A MAGYAR SZENTEK EMLÉKNAPJA ~ NOVEMBER 13.

A mai nap a Mindenszentek ünnepéhez kötődik., Magyar népünk szentjeit, boldogjait köszöntjük. Keressük a köztünk élő szenteket, korunk példaképeit, hogy megerősödve Isten szeretetében, mi is példaképekké válhassunk környezetünkben.

A hit és a keresztség Krisztus Titokzatos Testébe olt minket.
A Krisztushoz tartozás szentté teszi az embert. Az apostolok korától kezdve hazánk földjén keresztények sokasága tett tanúbizonyságot Jézus Krisztusról, az Isten Fiáról. Miután pedig a magyarság talált itt hazát, Árpád háza szenteket és példát adott népünknek.

Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint éppen az Árpádházi királyi család. Szent István királyunk magvetése csodálatos termékenységgel hozott gyümölcsöt, mert történelmünk elmúlt századait mindig beragyogták nemzetünk szentjei.

A Pilis-Bakony és Mecsek erdő-rengetegei megteltek remetékkel, kolostoraink szentéletű szerzetesekkel. Népünk fiai közül többen vértanúk lettek, és így joggal mondható, hogy Országunk a szentek országa, földünk szentektől megszentelt föld.

Az Anyaszentegyház bennünket is ösztönözni akar, hogy példájukat kövessük, a nyomukba lépjünk, és a megszentelő kegyelmet hűségesen őrizve a szentek sorába lépjünk.

Nemzetünk szentjeire emlékezve ujjongva mondjuk a szentmise Kezdőénekében:

Örvendezzünk mindnyájan az Úrban,
üljük meg hazánk és népünk szentjeinek ünnepét:
ezt ünneplik örvendezve az angyalok,
és dicsőítik az Isten Fiát.

Forrás ~ Internet

EVANGÉLIUMI ELMÉLKEDÉS

2014. november 13. – Csütörtök  
A farizeusok egyszer megkérdezték Jézustól, mikor jön el az Isten országa. Ő ezt válaszolta: 'Isten országa nem jön el szembetűnő módon. Nem lehet azt mondani: 'Nézd itt van, vagy amott!' Isten országa köztetek van.' Azután tanítványaihoz fordult: 'Jönnek napok, amikor az Emberfiának egyetlen napját is szívesen látnátok, de nem látjátok. Mondják majd nektek: 'Nézzétek, itt van, vagy amott!' Oda ne menjetek, és ne higgyétek! Mert ahogy a cikázó villám az ég egyik felétől a másikig villan, úgy jön el azon a napon az Emberfia is. Előbb azonban sokat kell szenvednie, és megvetésben kell részesülnie ettől a nemzedéktől.'


[Lk 17,20-25]

Elmélkedés
A látványtervezők feladata az, hogy a filmeket, színházi előadásokat vagy éppen televíziós műsorokat minél látványosabban, élményszerűbben tálalják a közönség felé. Külön szakemberek foglalkoznak azzal, hogy mi ragadja meg leginkább az emberek figyelmét. A gondosan megtervezett látvánnyal irányítani lehet az emberek gondolkodását.
Jézus is irányítani szeretné gondolatainkat önmaga és a mennyei Atya felé, de ez mégsem látványos dolgokkal történik. Elsősorban nem a szemünkön keresztül akarja felkelteni érdeklődésünket és figyelmünket, hanem a szívünkhöz szól üzenete. Ha megszívlelem tanítását, bennem is elkezdődik megvalósulni Isten országa, természetesen nem feltűnően, hanem egészen csendesen.
Egy egyszerű kérdést tesznek fel a farizeusok Jézusnak: mikor jön el az Isten országa? Ő azonban nem válaszol a kérdésre, pontosabban nem erre a kérdésre válaszol. Jézus ugyanis nem az Isten országa eljövetelének idejéről kezd beszélni, hanem annak mikéntjéről. Sőt azt állítja, hogy az Isten országa már eljött, már jelen van, már most megtapasztalható. Az Isten országa megvalósulását elsősorban nem külső jelekből lehet észrevenni, hiszen az ország az emberekben valósul meg. Ha tudni akarjuk, hogy mikor jön el az ország, akkor önmagunkba kell tekintenünk. Vajon bennem már megvalósult, megvalósul folyamatosan? Megtörténik-e bennem a belső megújulás?
© Horváth István Sándor

