A BAZILIKA-SZÉKESEGYHÁZ FELSZENTELÉSE

Szent István királyunk a mennybe felvett Boldogságos Szűz Mária tiszteletére templomot építtetett, amely a magyar királyok temetkezési helyéül szolgált. Ez a templom a török időkben romba dőlt. A mai székesfehérvári székesegyház azon a helyen épült, ahol Géza fejedelem temetkezési helye volt. Ezt az épületet III. Béla király a XII. század végén felújíttatta. A XV. században bővítették, majd többszöri javítás után a XVIII. század közepén teljesen felújították, és Szent István király tiszteletére szentelték. Amikor VI. Piusz 1777-ben megalapította a székesfehérvári egyházmegyét, ezt a templomot tette székesegyházzá. Itt őrzik Szent István koponyaereklyéjének egy részét abban a művészi módon elkészített ereklyetartóban, amelyet Mária Terézia királynő adományozott. A XIX. század közepén Farkas Imre püspök örökségéből felújították, és Simor János győri püspök 1866. november 25-én ünnepélyesen felszentelte. Szent István király halálának kilencedik centenáriuma alkalmából XI. Piusz pápa a 'kis bazilika' címmel tüntette ki.

'Istenünk, te Egyháznak nevezted népedet. Add, hogy az a közösség, amely nevedben egybegyűlt, csak téged szolgáljon, szeressen és kövessen; és vezetéseddel jusson el a megígért mennyei hazába. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.' Amen.

A Székesegyház kis bazilika rangra történő emelése

    Székesfehérvár püspöke (Shvoy Lajos) arról értesített bennünket, hogy egyházmegyéjének jelenlegi székesegyháza egy régebbi, hajdan ennek közelében fekvő templom helyén épült, amelyet azonban a törökök leromboltak és elpusztítottak. Tudomásunkra hozta azt is, hogy a régi elpusztult templomot Szent István, első magyar király idejében építették, akinek a magyar papság és a hívők ebben az esztendőben áhítatosan és örvendezve hódolnak jubileumi ünnepségek keretében. Az újabb templom pedig, mely – mint mondottuk – egyúttal a székesfehérvári egyházmegye székesegyháza is, mind méreteiben, mind pedig művészi alkotásánál fogva kiválik, egyházi felszerelésekben gazdag, a szent szertartások végzéséhez nagyszámú és megfelelő papság áll rendelkezésre, s a hívők lelki javát buzgón szolgálja. 

    Mindezt szem előtt tartva, midőn a székesfehérvári püspök a rábízott egyházmegye papságának s híveinek kérését elénk terjesztette, amelyet a Római Anyaszentegyház bíbornokának, az esztergomi érseknek s Magyarország hercegprímásának (Serédi Jusztiniánnak) ajánlása megerősített, aki ismételten alázatosan kérte, hogy a fent nevezett székesegyházat 'kis bazilika' méltóságára és rangjára emeljük, hogy ezáltal a jelen év jubileumi ünnepségeit is megörökítsük, önként s örömest hajoltunk erre a kérésre. 

    Így állván a dolog, miután meghallgattuk a Szertartások Szent Kongregációjának véleményét is, mindent alaposan átgondolva, biztos tudomás megszerzése s kellő megfontolás után apostoli teljhatalmunknál fogva jelen írásunk szerint a székesfehérvári egyházmegye székesegyházát örök időkre „kis bazilika” méltóságával és nevével, annak jogával és kiváltságával tüntetjük ki, kivéve a többi székesegyház megelőzési jogát. Minden ezzel ellentétes rendelkezés érvénytelen.
    Ezt tudtul adjuk s elrendeljük, kijelentjük, hogy jelen írásunk érvényes és mindenkor hatállyal bíró, s az is marad; annak ereje teljes és tökéletes; azokat, akiket illet vagy illethet a jövőben, teljesen kötelezi. Eszerint kell mindenkor ítélni; mostantól fogva érvénytelen volna, ha megtörténnék is, hogy bárki bármely tekintélynél fogva tudva vagy tudatlanul bármit is másképp merészelne cselekedni. 

XI. Piusz pápának Albae Regalensis Episcopus kezdetű határozata

1938. május 30. Székesfehérvári Püspöki Levéltár Fasc. 16.

Forrás ~ Internet