlölet, káromkodás, átkozódás

Ezekben a szenvedésekben minden kárhozott lélek részesül. Vannak még egyéni szenvedések is, ezek az érzéki szenvedések, mert minden lélek azzal szenved szörnyű és leírhatatlan módon, amivel vétkezett."

Fausztina azt állítja, belepusztult volna a látomásba, ha Isten Irgalma nem tartja életben. Hozzáteszi, hogy mindezt Isten parancsára kellett leírnia, hogy a bűnösök tudják meg, hogy amivel bűnöznek, azzal lesznek egy örökkévalóságon át büntetve, és hogy egyetlen lélek se ámítsa magát, hogy nincs pokol, és ne mondja, hogy nem tudja, milyen az, mert még senki sem járt ott.

"Én, Fausztina nővér, Isten parancsára a pokol mélységeiben voltam azért, hogy a lelkeknek elmondjam, és bizonyítsam, hogy pokol van. Amit leírtam, csak halvány árnyéka annak, amit láttam. Azt észrevettem, hogy a legtöbb lélek életében nem hitte, hogy a pokol létezik."

E szörnyű látomás után Fausztina szinte szünet nélküli imádságba fogott a lelkek megtéréséért, és állandóan kérte Isten Irgalmasságát értük.

Az irgalmas Jézus fehér ruhában, egyik kezét áldásra emelve, másik kezével megérintve a szíve táján szétnyílt ruháját, ahonnan két fénysugár tört elő: egy fehér és egy piros. Az Üdvözítő arra kérte a nővért, készítsen róla egy festményt így a következő aláírással: "Jézusom, bízom Benned!"

Forrás: Internet

 

Szent Fausztina nővér imája - az Irgalmas Jézushoz 

 

Az Atya öléből fakadó Isteni Irgalom- bízom benned.
Isten irgalma, Isten legfőbb tulajdonsága- bízom benned.
Isten irgalma, felfoghatatlan titok- bízom benned.
Isten irgalma, a Szentháromság titkából fakadó forrás- bízom benned.
Isten irgalma, kikutathatatlan az angyali és emberi elmék előtt- bízom benned.
Isten irgalma, melyből minden élet és boldogság fakad-, bízom benned.
Isten irgalma, mely felér az egekig - bízom benned.
Isten irgalma, csodák és titkok forrása- bízom benned.
Isten irgalma, mely átfogja a világmindenséget-, bízom benned.
Isten irgalma, mely leszállt a földre a megtestesült Ige személyében- bízom benned.
Isten irgalma, mely Jézus Szívének feltárt sebéből árad- bízom benned.
Isten irgalma, mely Jézus Szívében lakozol számunkra, 

de különösen a bűnösök számára- bízom benned.
Isten irgalma, mely megfejthetetlen az Oltáriszentség alapításában - bízom benned.
Isten irgalma, mely megnyilvánult az Egyház alapításában- bízom benned.
Isten irgalma, a keresztség szentségében - bízom benned.
Isten irgalma, kiengesztelődésünkben Jézus Krisztus által- bízom benned.
Isten irgalma, mely egész életünkben elkísér - bízom benned.
Isten irgalma, mely főleg halálunk óráján véd, meg minket- bízom benned.
Isten irgalma, mely az örök élettel ajándékoz, meg minket- bízom benned.
Isten irgalma, mely életünk minden pillanatában mellettünk áll - bízom benned.
Isten irgalma, mely megvéd bennünket a pokol tűzétől-, bízom benned.
Isten irgalma, a megrögzött szívű bűnösök megtérésében- bízom benned.
Isten irgalma, melyet csodálnak az angyalok, 

s fel nem foghatnak a szentek-, bízom benned.
Isten irgalma, kikutathatatlan az Isteni titokban - bízom benned.
Isten irgalma, mely felemel minden nyomorúságunkból-, bízom benned.
Isten irgalma, boldogságunk és örömünk forrása- bízom benned.
Isten irgalma, mely bennünket a semmiből életre hív- bízom benned.
Isten irgalma, mely keze minden művét átfogja- bízom benned.
Isten irgalma, mely mindent, ami van, és ami lesz, megkoronáz- bízom benned.
Isten irgalma, melyben mindnyájan elmerülünk - bízom benned.
Isten irgalma, megkínzott szívek édes vigasza - bízom benned.
Isten irgalma, kétségbeesett lelkek egyetlen reménye- bízom benned.
Isten irgalma, szívek pihenője, rémületben béke- bízom benned.
Isten irgalma, a szent lelkek gyönyörűsége és elragadtatása- bízom benned.
Isten irgalma, reménytelenségben is bizalomra indító - bízom benned.

