'Az apostoli igehirdetés'
Hogy kicsoda a mi Urunk, Jézus Krisztus, hogy ki volt, Atyjának milyen
örök végzését teljesítette, és hogyan határozta meg a módot, amiként az
embernek cselekednie kell, azt a földön jártában maga Krisztus
jelentette ki. Olykor nyilvánosan nagy néptömeg előtt, máskor meg külön,
csak a tanítványainak, akik közül a kiválasztott tizenkettőt maga mellé
vette, mint a nemzetek leendő tanítóit.
Feltámadását követően, mielőtt Atyjához fölment volna, egyikük elbukása
után a többi tizenegyet elküldötte, hogy tanítsanak minden népet, és
kereszteljék meg őket az Atya és a Fiú és a Szentlélek nevében.
Az apostolok tehát - ez a név küldöttet jelent - Júdás helyébe sorshúzás
révén tizenkettediknek Mátyást maguk közé fogadták haladék nélkül, a
Dávid zsoltárában levő jövendölés értelmében, majd elnyerték a
Szentlélek megígért erejét a csodatevésre és a nyelveken való beszédre,
először Júdeában tettek tanúbizonyságot Jézus Krisztusba vetett
hitükről, és alapítottak egyházakat, majd innen a földkerekség más
országaiba indulva, a többi nép között is ugyanazt a hitet, ugyanazt a
tanítást hirdették.
Ugyanúgy minden egyes városban egyházat alapítottak, amelyektől átvette a
hit palántáját és a keresztény tanítás magját a többi egyház, amint ma
is átveszik, hogy újabb egyházak alakuljanak. Ezáltal mint az apostoli
eredetű egyházak hajtásai, maguk is apostoli egyháznak számítanak.
Minden utódot eredete szerint kell számon tartani. Az oly nagy számú és
annyira népes egyházaknak közös az eredete, tudniillik az apostolok
által alapított első Egyház; az összes többi pedig ebből ered. Így mind
első, és mind apostoli, mivel valamennyi egyetlen Egyház. Egységét
bizonyítja, hogy egymással kölcsönös békességben vannak, hogy testvérnek
nevezik, és igaz barátsággal fogadják vendégül egymást. Ennek a
magatartásnak nincs más magyarázata, mint ugyanazon szent misztériumban
való részesedés.
Amit az apostolok hirdettek, az ugyanaz, mint amit nekik Krisztus
kinyilatkoztatott. Erről másképpen nem lehet bizonyságot szerezni csak
azon egyházak által, amelyeket maguk az apostolok alapítottak. Ők
ugyanis velük közölték a tanítást előbb élőszóval, később pedig levelek
útján.
Világosan megmondta egykor az Úr: Még sok mondanivalóm volna, de nem
vagytok hozzá elég erősek; de hozzáfűzte: Amikor eljön az igazság
Lelke, ő majd elvezet benneteket a teljes igazságra (Jn 16,12-13).
Ezzel jelezte, hogy semmi tudásnak sem voltak híjával, hiszen megígérte
nekik, hogy az igazság Lelke majd elvezeti őket a teljes igazságra. Be
is váltotta ígéretét, amikor elküldte a Szentlelket, amint erről az
Apostolok Cselekedeteinek könyve tanúskodik.
Tertullianus áldozópapnak 'Az eretnekek jogának elévülése' című értekezéséből
Forrás ~ Internet