Imádság 
 Add Uram, hogy a mai napon teremtő és boldogító erővel tudjak azok sorába állni, akik jót tesznek, akik munkájukat és kötelességüket teljesítik, akik az emberekkel úgy érintkeznek és úgy bánnak, mint a Te gyermekeiddel! Tartozzam én is azok közé, akik jót tesznek, akik irgalmasak és megértők! Szavaim ne sötétítsék el a napot, ne mondjak rosszat, és ne sebezzek meg senkit! Ne mondjak valótlant, és ne vezessek félre másokat! Dicsérjelek szüntelen Téged, és emeljem föl, bátorítsam azokat, akiknek lelkére a sötétség éjjele száll!



POLOCKI SZENT JOZAFÁT

Szent Jozafát püspök és vértanú ~ november 12.   
 
SZENT JOZAFÁT Ukrajnában, Vladimirban (Volhínia) született 1580-ban, szülei ortodoxok voltak. Apja Kuncevi( Gavril, anyja Marina volt. Őt János névre keresztelték. Kereskedősegéd lett iskolái elvégzése után. 1596-ban az ortodox püspökök jó része visszatért a római egyházhoz, ekkor János is visszatért a (görög) katolikus hitre.

1604-ben a vilnai ortodox Szentháromság-kolostorba lépett a kievi katolikus metropolita engedélyével, bazilita szerzetes lett. Ekkor kapta a Jozafát szerzetesi nevet. Nemsokára pappá szentelték, majd 1613-ban Bitinben házfőnök, 1614-ben ismét Vilnában archimandrita lett. 1618-ban a metropolita mellett koadjutor lett. és hamarosan polocki püspökké, érsekké választották.

Éjjel-nappal olvasott, sokat imádkozott, keményen vezekelt. Fontosnak tartotta a gyakori gyónást, mindenfelé gyóntatott, papjait is biztatta a hívek állandó gyóntatására. Magát méltatlannak és tehetségtelennek tartotta. Oktatta a népet a hittanra, egyszerű katekizmust írt nekik. Több zsinatot tartott egyházmegyéjében.

Harcolt az Egyház egységéért, ortodox ellenfelei a keleti szertartás eltörlésének szándékával, latinosítási törekvéssel és képmutatással eltávolították mellőle hívei nagyrészét. Látta a növekvő feszültséget, a veszedelmet, mégsem menekült, mert kötelességtudatot érzett, hűséges volt a vállalt feladatához és a népéhez. Tudatosan vállalta a vértanú halált. Feldühődött ellenfelei Vitebszkben, a püspöki lakban 1623. november 12-én mészárosbárddal agyonverték.

Boldoggáavatási eljárását VIII. Orbán pápa azonnal megindította, 1643-ban meg is történt a boldoggáavatás.1867-ben IX. Piusz pápa szentté avatta, éppen abban az időszakban, amikor az első vatikáni zsinat előkészületei már a végére jártak. Jozafát tiszteletét XIII. Leó pápa az egész latin egyházra kiterjesztette. Ereklyéi 1916-tól Bécsben voltak, 1949-ben Rómába vitték. VI. Pál pápa 1963. november 25-én Szent Péter és Nagy Szent Vazul érsek sírjai mellett Jozafátnak is sírhelyet készíttetett.

Példája: Keresni kell az igazságot és abban kitartani!

 'Istenünk, ki Szent Jozafát püspököt képessé tetted arra, hogy jó pásztorként életét adja juhaiért, kérünk, áraszd Egyházadra Szentlelkedet, és vértanúd közbenjárására erősíts meg minket, hogy készek legyünk életünket adni testvéreinkért!'