Amen 

 

Ó, örök Isten, akinek irgalma kifürkészhetetlen, 

s kegyelmének kincse kimeríthetetlen, tekints ránk kegyesen, 

és gyarapítsd bennünk irgalmadat, hogy nehéz időkben ne essünk kétségben, 

s lelkünkben ne törjünk össze, hanem nagy bizalommal adjuk át magunkat szent akaratodnak, 

ami maga a szeretet és az irgalom.
 

Ó, felfoghatatlan, kimeríthetetlen Isteni Irgalom!

 Ki tud téged méltón tisztelni, dicsérni? 

Te vagy a mindenható Isten legfőbb tulajdonsága, a bűnös ember édes reménysége. 

 Amen.

 

Szent Fausztina nővér

Október 5.

Október 5-én, szombat, Szent Fausztina nővér ünnepe. Tíz gyermekes család harmadik gyermekeként született 1905-ben. 1931-ben kapott égi utasítást, hogy készítessen Isteni Irgalmasság képét. Ez a kép mára az egész világon elterjedt. A kép Krisztust ábrázolja, kezén és lábán sebekkel. Szívéből két sugár tör elő: az egyik a vért, a másik a vizet jelképezi, vagyis az egyik Krisztus véres golgotai áldozatára emlékeztet, a másik pedig a keresztségben történő ujjá születésünkre, amit Krisztus vére szerzett meg számunkra. II. János Pál pápa húsvét második vasárnapját jelölte ki az isteni Irgalmasság vasárnapjává.

Óh Jézus, szelíd Szívedből, mint kristályból,

úgy áradnak felénk az Isteni Irgalmasság sugarai,

ezért könyörgök hozzád, Uram Jézus, fogadj be

irgalmas Szívedbe.

   Tedd irgalmassá szememet, hogy ne ítéljek

elhamarkodottan, és ne gyanakodjak senkire, hanem

minden lélekben a jót lássam, s segítőkész legyek.

   Tedd irgalmassá fülemet, hogy meghallhassam

testvéreim kivánalmát, és hívásuk elől soha el ne zárkózzak.

   Tedd irgalmassá nyelvemet, hogy rosszat senkire se

mondjak, s megbocsátó figyelmes szavakra találjak.

   Tedd irgalmassá és jóságossá kezemet, hogy

minden fáradságot és nehézséget magamra vehessek

mások terheinek enyhítésére.

  Tedd irgalmassá és segítőkésszé lábamat, hogy

fáradtságom és kimerültségem ellenére segítsek a

rászorulókon.

   Tedd irgalmassá és minden nyomorúság előtt

nyitottá szívemet. Segíts, hogy senki elől el ne

zárkózhassak, sose beszéljek a saját szenvedéseimről.

Fogadj be szentséges Szívedbe, Jézusom.

   Uram, találjon a te Irgalmasságod nyugalmat bennem.

   Válts meg engem, Te vagy a MINDENEM!”

Amen.

 

Szent Ferenc - A Miatyánk kifejtése

 

EXPOSITIO IN PATER NOSTER

Ó, Szentséges Atyánk, teremtőnk, megváltónk,

Vigasztalónk és Üdvözítőnk.

Aki a mennyekben vagy: az angyalokban

És a szentekben;

Te világosítsd meg őket tudásukban,

Mert te vagy, Uram, a fényesség;

Te gyújtasz szeretetre, mert te vagy, Uram, a szeretet;

Te töltöd el őket bentlakásod által boldogsággal,

Mert te vagy, Uram, a legfőbb jó, az örök,

akitől minden jó ered, s aki nélkül semmi jó nincsen.

Szenteltessék meg a te neved:

Ragyogjon föl bennünk a te ismereted,

Hogy felismerjük, milyen a te jótéteményeid szélessége,

Ígéreteid hosszúsága, fönnséged magassága

És ítéleteid mélysége,

Jöjjön el a te országod:

Hogy te uralkodjál bennünk kegyelmeddel

És vezess bennünket a te országodba,

Ahol színed látása homálytalan, szereteted tökéletes,

Barátságod boldogságot árasztó, élvezésed örökké tartó.

