EVANGÉLIUMI ELMÉLKEDÉS
Egy alkalommal a zsidók köveket ragadtak, hogy megkövezzék Jézust.
Erre ő megkérdezte tőlük: 'Sok jótettet vittem végbe köztetek Atyám
nevében. Melyik jócselekedetért akartok megkövezni engem?' A zsidók ezt
válaszolták: 'Nem a jócselekedetért, hanem a káromkodás miatt akarunk
megkövezni, mert ember létedre Istenné teszed magadat.' Jézus ezt
felelte: 'A Szentírásban nemde ez áll: Én mondottam: istenek vagytok? Ha
már azokat is isteneknek mondja az írás, akikhez Isten igéje szólt - és
az írás nem veszítheti érvényét -, hogyan mondhatjátok arról, akit az
Atya megszentelt és a világba küldött: Káromkodol! – mert azt mondtam,
hogy Isten Fia vagyok? Ha nem cselekszem Atyám tetteit, ne higgyetek
nekem! De ha azokat cselekszem, és nekem nem akartok hinni, higgyetek a
tetteknek, hogy végre lássátok és elismerjétek: az Atya énbennem van és
én az Atyában.' Erre ismét el akarták fogni őt, de kiszabadította magát
kezükből. Ezután Jézus újra a Jordánon túlra ment, arra a helyre, ahol
János először keresztelt, és ott is maradt. Sokan keresték fel, mert így
vélekedtek: 'János ugyan egyetlen csodát sem tett, de amit Jézusról
mondott, az igaznak bizonyult.' És sokan hittek Jézusban.
Az előző napok gondolatait folytatva Jézus világosan kijelenti, hogy
cselekedeteit az Atya nevében teszi. Csodáira és csodás gyógyításaira
kell itt elsősorban gondolnunk. E cselekedetek korábban sokak
érdeklődését felkeltették, és többször megfogalmazódott a kérdés, hogy
milyen erővel, milyen hatalommal képes ilyen dolgokat véghezvinni. Egy
alkalommal az a vád fogalmazódott meg ellenfeleiben, hogy a gonosz
lelkek fejedelmével szövetkezve képes a csodákra, például az ördögök
kiűzésére a megszállottakból. Jézus akkor is kijelentette, hogy az Atya
cselekszik általa, s rendkívüli tetteiben az Isten országa jeleit kell
észrevenni. A zsidók elismerték ugyan jócselekedeteit, de nem ismerték
el azt, hogy Jézus az Atya Fia, s az Atya cselekszik általa.
Korunkban sok ember kerül lelki válságba az önismeret hiánya és életcéljának elvesztése miatt. Ha szívünk mélyéig meg akarjuk ismerni önmagunkat és meg akarjuk találni élethivatásunkat, akkor Krisztushoz kell mérnünk magunkat! E megismerési folyamatban benne van minden emberi erőnk és gyengeségünk, hitünk és kételkedésünk, bizalmunk és aggodalmunk, életszentségre való törekvésünk és bűnösségünk. Krisztusba kell öltöznünk, mert így válunk a megtestesülés és a megváltás részesévé. Ez egy benső, lelki folyamat, ez az Istenben való újjászületés.
© Horváth István Sándor
Korunkban sok ember kerül lelki válságba az önismeret hiánya és életcéljának elvesztése miatt. Ha szívünk mélyéig meg akarjuk ismerni önmagunkat és meg akarjuk találni élethivatásunkat, akkor Krisztushoz kell mérnünk magunkat! E megismerési folyamatban benne van minden emberi erőnk és gyengeségünk, hitünk és kételkedésünk, bizalmunk és aggodalmunk, életszentségre való törekvésünk és bűnösségünk. Krisztusba kell öltöznünk, mert így válunk a megtestesülés és a megváltás részesévé. Ez egy benső, lelki folyamat, ez az Istenben való újjászületés.
© Horváth István Sándor
Uram, Jézus, hiszem, hogy velem vagy mindig, velem vagy életem nehéz
helyzeteiben, velem vagy még a kísértések idején is. A gonosz az
ellenkezőjét akarja elhitetni velem, s azt a gondolatot ébreszti bennem,
hogy magamra hagytál, nem törődsz velem, nem gondoskodsz rólam.
Bukásaim és eleséseim figyelmeztetnek, hogy újra és újra bizalommal
forduljak hozzád és segítségedet kérjem. Segíts, hogy a legnehezebb
kísértések idején is a te arcodra tekintsek, a te tekinteted keressem, a
te kezed után nyúljak, s a te szívedre hajoljak.