Forrás ~ Internet

 EVANGÉLIUMI ELMÉLKEDÉS


2014. november 12. – Szerda

Jézus egyszer útban Jeruzsálem felé áthaladt Szamaria és Galilea határvidékén. Amikor betért az egyik faluba, tíz leprás férfi jött vele szembe. Még messze voltak, amikor megálltak, és hangosan így kiáltottak: 'Jézus, Mester! Könyörülj rajtunk!'Ő rájuk tekintett, és így szólt hozzájuk: 'Menjetek és mutassátok meg magatokat a papoknak.' Útközben megtisztultak.
Az egyik, amikor észrevette, hogy meggyógyult, visszament, hangos szóval dicsőítette Istent, arcra borult Jézus lába előtt, és hálát adott neki. És ez az ember szamaritánus volt. Jézus megkérdezte: 'Nemde tízen tisztultak meg? Hol maradt a többi kilenc? Nem akadt más, aki visszajött volna, hogy hálát adjon Istennek, csak ez az idegen?' Aztán hozzá fordult: 'Kelj fel és menj! Hited meggyógyított téged.'

[Lk 17,11-19]

Elmélkedés
Jézus szavai szerint a meggyógyított egyetlen leprás azért tért vissza, hogy 'hálát adjon Istennek.' A leírás szerint ez a hála szól egyrészt Jézusnak, az Isten Fiának, s ezáltal a leprás kifejezi Jézus istenségében való hitét. Másrészt szól a mennyei Atyának, aki Jézus személyén keresztül tesz csodákat az emberekkel. A meggyógyult helyesen ismeri fel, hogy nem embernek köszönheti gyógyulását, hanem az irgalmas Isten gyógyította meg őt.
A hálátlan kilenc sorsa ismeretlen marad, s ahogy maga Jézus sem, úgy mi sem kapunk választ arra, hogy miért nem tértek vissza köszönetet mondani gyógyítójuknak. A történet mindenképpen azt a figyelmeztetést is magában hordozza, hogy vegyük észre, amikor Isten segít nekünk, s ne maradjunk hálátlanok.
A gyermekek ösztönösen, egészen természetes módon mutatják ki köszönetüket és hálájukat. Ehhez nem kell nagy dolgot kapniuk, hiszen a kicsinek is éppúgy tudnak örülni és hálásak érte. Idővel aztán a hála érzése lassan megkopik az emberekben vagy csak egyszerűen elmarad a hála kimutatása. Sokszor egészen természetesnek tartjuk, hogy kapunk valamit, s nem is gondolunk arra, hogy kifejezzük köszönetünket. A másik embert biztosan bántja hálátlanságunk, ahogyan minket is. Jézus is megtapasztalta mind a hálát, mind a hálátlanságot. Legyünk figyelmesek és mutassuk ki hálánkat Isten és az emberek felé egyaránt!
© Horváth István Sándor

Imádság 
Ó, Istenem, mikor találom meg végre nyugalmamat? Nagyon vágyódik lelkem tehozzád! De erős leszek, s türelmesen várom azt az órát, melyen isteni Megváltóm az örök üdvösségre hív. Addig csak az lesz a gondom, hogy neki tetszően éljek, s szent akaratát teljesítsem. Mindenben Isten akarata legyen meg, hiszen az övéi vagyunk az időben és az örökkévalóságban. Ámen.
Chantal Szent Franciska
 


SZENT MÁRTON PÜSPÖK

Szent Márton püspök emléknapja ~ november 11.

 TOURS-I SZENT MÁRTON Sabariában - a mai Szombathelyen - 316 végén, vagy 317 elején született, apja leszerelt császári tiszt volt. Szülei akarata ellenére hittanuló lett, de apja mégis katonának adta.

Egy Galliai - ma Franciaország - őrjáraton találkozott azzal a mezítelen koldussal, akinek félbevágott köpenyét odaadta, és akit később Krisztusként látott meg álmában. 339-ben megkeresztelkedett, de nem tudott leszerelni. 341-ben egy csatában pajzs és sisak nélkül egyedül állt ki, ezzel visszavonulásra késztette az ellenséget. A császár ennek a hősi cselekedetnek a hatására már engedélyezte a leszerelését.

Galliában Szent Hilláriusz püspök közelében remetének állt be, és szerénységből csak a legkisebb egyházi rend fokozatát fogadta el. Álmában intést kapott, hogy az időközben Pávia mellé - Felső-Olaszország -települt szüleit térítse meg. Azonnal elindult, útközben rablókkal találkozott, ő azokat megtérítette. Édesapját ugyan nem sikerült megtérítenie, de édesanyját és még sok pogányt meg tudott téríteni, de ezzel az ariánusok haragját vonta magára. Menekülnie kellett, Milánóból is, visszatért Galliába és kolostort alapított Ligugében.