Legyen meg a te akaratod, amint a mennyben,

Úgy a földön is:

Hogy teljes szívünkből szeressünk téged és

Szüntelenül reád gondoljunk,

Hogy teljes lelkünkből mindig utánad sóvárogjunk,

Hogy teljes elménkből minden szándékunkat

Feléd irányozzuk és mindenben a te tiszteletedet keressük,

S hogy végül minden erőnkből minden képességünket,

Lelkünk és testünk minden rezdülését

A te szereteted szolgálatára fordítsuk és semmi másra;

Felebarátainkat úgy szeressük, mint önmagunkat,

Erőnkhöz képest iparkodjunk

Mindenkit szeretetre gyullasztani,

Mások szerencséjén nem kevésbé örülni,

Mint a magunkén,

Szerencsétlenségünkben pedig részvéttel lenni irántuk,

És senkit meg nem bántani.

Mindennapi kenyerünket:

A te szerelmes Fiadat, a mi Urunk Jézus Krisztust,

Add meg nekünk ma:

Annak a szeretetnek emlékezetére, megértésére és

Tiszteletére, mellyel irántunk viseltetett,

És azokéra, amiket érettünk mondott, tett és szenvedett.

És bocsásd meg vétkeinket:

A te kibeszélhetetlen irgalmasságodért,

Szerelmes Fiad szenvedésének erejéből,

S a Boldogságos Szűz és minden választottak érdeméért

És közbenjárására.

Miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk

Vétkezőknek:

És ha nem bocsátunk meg valamit egészen, add, Uram,

Hogy teljesen megbocsássunk;

Add, hogy az ellenséget igazán szeressük,

S érettük nálad buzgón közbenjárjunk,

Senkinek rosszért rosszal ne fizessünk,

S azon legyünk, hogy benned mindenkinek

Hasznára legyünk.

És ne vígy minket kísértésbe:

Se burkoltba, se nyilvánvalóba,

Se váratlanba, se tartósba.

De szabadíts meg a gonosztól:

A múlttól, a jelentől és a jövendőtől.

Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentléleknek:

Dicsérjük és felmagasztaljuk őt mindörökké.

Miképpen kezdetben, most és mindenkor és mindörökké,

Amen.

Dicsérjük és felmagasztaljuk őt mindörökké.

Assisi Szent Ferenc

NAPHIMNUSZ 

  Mindenható, fölséges és jóságos Úr,

Tiéd a dicséret, dicsőség és imádás,

És minden áldás.

Minden egyedül téged illet, Fölség,

    És nem méltó az ember, hogy nevedet kimondja.

Áldott légy, Uram, s minden alkotásod,

Legfőképpen urunk-bátyánk, a Nap,

Aki a nappalt adja

és aki reánk deríti a te világosságod.

És szép ő és sugárzó, nagy ragyogással ékes:

A te képed, Fölséges.

Áldjon, Uram téged Hold nénénk

és minden csillaga az égnek;

Őket az égen alkotta kezed fényesnek, drágaszépnek!

Áldjon, Uram, tégedet Szél öcsénk,

Levegő, felhő, jó és rút idő,

 

Giotto di Bondone: Szent Ferenc vizet fakaszt, 1297–1299.
 

Áldjon, Uram, tégedet Víz hugunk,
oly nagyon hasznos ő,
oly drága, tiszta és alázatos.
Áldjon, Uram, Tűz bátyánk;
Vele gyújtasz világot éjszakán.
És szép ő és erős, hatalmas és vidám.
Áldjon, Uram, téged Földanya nénénk,
Ki minket hord és enni ad.
És mindennemű gyümölcsöt terem,
füveket és színes virágokat.
Áldjon, Uram téged minden ember,
ki szerelmedért másnak megbocsát.
És aki tűr gyötrelmet, nyavalyát.
Boldogok, kik tűrnek békességgel,
Mert tőled nyernek majd, Fölséges, koronát.
Áldjon, Uram, nővérünk, a testi halál,
Aki elől élő ember el nem futhat.
Akik halálos bűnben halnak meg, jaj azoknak,
És boldogok, akik magukat megadták
te szent akaratodnak,
Második halál nem fog fájni azoknak.
Dicsérjétek Uramat és áldjátok,
És mondjatok hálát neki,
és nagy alázatosan szolgáljátok.

Sík Sándor fordítása

Forrás: Internet

 Assisi Szent Ferenc ~  Az erények köszöntése 

 1181 01.12-én született a ferences rend megalapítója és szentje, Assisi Szent Ferenc olasz katolikus rendalapító, költő. 

