'Állhatatosak voltak a keresztények igaz tanításában'

A szenteket - elfogatásuk után - Rómába hurcolták Rusztikusz prefektus elé. Midőn a törvényszék elé állították őket, Rusztikusz prefektus így szólt Jusztínuszhoz: 'Mindenekelőtt tégy hitet az istenekre, és kövesd a császári parancsokat.' Jusztínusz felelt: 'Bíróság elé állítani és elfogatni senkit sem lehet azért, mert engedelmeskedünk Üdvözítőnk, Jézus Krisztus parancsainak.' Erre Rusztikusz megkérdezte: 'Miféle tanokat vallasz?' Jusztínusz így felelt: 'Bár iparkodtam megismerni mindenféle tant, de csak a keresztények igaz tanításához csatlakoztam: ennek igazságait csupán azok nem fogadják el, akik tévedésekben botorkálnak.' Rusztikusz prefektus kérdezte: 'Helyesnek ítéled azokat a tanokat, te szerencsétlen?' Jusztínusz felelt: 'Igen, sőt, igaz dogmaként fogadom el azokat.' Rusztikusz prefektus: 'Mi ez a dogma?' Jusztínusz felelt: 'Az, hogy a keresztények Istenét tiszteljük, akit egyedül vallunk Teremtőnek az idők kezdetétől, és az egész teremtett látható és láthatatlan világ Alkotójának, és tiszteljük Jézus Krisztust, az Isten Fiát, akit a próféták előre megjövendöltek, mint az emberiség javára eljövendő üdvösség Hírnökét és mint a kiválasztott tanítványok Mesterét. És én, mivelhogy csak ember vagyok - úgy vélem -, csupán parányit mondhatok annak végtelen istenségéről, akit az imént Isten Fiának mondtam, jóllehet ismerem a róla szóló prófétai jövendölések bizonyító erejét. Tudom ugyanis, hogy az égből kaptak ihletést a próféták, és így jövendölték meg az emberek közé való eljövetelét.' Rusztikusz megkérdezte: 'Tehát keresztény vagy te?' Jusztínusz felelt: 'Úgy van. Keresztény vagyok.' A prefektus Jusztínuszhoz: 'Hallom, hogy tudósnak tartanak, és te is úgy gondolod, hogy ismered ezeket az igaz tanokat; ha most megkorbácsoltatás után fejedet veszik: vallod-e meggyőződéssel, hogy a mennybe szállsz?' Jusztínusz felelt: 'Remélem, hogy az ő honában lakom majd, ha mindezeket elszenvedtem; tudom ugyanis, hogy mindazok, akik helyesen éltek, megkapják az isteni kegyelmet egészen a világ végezetéig.' Rusztikusz prefektus kérdése: 'Tehát azt hiszed, hogy majd a mennybe szállsz, és ott majd elnyered a neked szánt jutalmat?' Jusztínusz felelt: 'Nemcsak hiszem, de határozottan tudom, és biztosra is veszem.' Rusztikusz prefektus válasza: 'De térjünk csak vissza a kitűzött tárgyhoz, amely most szükséges és sürgős. Most tehát mindnyájan, akik csak itt vagytok, egyetértve áldozzatok az isteneknek!' Jusztínusz így felelt: 'Egyetlen egy helyesen gondolkodó jámbor ember sem vetemedik istentelenségre.' Rusztikusz prefektus válasza: 'Ha nem teljesítitek ezt a parancsot, akkor kegyetlenül megkínoztatlak benneteket.' Jusztínusz így felelt: 'Epedve várjuk, hogy Urunkért, Jézus Krisztusért kínzásokat szenvedve üdvözüljünk. Ez ad majd nekünk üdvösséget és megnyugvást a mi Urunk és Üdvözítőnk sokkal félelmetesebb és egyetemes ítélőszéke előtt.' Ugyanígy nyilatkozott a többi vértanú is: 'Tedd, amit akarsz; mert mi keresztények vagyunk, és a bálványoknak nem áldozunk.' Rusztikusz prefektus kihirdette az ítéletet: 'Akik az isteneknek áldozni és a császár parancsának engedelmeskedni nem akarnak, azokat megkorbácsolásuk után vezessék el, hogy a törvény előírása szerint halállal bűnhődjenek.' E szent vértanúk Istent dicsőítve kimentek a kivégzés szokott helyére, és ott Üdvözítőnket megvallva lefejezték őket, és így szenvedték el a vértanúhalált. 

 A Szent Jusztínusz és társai vértanúságáról készült aktákból

Forrás ~ Internet