'Isten a megközelíthetetlen szikla'
Ami valószínűleg megtörténik azokkal, akik letekintenek egy magas
hegycsúcsról a szélesen elterülő tengerre, az történt az én elmémmel,
amikor az Úr szavának magasságából, mint valami hegycsúcsról tekintettem
le az ész számára kifürkészhetetlen tanítás mélységébe.
A tengerek partján nem egyszer látható olyan hegyfal, amely a part felé
eső részen a csúcsától a tövéig meredeken szakad be a tengerbe; olykor
ennek tetején ott van még egy kiugró szikla is, amely szinte lebeg a
mélység fölött. Aki innen előrehajolva a nagy mélységbe lenéz, az
bizonyára megszédül ettől a látványtól; ugyanígy szédelgett az én lelkem
is, amikor megdöbbentett az Úr e fönséges szava: Boldogok a tiszta
szívűek, mert meglátják az Istent (Mt 5,8).
Isten tehát megmutatja magát azoknak, akik megtisztították a szívüket.
Ám az Istent nem látta soha senki (Jn 1, 18), mondja a nagy apostol,
János. És megerősíti ezt a kijelentést a kiváló tudású Pál apostol is:
Istent senki sem látta, és nem is láthatja (vö. 1 Tim 6,16). Igen, egy
simára hasadt meredek sziklával állunk szemben, amelyen nincs semmi,
amit az értelem megfoghatna és megismerhetne. Ezért ezt a sziklát már
Mózes is megközelíthetetlennek jelentette ki a törvénykönyvében,
minthogy értelmünk soha meg nem közelítheti, nincs rajta semmi, amibe
belekapaszkodva fölemelkedhetne hozzá, erre ugyanis minden támpontot
lehetetlenné tett ez a kijelentése: Nem láthatja az Urat ember úgy, hogy
életben maradjon (vö. Kiv 33,20).
Igen, de mégiscsak abban áll az örök élet, hogy látjuk az Istent.
Ugyanakkor meg a hit oszlopai, János, Pál és Mózes azt állítják, hogy ez
lehetetlenség. Ugye, ez az a szédülés, amely elfogja a lelket, ha az
itt mondottak mélységét szemléli. Ha az Isten élet, akkor az, aki nem
látja Istent, nem látja az életet sem. A Szentlélektől sugalmazott
próféták és apostolok pedig azt állítják, hogy Istent nem lehet látni.
Micsoda kétségek közé kerül így az ember reménye?
Az elcsüggedt bizalmat azonban fölemeli és újra felszítja az Úr. Úgy
tesz, ahogyan Péterrel cselekedett. Pétert az a veszély fenyegette, hogy
elmerül a hullámokban, az Úr azonban szilárd és biztos talajjá tette a
hullámokat lábai alatt.
Felénk is kinyújtotta kezét az Isteni Ige, és minket, akik az ellentétes
tanítások mélységei fölött megtántorodtunk, az egyik igazság mellé
állít; erre megszűnik félelmünk, hiszen az Ige mintegy kézen fogva
bizton vezet és átölel bennünket, s ezt mondja: Boldogok, akiknek tiszta
szívük van, mert ezek majd meglátják az Istent.
Nyssai Szent Gergely püspök szentbeszédeiből
Forrás ~ Internet