Híre rohamosan terjedt, tíz év remetéskedés után akarata ellenére, elrabolva Tours püspökévé választották, de itt is remetei szerénységben élt. Templomokat épített, térített, szervezett.

Nyolcvanéves korában váratlanul megrokkant, de továbbra is keményen vezekelt. 397. november 8-án szenderült el.Hamvai Toursban vannak, sírja a leglátogatottabb búcsújáró helyek egyike. Ereklyéi egy része Szombathelyen található.

Példája: Kitartás a jóban - biztos sikert ígér!

'Istenünk, ki Szent Márton püspöknek megadtad, hogy életével is, halálával is megdicsőítsen téged, kérünk, vidd végbe a mi szívünkben is kegyelmed csodáit, hogy sem élet, sem halál el ne szakíthasson minket a te szeretetedtől!'

Forrás ~ Internet

 EVANGÉLIUMI ELMÉLKEDÉS

 2014. november 11. – Kedd
Abban az időben Jézus így szólt tanítványaihoz: Melyiktek mondja béresének vagy bojtárjának, amikor a mezőről hazajön: 'Gyere ide tüstént, és ülj asztalhoz.' Nem ezt mondja-e inkább: 'Készíts nekem vacsorát, övezd fel magadat, és szolgálj ki, amíg eszem és iszom! Aztán majd ehetsz és ihatsz te is?' S talán megköszöni a szolgának, hogy teljesítette parancsait? Így ti is, amikor megteszitek, amit parancsoltak nektek, mondjátok: haszontalan szolgák vagyunk, hiszen csak azt tettük, ami a kötelességünk volt.

[Lk 17,7-10]

Elmélkedés
 A szó legszorosabb értelmében azt nevezzük szolgálatnak, amikor a szolga, tehát egy alárendelt személy, ura rendelkezésére áll bizonyos feladatok elvégzésében. Ha ez nem megfelelő ellenszolgáltatás fejében történik, hanem valaki kihasználja a másikat, akkor ez megalázó, emberhez méltatlan szolgaság.
Tágabb értelemben más emberek javára vagy érdekében végzett munkát nevezünk szolgálatnak, amelynél már nincs a személyek között semmiféle különbség. Ebben az esetben nem megalázó a szolgálat, hanem nagylelkű, nemes lelkű cselekedet a szolgáló személy részéről. A szolgálat általában anyagi ellenszolgáltatás nélkül, szívességből történik, és az Istennek végzett szolgálat is éppen így válik igazán értékessé. Az Isten szolgája címet nem emberek adják elismerésként valakinek, hanem maga Isten tünteti ki ezzel mindazokat, akik engedelmeskednek neki.
Isten szolgálatában mindig Jézus a példaképünk, aki üdvösségünk szolgája lett. A szolgálat értékéről megfeledkező, s helyette inkább az uralkodásra törekvő ember számára maga Jézus ad példát. Ő a mennyei Atya engedelmes szolgájának bizonyult, amikor küldetését teljesítve feláldozta magát a kereszten. Ugyanakkor az embereket, megváltásunkat is szolgálta önfeláldozásával.
Isten szolgálatában áll-e az életem? Krisztusnak szolgálok-e minden segítségre szorulóban? Tudom-e önzetlenül szolgálni embertársaimat?
© Horváth István Sándor

Imádság 
Ó, Anyánk, ki ismered az Egyház és a világ szenvedéseit és reményeit, állj gyermekeid mellett az élet mindennapos próbatételeiben, és segíts, hogy közös erőfeszítéseink hatására a sötétség ne borítsa el a világosságot.
Szent II. János Pál pápa


 NAGY SZENT LEÓ PÁPA

Nagy Szent Leó pápa ünnepe ~ november 10.

Leó pápa törekedett a hit egységének megőrzésére. A lelkek igazi pásztora és atyja volt. Kérjük mi is bátran Istentől, hogy növelje bennük a hitet, erősítsen meg a mindennapok küzdelmeiben, és vezessen el országába.

