EVANGÉLIUMI ELMÉLKEDÉS
Amikor egyszer a városokból nagy tömeg gyűlt Jézus köré, ő ezt a példabeszédet mondta nekik: 'Kiment a magvető magot vetni. Amint vetett, némely szem az útfélre esett; ott eltaposták, és az égi madarak felcsipegették. Némely mag köves helyre esett. Alighogy kikelt, elszáradt, mert nem volt nedvessége. Némely pedig tövisek közé hullott. A tövisek felnőttek vele együtt, és elfojtották. A többi jó földbe hullott. Kikelt, és százszoros termést hozott.' E szavak után Jézus felkiáltott: 'Akinek füle van, hallja meg!'
Akkor megkérdezték tanítványai, hogy mi a példabeszéd értelme. Így válaszolt: 'Nektek megadatott, hogy megértsétek Isten országának titkait. A többieknek csak példabeszédekben, hogy nézzenek, de ne lássanak, halljanak, de ne értsenek. A példabeszéd értelme ez: a mag Isten igéje. Az útfélre eső mag azokat jelenti, akik hallgatják az igét, de aztán jön az ördög, és kiveszi a szívükbe hullott igét, hogy ne higgyenek, és így ne is üdvözüljenek. A köves talajra hullott mag azokat jelenti, akik meghallgatják az igét, örömmel be is fogadják, de az nem ver bennük gyökeret. Egy ideig hisznek, de a kísértés idején elpártolnak. A tövisek közé eső mag azokat jelenti, akik meghallgatják az igét, de az élet gondjai, gazdagsága és élvezetei elfojtják bennük a növekedést, és termést nem hoznak. A jó földbe eső mag végül azokat jelenti, akik meghallgatják az igét, jó és erényes szívvel meg is tartják, és termést is hoznak állhatatosságban.'
A hasonlat szerint a bőséges termés elsősorban nem az emberi munkának, hanem egyértelműen az isteni közreműködésnek köszönhető. A gyenge termést ígérő, rosszul sikerült magvetés ellenére is bőséges a termés. Talán éppen ez ad nekünk erőt ahhoz, hogy az evangélium hirdetését végezzük. Az igehirdetőt, aki isteni hívásra vállalkozik a magvetésre, azaz Isten tanításának a továbbadására, nem keserítheti el az a tény, hogy munkájának egy része hiábavaló. Ha igehirdetésünk emberi gyengeségünk miatt nem sikerül a legfényesebben, nincs okunk aggodalomra, hiszen ha kötelességünket teljesítettük, akkor számíthatunk az isteni közreműködésre, amely biztosítani fogja, hogy munkánk eredményes legyen.
© Horváth István Sándor
Oh áldott Szűz! Oh Magyarországnak kegyes Asszonya! Tekints a mi sok
fogyatkozásunkra: szánd meg a mi romlásunkat. Csaknem megholt akit te
szerettél; csaknem elfogyott a te országod nemes Asszonyunk. Azért állj
elő a te szent Fiadnál. Mondd azt néki: Fiam, az én országomban
megfogyatkozott az igazi hit; nincs igazság; nincs isteni félelem; nincs
ájtatosság benne. Vízzé vált az ő bora, nagyrészt tévelygésre fordult
igaz vallása; elpusztult szentegyháza; megromlott ereje; pogány
rabságára adott szabadsága. Elhiggyed, édes hazám, Magyarország, ha a
Boldogasszony tanácsát követed, és magadat megeszmélvén, abban eljársz,
amit az ő Szent Fia parancsol, foganatja lészen a Szűz könyörgésének.
Pázmány Péter
Pázmány Péter