Üdvözlégy Bölcsesség Királynénk, tartson meg téged az Úr nővéreddel, a szent tiszta Egyszerűséggel egyetemben. Óh Úrnőnk, szent Szegénység, tartson meg téged az Úr nővéreddel, a szent Alázatossággal együtt. Szent Szeretet úrnőnk, tartson meg téged az Úr nővéreddel, a szent Engedelmességgel egyetemben. Mindnyájan ti, szent erények, tartson meg benneteket az Úr, kiből eredeteteket vettétek és közénk jöttetek. Nincs ember a föld hátán, aki csak egyet is meg tudna közületek magának szerezni, mielőtt egészen meg nem hal magának. És viszont aki csak egyet is bír közületek, és a többi ellen nem vét, valamennyiötöket birtokolja; míg ha csak egyikötők ellen is vét, egyikötöket sem mondhatja magáénak és valamennyiötök ellen vét. És mindegyikötök megszégyeníti a bűnöket és vétkeket. A szent Bölcsesség megszégyeníti a világ minden bölcsességét és a test bölcsességét. A szent szegénység megszégyeníti a világ minden kapzsiságát, fukarságát és kicsinyes aggályoskodását. A szent Alázatosság megszégyeníti a felfuvalkodottságot, és csak az e világnak élő embereket s általában mindent, ami a világban van. A szent Szeretet megszégyeníti a világ és a test minden kísértését, úgyszintén minden testi félelmet. A szent Engedelmesség megfékezi a test és vér minden ágaskodását. Az engedelmes ember megfegyelmezett testét készségesen alárendeli a lélek szolgálatának, aláveti testvére akaratának és a világ minden emberének, sőt nemcsak az embereknek, hanem a szelíd és vad állatoknak is, már amennyire az Úr onnét felülről megengedi ezt nekik. 

Forrás ~ Internet

Assisi Szent Ferenc: Az erények köszöntése

832 éve, 1181. 01. 12-én született a ferences rend megalapítója és szentje, Assisi Szent Ferenc olasz katolikus rendalapító, költő.

Giotto di Bondone:

Szent Ferenc prédikál a madaraknak. Részlet az assisi Szent Ferenc-templom freskósorozatából

Üdvözlégy Bölcsesség Királynénk, tartson meg téged az Úr nővéreddel, a szent tiszta Egyszerűséggel egyetemben.

Óh Úrnőnk, szent Szegénység, tartson meg téged az Úr nővéreddel, a szent Alázatossággal együtt.

Szent Szeretet úrnőnk, tartson meg téged az Úr nővéreddel, a szent Engedelmességgel egyetemben.

Mindnyájan ti, szent erények, tartson meg benneteket az Úr, kiből eredeteteket vettétek és közénk jöttetek.

Nincs ember a föld hátán, aki csak egyet is meg tudna közületek magának szerezni, mielőtt egészen meg nem hal magának. És viszont aki csak egyet is bír közületek, és a többi ellen nem vét, valamennyiötöket birtokolja; míg ha csak egyikötők ellen is vét, egyikötöket sem mondhatja magáénak és valamennyiötök ellen vét. És mindegyikötök megszégyeníti a bűnöket és vétkeket.

A szent Bölcsesség megszégyeníti a világ minden bölcsességét és a test bölcsességét. A szent szegénység megszégyeníti a világ minden kapzsiságát, fukarságát és kicsinyes aggályoskodását. A szent Alázatosság megszégyeníti a felfuvalkodottságot, és csak az e világnak élő embereket s általában mindent, ami a világban van.

A szent Szeretet megszégyeníti a világ és a test minden kísértését, úgyszintén minden testi félelmet. A szent Engedelmesség megfékezi a test és vér minden ágaskodását. Az engedelmes ember megfegyelmezett testét készségesen alárendeli a lélek szolgálatának, aláveti testvére akaratának és a világ minden emberének, sőt nemcsak az embereknek, hanem a szelíd és vad állatoknak is, már amennyire az Úr onnét felülről megengedi ezt nekik.

- See more at: http://szempontom.blogspot.hu/2013/01/assisi-szent-ferenc-az-erenyek.html#sthash.KC0VYTTt.dpuf

Assisi Szent Ferenc: Az erények köszöntése

832 éve, 1181. 01. 12-én született a ferences rend megalapítója és szentje, Assisi Szent Ferenc olasz katolikus rendalapító, költő.

Giotto di Bondone:

Szent Ferenc prédikál a madaraknak. Részlet az assisi Szent Ferenc-templom freskósorozatából

Üdvözlégy Bölcsesség Királynénk, tartson meg téged az Úr nővéreddel, a szent tiszta Egyszerűséggel egyetemben.

Óh Úrnőnk, szent Szegénység, tartson meg téged az Úr nővéreddel, a szent Alázatossággal együtt.

Szent Szeretet úrnőnk, tartson meg téged az Úr nővéreddel, a szent Engedelmességgel egyetemben.

Mindnyájan ti, szent erények, tartson meg benneteket az Úr, kiből eredeteteket vettétek és közénk jöttetek.