A hagyomány annyit őrzött meg róla, hogy Tusculanumban született. Az első történelmi adat I. Caelestin pápa (422-432) idejéből van. Leo akkor, mint diakonus, Galliában járt. III. Sixtus (432-440) ismét Galliába küldte és ott érte a pápa halálhíre. Őt választották meg utódjául. Pápasága alatt történt, hogy Attila 452-ben, Genzerich, a vandálok királya pedig 455-ben Rómát fenyegették. A szent pápa mindkettőt visszafordulásra bírta. Sokat küzdött az eretnek tanítások ellen. 451-ben az ő apostoli levele nyomán döntött a chalcedoni zsinat.
 Írásai és beszédei miatt az egyháztanítók között tiszteljük.
461. november 10-én halt meg. A Vatikánban temették el.

'Szólásra nyitotta ajkát az Egyházban,
A bölcsesség és az értelem Lelkével töltötte be őt az Úr,
a dicsőség ruháját adta reá.'

Forrás ~ Internet

EVANGÉLIUMI ELMÉLKEDÉS

2014. november 10. – Hétfő
Egy alkalommal Jézus így beszélt tanítványaihoz: 'Lehetetlen, hogy botrányok ne forduljanak elő; de jaj annak, aki azokat okozza! Jobb lenne, ha malomkövet kötnének a nyakára, és a tengerbe dobnák, mint hogy egyet is megbotránkoztasson ezek közül a kicsinyek közül. Vigyázzatok magatokra! Ha vét ellened testvéred, fedd meg! De ha megbánja, bocsáss meg neki! Még ha napjában hétszer vét is ellened, de hétszer fordul hozzád, és azt mondja: Megbántam, – bocsáss meg neki!'Az apostolok kérték az Urat: 'Növeld bennünk a hitet!' Az Úr így válaszolt: 'Ha csak akkora hitetek lesz is, mint a mustármag, és azt mondjátok ennek a szederfának: Szakadj ki tövestől, és verj gyökeret a tengerben! – engedelmeskedik nektek.'

[Lk 17,1-6]

Elmélkedés
A megbocsátás és a hit témája szerepel a mai evangéliumban. Jézus arra bíztatja tanítványait, hogy ne méricskéljék a megbocsátást. Még akkor is legyenek készek megbocsátani, ha valaki naponta többször megsérti őket. Emberileg könnyen azt gondolnánk, hogy ilyen esetekben komolytalan a bocsánatkérés, s talán nem is kell megbocsátanunk. Ezzel mintegy korlátok közé zárnánk a bocsánatot. A megbocsátásnak semmi nem szabhat határt, mert ennek példája maga az isteni irgalmasság. Isten senki előtt nem zárja be szívét, hanem mindenki felé könyörülettel fordul. A bocsánat által Isten mindig új lehetőséget ad a bűnbánónak. Tegyünk mi is így!
A másik téma a hit. Jézus szavait hallani és cselekedeteit szemlélni sok embernek megadatik, nekünk is. Halljuk örömhírét, tanítását, mely meghív minket az Isten országába, az evangéliumok pedig bepillantást engednek az Úr csodáinak világába. Ezután eljutunk oda, hogy feltesszük magunknak a kérdést, ki az a Jézus, aki ilyen hatalommal és erővel tanít? Ki ő valójában? Mert a szó és a csoda csak felébreszti bennünk ezt a kérdést, de önmagukban nem adnak feleletet. Választ csak akkor kaphatunk, ha hittel hallgatjuk a szót, s a hit szemével nézzük a csodákat. Itt érkezünk el oda, hogy az apostolok kérésével együtt tör fel szívünkből a vágy, hogy Jézus növelje bennünk a hitet. Növelje bennünk a hitet, amely segít meglátni benne az Isten Fiát.
© Horváth István Sándor

Imádság 
Istenünk, Atyánk, te elküldted egyszülött Fiadat, hogy általa kiengesztelj mindent, te jössz segítségünkre! Élő Isten Fia, aki osztoztál emberségünkben, és életedet adtad a világ megváltásáért, te jössz segítségünkre! Szentlélek, alászálltál Krisztusra és kiárasztod az Atya szeretetét minden emberre, te jössz segítségünkre! Krisztus add, hogy megtestesülésed és születésed miatt szeressük az emberi életet, te jössz segítségünkre! Add, hogy hűséged miatt mi is hűségesek maradjunk elkötelezettségünkben, te jössz segítségünkre!

