'Az Egyház egyetemessége minden nyelven beszél'
'Sokféle nyelven beszéltek.' Úgy akarta ugyanis Isten nyilvánvalóvá
tenni a Szentlélek jelenlétét, hogy különféle nyelveken beszéltek azok,
akik elnyerték őt. Értsük meg, kedves testvéreim, hogy arról a
Szentlélekről van szó, akivel a szeretet kiárad szívünkbe.
A szeretetnek kellett ugyanis összegyűjtenie Isten Egyházát az egész
földkerekségről. Akkor a Szentlelket elnyert egy ember is elegendő volt
arra, hogy sokféle nyelven beszéljen. Ma már a Szentlélek által
összegyűjtött Egyház egysége beszél minden nyelven.
Ezért ha valaki számon kérné valamelyikünktől: 'Megkaptad a Szentlelket,
miért nem beszélsz minden nyelven?', azt mondhatnánk neki: 'Hiszen az
összes nyelven beszélek, mivel tagja vagyok Krisztus ama titokzatos
testének, vagyis az Egyháznak, amely minden nyelven beszél. Hiszen mi
mást tett nyilvánvalóvá Isten a Szentlélek jelenlétével, mint az ő
Egyházát, amely minden nyelven beszél?' Így teljesedett be az Úr ígérete: Senki sem tölt új bort régi tömlőkbe.
Az új bor új tömlőbe való, hogy mindkettő megmaradjon (vö. Lk 5,37-38).
Amikor hallották az apostolokat minden nyelven beszélni, találóan
jegyezték meg egyesek: Ezek teleitták magukat édes borral (ApCsel 2,13). A szentség kegyelme által megújítva ugyanis már új tömlőkké váltak,
hogy az új borral: vagyis a Szentlélekkel eltelve, és minden nyelven
beszélve, kezdjenek mintegy forrani, és ezzel az egészen nyilvánvaló
csodával már előre jelezzék az eljövendő katolikus Egyházat, amely az
összes nemzet nyelvén beszél.
Ezt a napot tehát úgy ünnepeljétek meg, mint Krisztus teste egységének
tagjai. Nem fogtok hiába ünnepelni, ha azzá váltok, amit magasztaltok:
ha ahhoz az Egyházhoz ragaszkodtok, amelyet az Úr eltölt Szentlelkével,
és az egész világon gyarapítva elismeri saját Egyházának, az Egyház
pedig elismeri őt Urának. Hiszen a vőlegény sem felejtkezik el
menyasszonyáról, mivel senki idegen nem pótolja őt számára.
Nektek, akik az összes nemzetből gyűltetek egybe, vagyis Krisztus
Egyházának, Krisztus tagjainak, Krisztus testének, Krisztus jegyesének
szól az Apostol intése: Viseljétek el egymást szeretettel! Törekedjetek
rá, hogy a béke kötelékével fenntartsátok a lelki egységet! (Vö. Ef 4,2)
Látjátok, amikor megparancsolja, hogy viseljük el egymást, rögtön
hozzátette a szeretetet is; és amikor az egység eléréséről beszél,
azonnal rámutat a béke kötelékére is. Ez az Isten háza, amely élő
kövekből épült; boldogan él benne a családfő, mert nem kell látnia
szemének a romlásba döntő széthúzást.
Egy VI. századi afrikai szerző beszédeiből
Forrás ~ Internet
