EVANGÉLIUMI ELMÉLKEDÉS
Jézus a hegyi beszédben ezt mondta tanítványainak: 'Hallottátok,
hogy ezt mondták: Szeresd felebarátodat és gyűlöld ellenségedet! Én
pedig azt mondom nektek: Szeressétek ellenségeiteket, tegyetek jót
azokkal, akik gyűlölnek benneteket, imádkozzatok azokért, akik üldöznek
és gyaláznak titeket, hogy gyermekei legyetek mennyei Atyátoknak, aki
fölkelti napját jókra és gonoszokra egyaránt, és esőt ad mind az
igazaknak, mind a bűnösöknek. Ha ugyanis csak azokat szeretitek, akik
titeket szeretnek, ugyan mi lesz a jutalmatok? Nem teszik meg ezt a
vámosok is? És ha csak a testvéreiteknek köszöntök, mi az, amivel többet
tesztek? Nem teszik meg ezt a pogányok is? Ti legyetek olyan
tökéletesek, mint amilyen tökéletes a ti mennyei Atyátok!'
A tegnapi evangélium tanulsága szerint a szeretet segíti az
igazságosság elvének érvényre jutását. Vajon meddig megy el ez a
szeretet? Van-e határa? Meddig kell elmennünk a szeretetben? A mai
evangéliumi részlet erre ad választ. Jézus az ószövetségi törvényt idézi
a szeretettel kapcsolatban, amely a felebarátra és a jóakaróra terjedt
ki. A törvény szerint azonban nem kellett szeretni az ellenséget, sőt őt
gyűlölni is szabadott. Jézus korának ismert törvényét idézi: 'Szeresd
felebarátodat és gyűlöld ellenségedet!' Könnyen elfogadható számunkra e
parancs ószövetségi eredetű első része (vö. Lev 19,18). A második rész,
amely az ellenség gyűlöletéről szól, inkább a kor általános szemléletét
tükrözi. Ez a szabály végeredményben legfeljebb puszta igazságosságnak
felel meg, de semmiképpen sem annak az isteni szeretetnek, amelyre Jézus
bátorít minket.
A gyűlölet helyett Jézus az új elvet így fogalmazza meg: 'Szeressétek
ellenségeiteket!' (Mt 5,44). Az általa javasolt szeretet tehát nem áll
meg a felebarátnál, hanem jóval tovább megy. Az ellenfelet, a
rosszakarót is szeretnünk kell, hogy ne az emberi könyörtelenség, hanem
az Istentől tanult irgalmasság győzhessen. Itt értjük meg, hogy az
irgalmasságon, a megbocsátáson van a hangsúly, mert az nem képes
szeretni embertársát, aki nem tud megbocsátani neki. Egyedül a
szeretetből fakadó megbocsátás következetes gyakorlása képes legyőzni a
rosszindulatot.
© Horváth István Sándor
Irgalmas Uram, jóságos Uram, bátorságot adtál, hogy megérezzem:
neked szükséged van rám. Adj erőt, hogy szeretni tudjam a társadalom
kivetettjeit, úgy, ahogyan te szeretsz engem. Add, hogy megértsük: neked
szükséged van ránk, és nekünk is szükségünk van egymásra!