LATERÁNI BAZILIKA FELSZENTELÉSE ÜNNEPE

 A Lateráni Bazilika felszentelése ~ november 9.

Lateráni bazilika a pápák legősibb bazilikája. Eredetileg az előkelő római család, a Lateranusok háza volt. A Nero elleni összeesküvés miatt elkobozták és császári birtok lett. Nagy Konstantin megtérése után Miltiadesz pápának adományozta, aki a római püspök székhelyévé tette. 313-ban már itt tartott zsinatot. A házban lévő bazilikát 324-ben a Legszentebb Megváltó tiszteletére szentelte. Ez a római püspöknek mint pátriárkának székhelye, és ezért a templomot 'az összes templom anyja és feje' címmel ruházták fel. A XIV. században V. Orbán pápa a főoltár fölötti ciboriumba helyezte el Szent Péter és Pál apostolok koponyáját. A templom főoltárába befoglalt faoltár az apostol-oltár maradványa. A templom hajójában egy dombormű őrzi emlékét annak a történelmi eseménynek, amikor II. Szilveszter pápa átadta a magyar küldöttségnek az első királyunknak küldött koronát. A templom szent és Istennek szentelt hely; a mennyország kapuja, mert összeköti a földet az éggel. Egyben az egész Anyaszentegyházat is jelképezi, melynek élő építőkövei az Egyház tagjai. Előre jelzi a feltámadás utáni állapotot, és úgy mutatja be a Jelenések könyve alapján, mint a mennyország jelképét. Végül figyelmeztet saját méltóságunkra is, mert a keresztség révén a Szentlélek templomai lettünk.

 Forrás ~ Internet 


 'Omnium urbis et orbis ecclesiarum mater et caput' - Anyja és feje minden római és a világban található székesegyháznak.

 Lateráni Keresztelő Szent János főszékesegyház,
az Üdvözítő temploma, a pápa székesegyháza.

Forrás ~ Internet






EVANGÉLIUMI ELMÉLKEDÉS

2014. november 9. – Évközi 32. vasárnap, A Laterán
Abban az időben: Mivel közel volt a zsidók Húsvétja, Jézus fölment Jeruzsálembe. A templomban árusokat talált, akik ökröt, juhot és galambot árultak, valamint pénzváltókat, akik ott ültek. Ekkor kötelekből ostort font, és kikergette mindnyájukat a templomból, ugyanígy a juhokat és az ökröket is, a pénzváltók pénzét pedig szétszórta. Az asztalokat felforgatta, a galambárusoknak meg azt mondta: 'Vigyétek innét ezeket, ne tegyétek Atyám házát vásárcsarnokká!' Tanítványainak eszébe jutott, hogy írva van: 'Emészt a házadért való buzgóság.'
A zsidók erre így szóltak: 'Miféle csodajelet mutatsz, hogy ezeket teszed?' Jézus azt válaszolta: 'Romboljátok le ezt a templomot, és én három nap alatt fölépítem!' A zsidók azt felelték: 'Negyvenhat esztendeig épült ez a templom, és te három nap alatt fölépíted azt?' Ő azonban testének templomáról beszélt. Amikor feltámadt a halálból, tanítványainak eszébe jutott, hogy ezt mondta, s hittek az Írásnak és Jézus szavainak.

[Jn 2,13-22]