Nincs ember a föld hátán, aki csak egyet is meg tudna közületek magának szerezni, mielőtt egészen meg nem hal magának. És viszont aki csak egyet is bír közületek, és a többi ellen nem vét, valamennyiötöket birtokolja; míg ha csak egyikötők ellen is vét, egyikötöket sem mondhatja magáénak és valamennyiötök ellen vét. És mindegyikötök megszégyeníti a bűnöket és vétkeket.

A szent Bölcsesség megszégyeníti a világ minden bölcsességét és a test bölcsességét. A szent szegénység megszégyeníti a világ minden kapzsiságát, fukarságát és kicsinyes aggályoskodását. A szent Alázatosság megszégyeníti a felfuvalkodottságot, és csak az e világnak élő embereket s általában mindent, ami a világban van.

A szent Szeretet megszégyeníti a világ és a test minden kísértését, úgyszintén minden testi félelmet. A szent Engedelmesség megfékezi a test és vér minden ágaskodását. Az engedelmes ember megfegyelmezett testét készségesen alárendeli a lélek szolgálatának, aláveti testvére akaratának és a világ minden emberének, sőt nemcsak az embereknek, hanem a szelíd és vad állatoknak is, már amennyire az Úr onnét felülről megengedi ezt nekik.

- See more at: http://szempontom.blogspot.hu/2013/01/assisi-szent-ferenc-az-erenyek.html#sthash.KC0VYTTt.dpuf

Assisi Szent Ferenc: Az erények köszöntése

832 éve, 1181. 01. 12-én született a ferences rend megalapítója és szentje, Assisi Szent Ferenc olasz katolikus rendalapító, költő.

Giotto di Bondone:

Szent Ferenc prédikál a madaraknak. Részlet az assisi Szent Ferenc-templom freskósorozatából

Üdvözlégy Bölcsesség Királynénk, tartson meg téged az Úr nővéreddel, a szent tiszta Egyszerűséggel egyetemben.

Óh Úrnőnk, szent Szegénység, tartson meg téged az Úr nővéreddel, a szent Alázatossággal együtt.

Szent Szeretet úrnőnk, tartson meg téged az Úr nővéreddel, a szent Engedelmességgel egyetemben.

Mindnyájan ti, szent erények, tartson meg benneteket az Úr, kiből eredeteteket vettétek és közénk jöttetek.

Nincs ember a föld hátán, aki csak egyet is meg tudna közületek magának szerezni, mielőtt egészen meg nem hal magának. És viszont aki csak egyet is bír közületek, és a többi ellen nem vét, valamennyiötöket birtokolja; míg ha csak egyikötők ellen is vét, egyikötöket sem mondhatja magáénak és valamennyiötök ellen vét. És mindegyikötök megszégyeníti a bűnöket és vétkeket.

A szent Bölcsesség megszégyeníti a világ minden bölcsességét és a test bölcsességét. A szent szegénység megszégyeníti a világ minden kapzsiságát, fukarságát és kicsinyes aggályoskodását. A szent Alázatosság megszégyeníti a felfuvalkodottságot, és csak az e világnak élő embereket s általában mindent, ami a világban van.

A szent Szeretet megszégyeníti a világ és a test minden kísértését, úgyszintén minden testi félelmet. A szent Engedelmesség megfékezi a test és vér minden ágaskodását. Az engedelmes ember megfegyelmezett testét készségesen alárendeli a lélek szolgálatának, aláveti testvére akaratának és a világ minden emberének, sőt nemcsak az embereknek, hanem a szelíd és vad állatoknak is, már amennyire az Úr onnét felülről megengedi ezt nekik.

- See more at: http://szempontom.blogspot.hu/2013/01/assisi-szent-ferenc-az-erenyek.html#sthash.KC0VYTTt.dpuf

Október 4-én, péntek, Assisi Szent Ferenc rendalapító ünnepe. 

A magyar történelem során oly fontos szerepet játszó ferences rend alapítója.

ASSISI SZENT FERENC IMÁJA

 

Uram, adj türelmet,
Hogy elfogadjam amin nem tudok változtatni,
Adj bátorságot, hogy megváltoztassam,
Amit lehet, és adj bölcsességet,
Hogy a kettő között különbséget tudjak tenni.

Uram, tégy engem békéd eszközévé,
hogy szeressek ott, ahol gyűlölnek,
hogy megbocsássak ott, ahol megbántanak,
hogy összekössek, ahol széthúzás van,
hogy reménységet keltsek, ahol kétségbeesés kínoz,
hogy fényt gyújtsak, ahol sötétség uralkodik,
hogy örömet hozzak oda, ahol gond tanyázik.

