Ezeket a szavakat írta rá: 'János a neve.'

   Azután eljött az ideje, hogy Erzsébet szüljön; és fiút szült. Meghallották szomszédai és rokonai, hogy az Úr nagy irgalmasságot cselekedett vele, és örvendeztek vele együtt.

   Történt pedig, hogy a nyolcadik napon eljöttek körülmetélni a gyermeket, és apja nevéről Zakariásnak nevezték. De az anyja így szólt: 'Semmiképpen sem, hanem Jánosnak fogják hívni.' Erre azt mondták: ,'De hiszen senki sincs a rokonságodban, akit így neveznének.' Intettek tehát apjának, hogyan akarja őt nevezni.

   Ő pedig írótáblát kért, és ezeket a szavakat írta rá: ,'János a neve.' Mindnyájan elcsodálkoztak. Erre azonnal megnyílt a szája és a nyelve, megszólalt, és magasztalta az Istent. Félelem szállta meg összes szomszédjukat, s ezen dolgoknak elterjedt a híre Júdea egész hegyvidékén.

   Mindannyian, akik hallották, a szívükbe vésték ezt, és kérdezték: 'Mi lesz ebből a gyermekből?' Mert az Úr keze volt vele. A gyermek pedig növekedett és erősödött lélekben, és a pusztában volt addig a napig, amíg nyilvánosan fel nem lépett Izraelben.

 Lukács Evangéliuma 1,57-66.80

Keresztelő Szent János születésnapja van. A szentek sorában, a Boldogságos Szűz Mária után, ő az egyetlen, akinek az Egyház megünnepeli a születésnapját. János evangéliumában a következőképpen nevezi meg önmagát: „a Messiás … előfutára vagyok. A vőlegény barátja…” (Jn 3,28b. Jn 3, 29b) Nem tartja magát sem többnek, sem kevesebbnek, mint aminek Isten meghívta.

   Szülei Zakariás és Erzsébet igaz emberek voltak, és szentül éltek. Mivel már idősek voltak már le is mondtak arról, hogy gyermekük legyen. Isten mégis megkegyelmezett nekik, és előrehaladott koruk ellenére fiúval ajándékozta meg őket. Nem véletlen, hogy a gyermeknek a János nevet adták, mert ez a név is jól kifejezi Isten kegyelmét, segítségét.

   Minden családban a születés ünnep kellene legyen. A gyermek Isten áldása a szülők, a nemzet és az Egyház számára. Izraelben minden elsőszülöttet Istennek kellett felajánlani. Keresztelő Szent János esetében nem a szülők határozták meg a küldetését, hanem Istentől kapott nevet és hivatást. A bűnbánat útjára térítette a tévelygőket, tanítványokat hívott meg Isten szolgálatára.

   Jézus megkeresztelkedése után tanítványai közül voltak olyanok, akik Jézushoz mentek. Tiszavirág élete nem veszett kárba, mert egészen Istennek szentelte életét, és teljesítette a rábízott küldetést. Teljes életet élt, mert születésétől fogva egészen vértanúságáig jelezte, hogy egy új élet, egy új világ van születőben.

   Élete példakép számunkra is, hiszen arra tanít minket, hogy az élet minősége nem a naptári napoknak a hosszúságától függ, hanem annak a küldetésnek a felismerésében, amelyre Isten mindannyiukat személyesen meghívott.

 

T. Ráduly István Zsolt, Gyergyószentmiklós

Forrás ~ Internet