Elmélkedés 'Isten házában'
A mai napon a Lateráni Szent János-bazilika felszentelését ünnepeljük. A bazilika Róma városában található, a mindenkori szentatyának, mint Róma püspökének a székesegyháza, valamint 'a város és a földkerekség minden templomának anyja és feje.'
Az ünnep evangéliuma a jeruzsálemi templom megtisztításának, a kereskedők kiűzésének történetét beszéli el, nem elhallgatva Jézus felindultságát. Felfokozott helyzetekben, amikor megnyilvánul emberi természetünk hevessége vagy eltölt minket valamiféle indulat és buzgóság, gyakran elszóljuk magunkat. Itt nem a káromkodásokra vagy más trágár beszédre gondolok, mert sosem veszíthetjük el annyira önuralmunkat, hogy ne tudnánk odafigyelni beszédünkre. Az elszólás esetében egyszerűen csak arra gondolok, hogy felindultságunkban olyan dolgokat is elmondunk, amit más, nyugodtabb helyzetben nem árulnánk el.
Hasonló történhetett Jézussal is. Miután nagyon megindultan és meglehetősen hevesen kiűzi a kereskedőket az Isten házából, a mi Urunk elszólja magát a csodajelet követelő nép előtt és – bár burkoltan, de mégis felismerhetően - feltámadásáról beszél. Amikor az evangéliumi beszámolók szerint megjövendöli szenvedését és halálát, általában feltámadására is tesz utalást, most azonban nem egy ilyen jövendölésről van szó. Jézus elszólja magát, elárul valamit eljövendő sorsáról, de az emberek nem értik meg beszédét. Jézus teste lesz az a 'templom,' amely a halál nagypénteki rombolása után három nap múlva újjáépül húsvét hajnalán a feltámadásban.
Jézus, a mennyei Atya Fiaként jogosan tartotta a jeruzsálemi templomot saját otthonának. A kereskedők egyrészt azért háborodtak fel, mert kiűzte őket megszokott és jó jövedelmet biztosító helyükről, másrészt azon is megbotránkoztak, hogy Jézus Isten Fiának tartja magát, hiszen nyíltan a saját Atyja tulajdonaként beszél arról a templomról, amely hitük szerint az egyetlen Isten lakóhelye. A mennyei Atya gyermekeiként mi is jogosan tekintjük saját plébániánk templomát, az Isten házát a mi otthonunknak. E házba Jézus egyrészt vendégségbe hív minket, hogy saját testét nyújtsa nekünk lelki ételként, másrészt azt is szeretné, ha igazi otthonra lelnénk Isten házában, akinek gyermekei vagyunk.
Jézus rejtélyes kijelentést tesz, amikor ezt mondja: 'Romboljátok le ezt a templomot, és én három nap alatt fölépítem!' (Jn 2,19). Szavait nem értik, mint ahogy cselekedetét sem. A kijelentés értelme rejtve marad egy ideig mind tanítványai, mind ellenfelei számára. De mindkét csoport jól megjegyzi azt, s maguk között talán többször meg is vitathatták annak értelmét. Jézus ellenfeleinek akkor jut eszébe a mondás, amikor vádolják őt és arra készülnek, hogy halálra ítéljék (vö. Mt 26,61). A kereszt alatt gúnyos hangnemben szintén felemlegetik mondását az arra járók (vö. Mt 27,40). Az ő számukra tehát még ekkor, azaz a keresztre feszítéskor sem válik világossá e szavak értelme.
Jézus tanítványainak viszont néhány nappal később, a feltámadást követően eszébe jut az egykor tett állítás, s megértik, hogy saját feltámadását jövendölte meg előre Mesterük. A feltámadás hitünk számos titkát világítja meg. A feltámadt Krisztus hirdeti, hogy Isten jelen van a világban. Jelen van mindenütt, ahol ott van a Feltámadott.
© Horváth István Sándor

Imádság 
Urunk, Jézus! Te valóságosan jelen vagy az Oltáriszentségben, jelen vagy templomainkban. Minden templom az igaz Isten imádására és tiszteletére szolgáló hely, jelenléted helye, a hívő közösség helye, a veled való találkozás helye, az irgalom helye. Jelenléted, közelséged miatt templomainkban mindannyian otthon érezhetjük magunkat. A templom számunkra egy kis földi mennyország. Segíts minket, hogy a mennyei Atya földi házából az ő örök házába, a mennybe jussunk!