Ó Uram, segíts meg, hogy törekedjem,
nem arra, hogy megvigasztaljanak, hanem hogy én vigasztaljak,
nem arra, hogy megértsenek, hanem arra, hogy én megértsek,
nem arra, hogy szeressenek, hanem hogy én szeressek.

Mert aki így ad, az kapni fog,
aki elveszíti magát, az talál,
aki megbocsát, annak megbocsátanak,
aki meghal, az fölébred az örök életre.
Amen.

Jézus tanítása – a nyolc boldogság

“Boldogok a lélekben szegények, mert övék a mennyek országa.”

Tudatában kell lennünk szellemi szegénységünknek, első dolog a bűneink felismerése. Minden emberi baj gyökere a bűn, mely Isten és miközénk ékelődött. Korunkban a test szükségleteinek igen nagy jelentőséget tulajdonítunk, míg a lelket teljesen elhanyagoljuk. Ennek megfelelően kiegyensúlyozatlanok és egyoldalúak vagyunk. Fizikai és anyagi tekintetben gyarapodunk, hízunk, lelkileg viszont soványak, gyöngék, nyavalyásak vagyunk. Az Isten képére teremtett lélek nem tud megnyugodni mindaddig, amíg valóban meg nem ismeri Istent. A léleknek éppoly gondos ápolásra van szüksége, mint a testnek. Vágyódik imádságra, elmélyülésre. Ha nem táplálkozik és nem végzi gyakorlatát naponként, meggyengül és kielégítetlen marad.

“Boldogok,akik szomorúak,mert majd megvigasztalják őket.”

Jelentése: mély szomorúságot érezni, elbúsulni mások siralmas helyzetén. Legyünk együtt érzőek és segítsünk embertársaink nyomorúságában, ha Isten rendelése szerint akarunk élni. Isten soha senkinek nem ígérte, hogy megkíméli őket a gondtól, szenvedéstől, fájdalomtól. A szenvedés az elválasztó tégely, amelyben hitünk megtisztul. Az önmagunkon való szánakozás sosem okozhat megkönnyebbülést, csak növelik szomorúságunkat. Sohasem dédelgesd szenvedéseidet, a bajod miatt ne jajgass, mert csak terhére leszel másoknak. Boldogok,akik szomorkodnak, mert ők vigaszt nyernek.

Vigasztaljon bennünket a tudat, hogy Krisztus velünk van!

“Boldogok a szelídek, mert övék lesz a föld.”

Ha mi a boldog élet titkát keressük, valódi életörömhöz akarunk jutni, úgy a szelídség a kulcs ehhez. A szelídség udvariasságot, illedelmességet és jó erkölcsöt jelent. Isten iránti szeretetet, Isten szelleme önti szívünkbe a Szentlélek gyümölcsei által. Ezeket a magunk műhelyében nem tudjuk elkészíteni, természetfeletti módon teremnek meg a Szentlélek által, aki a szívünkben lakozik. Engedd át neki az ellenőrzését!

Akkor a szelídség, melyet Tőle nyersz, boldog élethez juttat téged.

“Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot, mert majd eltelnek vele.”

Lehet az embernek szociális és gazdasági szabadságot adni, de amíg nem oltják el az Istennel való közösség utáni szomjat, állatként fog viselkedni. Példa erre a nyugati világ fellendülése. Mindenünk megvan, amit egy gépkorszak nyújthat, mégsem volt még ilyen nagymérvű az unalom és a boldogtalanság, az erkölcsi élet pedig eljutott a mélypontig. Az éhség mindig az élet jele. A normális ember szellemi éhséget is érez. Az élet értelmét nem a körülményektől függő felszínes boldogság adja meg, hanem a megelégedettség, amely a legrosszabb helyzetben is betölti a lelket. Erőt ad ahhoz, hogy könnyeinken át is mosolyogjunk. Ha nincs közössége a Teremtővel, magányos, elhagyott vándor az ember. A boldogság szegénység útján érhető el. Istenhez való vonzódásunkat elnyomhatja az önteltségünk, a bűnös élvezetek, a titkos bűn, a szellemi élet elhanyagolása. A megtérés azt jelenti, hogy gondolkodásmódunk megváltozik, visszatérünk. Más irányt ad életünknek, ha Istenhez fordulva, az Ő törvényeivel egyezően élünk.

Küzdenünk kell belső – szellemi-életünk elsorvadása ellen.

“Boldogok az irgalmasak, mert majd nekik is irgalmaznak.”