EVANGÉLIUMI ELMÉLKEDÉS

2014. november 8. – Szombat
Jézus egyszer így beszélt tanítványaihoz: 'Mondom nektek: Szerezzetek magatoknak barátokat a hamis mammonból, hogy amikor meghaltok, befogadjanak titeket az örök hajlékokba. Aki a kicsiben hű, az a nagyban is hű. Aki pedig hűtlen a kicsiben, az a nagyban is hűtlen. Ha tehát a hamis mammonban nem voltatok hűségesek, ki bízza rátok az igazi értéket? És ha a máséban nem voltatok hűek, ki adja oda nektek a tiéteket?
Egy szolga sem szolgálhat két úrnak. Mert vagy az egyiket gyűlöli, és a másikat szereti, vagy: ragaszkodik az egyikhez, és a másikat megveti. Nem szolgálhattok Istennek és a mammonnak.' Hallották mindezt a kapzsi farizeusok, és kigúnyolták őt. De Jézus kijelentette: 'Ti igazaknak mutatjátok magatokat az emberek előtt, de Isten ismeri szíveteket. Ami ugyanis az emberek szemében nagy, Isten előtt semmiség.'

[Lk 16,9-15]

Elmélkedés
Jézus arról beszél a mai evangéliumban, hogy senki sem szolgálhat két úrnak. Vallási értelemben ez azt jelenti, hogy aki Isten szolgálatában áll, annak nem szabad szívét senki másnak odaadnia. A gonosz lélek újra és újra a maga szolgálatába akarja állítani az embereket. A kísértésnek engedve sokan eladják lelküket egy kis anyagi haszonért, egy jobb állásért vagy valamilyen más előnyért.
Természetes emberi viselkedésnek tartjuk azt, hogy nem szeretünk hibáinkról beszélni, hanem inkább a jobbik arcunkat mutatjuk mindenki felé. Ez a viselkedés azonban gyakran átlépi az alakoskodás, a megjátszás és a színészkedés határát. Először mások előtt igyekszünk tökéletes és hibátlan embernek feltüntetni magunkat, aztán már mi magunk is elhisszük, hogy kiváló emberek vagyunk. Jézus tekintete azonban rögtön leveszi rólunk álarcainkat, s kiderül, hogy milyenek vagyunk valójában. Jól ismeri szívünket, ismeri gondolatainkat és szándékainkat. Őt nem lehet úgy megtéveszteni, mint az embereket. Őszinte és igaz élettel válhatunk Isten előtt naggyá.
Az Istennek való szolgálat teljes odaadást kíván tőlünk. Őt hiába próbálnánk megtéveszteni azzal, hogy csak félig szolgálunk neki. A lelkiekben való kettős játék lelki tudathasadáshoz vezet, s a végén mindent, még üdvösségünket is elveszíthetjük. Merjük Istenre bízni egész életünket! Szolgáljunk neki teljes szívvel!
© Horváth István Sándor

Imádság Add nekem, Uram, kegyelmedet, hogy mindig velem legyen, velem dolgozzék, s kitartson velem mindvégig! Add, hogy mindig azt kívánjam és akarjam, ami neked leginkább helyesnek és kedvesnek tetszik! A te akaratod az enyém legyen, az én akaratom mindig kövesse a tiédet, s a lehető legjobban értsen vele egyet.
Canisius Szent Péter


AMAZING GRACE ~ CSODÁLATOS KEGYELEM

Csodálatos kegyelem, mily édes a hang,
mely megmentett egy olyan nyomorultat, mint én.
Már elvesztem, de most meglettem;
vak voltam, de most már látok.

A kegyelem tanította szívemet félni,
és a kegyelem könnyített félelmeimen.
Milyen értékesnek tűnt ez a kegyelem
a percben, amikor hinni kezdtem.


Sok veszélyen, erőfeszítésen és kelepcén át
már meg is érkeztünk.
A kegyelem hozott ily messze épségben,
és a kegyelem vezet majd haza.


Az Úr jót ígért nekem,
szava reményem záloga;
pajzsom lesz ő, és az adag,
amíg élek, kitart.


Igen, mikor eme test és szív megáll,
és halandó éltem véget ér;
Magamnak tudhatom, e papi ruha alatt,
az öröm és béke életét.


A föld hamarost elolvad, mint a hó,
A nap sem fog sütni már,
De Isten, ki létrehívott engemet,
Mindörökre megmarad nekem.


Forrás ~ Internet

https://www.youtube.com/watch?v=CDdvReNKKuk

'Az Amazing Grace, a Csodálatos kegyelem kezdetű keresztyén ének a világ egyik legismertebb, ma is milliók által és sok felekezetben szívesen énekelt dala. A szöveget John Newton szerezte 1772 körül.'