Egyik nagy bajunk az önzés. Javaink megosztásának készsége igazi próbaköve annak, átadtuk-e magunkat Istennek. A”Boldog mondások” lényege: A keresztény életnek kifelé ható ereje. Először befogadás, aztán továbbadás.

Az irgalmassághoz tartozik az is, hogy elvetjük előítéleteinket.

Ne mondjunk előre ítéletet a háttér és a tények pontos ismerete nélkül. Amikor irgalmasságot tanúsítasz, nemcsak irgalmasságot nyersz, hanem boldogságra is találsz.

“Boldogok a tiszta szívűek, mert meglátják az Istent.”

A Szentírás szerint a SZÍV a lelkiismeret és az élet székhelye. Az érzés helye. A szív az ember erkölcsi, szellemi és intellektuális életének központja. Ha a szív hajlamaink székhelye, akkor Isten megkívánja, hogy szeretetünk az Ő irányában tiszta legyen, Ő a belsőt ítéli meg. A tisztátalan szív telve van belső feszültséggel, büszkeséggel, zavarokkal és ezer más szellemi, lelki és fizikai betegséggel. Amíg a szívünk nem tiszta, nem leszünk boldogok maradéktalanul. A szív tisztasága Istentől való újjászületés eredménye. Ha Istentől tiszta szívet nyertél, elvárja tőled, hogy tiszta életet élj, szent életet.

A tiszta szív Krisztushoz hasonló embert hoz létre.

“Boldogok a békességben élők, mert Isten fiainak hívják őket.”

Az ember romlott természete miatt háborúk törtek ki.

A világtörténelem utolsó 4000 évében nem egész 300 évig volt béke. Ebben a világban, amely ilyen szenvedélyt mutat a rombolásra, valami nincs rendben. A 4000 év után sem jutottunk közelebb a békéhez. Nem lehet tartós béke a világon, ha az ember nincs békességben Istennel. Ha békét akarunk szerezni, elsősorban Istennel kell békét kötnünk. Neked is békességet akar adni, de mindaddig nem tudja megtenni, amíg magasra tartod a lázadás zászlaját. A békesség nem passzív dolog, amely tétlenül ül egy szomorúfűz alatt és hárfát penget. Aktivitás és szolgálat Őérte!

Békét szerezni nemes hivatás. Ehhez rendes felszerelésre van szükséged. Ismerned kell a béke ajándékozóját, találkoznod kell azzal, AKI egyedüli békességünk!

“Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.”

Az Úr követőit fenntartással fogadják, a természetes embernek talány. Rájuk nézve veszedelem, mert kétségbe vonják életstílusuk helyességét. Szellemi mérkőzés: a sötétség gyűlöli a világosságot.

A kutyánk ahelyett, hogy a mi jó ételünket enné, inkább dög után kutat és azt rágja. Benne van a természetében.

Az ember sem tud azon segíteni, hogy természetére minden szennyes, erkölcstelen és közönséges hatással van. Addig nem tud ezekre másként reagálni, amíg újonnan nem születik. Ellenségként áll a keresztényekkel szemben. A keresztény ember sorsa a kereszt. A keresztnek az a szégyene és gyalázata, amit Jézus viselt, nekünk is kijár. Ehhez tartozik az is, hogy elvetjük az e világi érzületet és magatartást.

Forrás: Internet 

Október 2,szerda, a Szent Őrzőangyalok ünnepe. 

Kérjük őket minden nap!

Őrangyalom szívből kérlek, bűntől, bajtól őrizzél meg.

 Életemben légy vezérem, halálomkor állj mellettem. 

Ámen.

Lisieux-i Kis Szent Teréz

Október 1-én, kedd, Lisieux-i Kis Szent Teréz ünnepe. Franciaországban született (1873). Kármelita szerzetes lett. Alázatos, evangéliumi egyszerűségű és Istenben bízó szerzetes volt Szavával és példájával sokakat vezetett istenhez. Az egyházért és a missziókért ajánlotta fel életét. Ezért a missziók védőszentjének is tekintjük. 1897-ben halt meg.

Ó, Jézus, én isteni jegyesem! ne veszítsem el soha Keresztségem második ruháját! Végy magadhoz, mielőtt a legcsekélyebb szándékos bűnt is elkövethetném. Soha ne keressek mást, mint egyedül téged, soha ne találjak másra, mint egyedül tereád, a teremtmények legyenek a számomra egyenlők a semmivel, és én is legyek a számukra egyenlő a semmivel, de te Jézus, a mindenem legyél!… Soha ne háborgathassák földi dolgok a lelkemet, ne háborgassa semmi a békémet, Jézus, csak békét kérek tőled, meg szeretetet is, végtelen szeretetet, melynek a netovábbja te vagy, szeretetet, amely már nem én vagyok, hanem te vagy, én Jézusom. Jézus, haljak mártírhalált érted, a szív vagy a test mártírhalálával, vagy még inkább mind a kettőével… Add, hogy fogadalmamat a maga tökéletességében válthassam be, tedd megértenem, hogy a te jegyesednek milyennek kell lennie. Tedd, hogy soha ne legyek teher a közösség számára, hanem inkább, hogy ne törődjön velem senki, hogy megfeledkezzenek rólam s lábukkal tapossanak, mint a te kis homokszemedet, Jézus. Menjen végbe bennem teljesen a te akaratod, érkezzem meg arra a helyre, amelyet énelőttem készítettél nekem…

      Jézus, tedd, hogy sok lelket megmentsek, hogy a mai napon egyetlen kárhozott ne legyen, hogy minden lélek megszabaduljon a tisztítótűztől… Jézus, bocsáss meg, ha olyan dolgokat mondok, amilyeneket nem illik mondani, én csak örömödre és vigasztalásodra akarok lenni.

 

Forrás: Internet

A GYERMEK JÉZUSRÓL NEVEZETT (LISIEUX-I) (KIS) SZENT TERÉZ

 
Ünnepe: október 1

A GYERMEK JÉZUSRÓL NEVEZETT (LISIEUX-I) (KIS) SZENT TERÉZ 1873. január 2-án született Franciaországban, Alencon-ban. Csipkegyáros szülők utolsó, kilencedik gyermeke volt. A keresztségben a Mária, Franciska, Teréz neveket kapta. Apja Martin Szaniszló, anyja Guerin Mária-Zelia volt, házasságuk előtt mindketten szerzetesek szerettek volna lenni, de Isten akarata más volt. Szüleik is vallásos emberek voltak, már a gyermekek is nagyon komoly vallásos életet éltek.

Öt éves korában elvesztette édesanyját és ekkor, 1877. november 16-án Lisieux-be (olv.: liziőbe) költöztek, ahol Paulina nénje lett kismamája. Sokat tanult nővérétől, azonban az karmelita apáca lett. A kis Teréz a válásba súlyosan bele betegedett, már lemondtak róla. Testvérei imádkoztak érte a betegágy mellett, bágyadtan nézett fel a beteg, az ágy mellett álló Szűzanya szoborra tekintett és a szobrot megelevenedni látta.

Csodálatosan felgyógyult, és nemsokára elsőáldozó lett. Ezután minden igyekezetével a hivatásáért küzdött. Már kilencévesen kérte felvételét a karmelita nővérekhez - mindhiába. Tizenötévesen ismét próbálkozott: kikönyörögte nővérétől, hogy előbb ő, Teréz mehessen a szerzetbe; kikönyörögte apjától, hogy beleegyezzen a rendbe vonulásba.

A Kármell elöljárói azonban a nagykorúság előtt nem akarták felvenni, hiába volt a püspökhöz küldött fellebbezés is. Egy pápai fogadáson, kijátszva az őrök éberségét, XIII. Leó pápa trónusa elé térdelt Teréz, de a kérésre a pápa is csak kitérő választ adott. Ekkor felajánlotta magát: legyen a kis Jézus játékszere, labdája, amivel Jézus bármit tehet, csak öröme teljék benne.

Végül is 1890. szeptember 8-án (17 évesen) fogadalmat tehetett. Sok-sok testi és lelki szenvedés kínozta: édesapja sorozatosan kapta a szélütéseket, végül meghalt; fájdalmai voltak. A bántásokat szótlanul tűrt; soha nem panaszkodott; magányosság gyötörte; kételyei voltak. Szentnek készült, de alázatosan tudta, hogy a szentek nagyon nagyot tettek már a szentségük érdekében. Ő még nagyon kicsiny hozzájuk képest, de ezt a "kis utat" tökéletesen akarta végigjárni. Meg akarta az embereket tanítani erre a "kis útra": szórják az apró áldozatok virágait Jézus felé.

Tüdőbajban halt meg, 1897. szeptember 30-án, 25 évesen, ragyogó arccal. Utolsó szavai voltak: "Istenem szeretlek". Már 1923-ban boldoggá, 1925. május 17-én szentté avatták.

1925. december 14 óta a missziók főpártfogója, 1944 óta pedig Franciaország második pártfogója.

Példája:

Kis dolgainkat mind ajánljuk fel Istennek!

Legyen mindenem az övé, csak örüljön neki.

Ne mutassam ki másoknak az elégedetlenségemet.

Forrás: Internet