Ó Szűz, áldott vagy te, és benned nyer áldást minden teremtmény!
Égbolt, csillagok, föld, folyamok, nappal és éjszaka, és minden, ami az
emberek hatalmába és használatába került, örvendezik, ó Úrnőnk, mind
örvendezik régi ékessége elvesztésén; általad ugyanis valamiképpen új
életre támadt és kimondhatatlan új szépséget kapott. Mintha holttá vált
volna minden, elveszett az eredeti méltóság, amelyre Isten teremtette,
hogy szolgálatunkra legyen és Isten dicsőségére használjuk.
Bálványimádók vették erőszakkal hatalmukba, visszaéltek velük és
beszennyezték őket, noha nem erre teremtette mindezt Isten. A mindenség
mintegy új életre támadva örvendezik; már azok uralma alatt áll és azok
használják illő megbecsüléssel, akik megvallják Istent.
Szinte ujjonganak a kegyelem új és felbecsülhetetlen mértékétől, amikor
megérzik, hogy maga az Isten, maga az ő Teremtőjük, nemcsak
láthatatlanul és felülről kormányozza őket, hanem immár láthatóan is
köztük van, és őket felhasználja a megszentelés művében. Isten
felmérhetetlen javai az áldott Szűz áldott méhének áldott gyümölcséből
áradtak a teremtményekre.
A te kegyelmi teljességed gyümölcse, hogy akik az alvilágban várakoznak,
immár szabadulásukra örvendezhetnek, az égiek pedig megújulásuk fölött
ujjonganak. Valóban a te dicsőséges szüzességednek dicsőséges Gyermeke
hozta meg azt, hogy az igazak, akik Jézus életszerző halála előtt haltak
meg, most börtönük szétzúzása felett ujjonganak; az angyalok pedig
félig lerontott városuk megújításán vigadnak.
Ó Asszonyunk, te teljes, túláradóan teljes vagy kegyelemmel! Kegyelmi
teljességed túláradásából éled újjá minden teremtmény. Ó áldott,
mindenekfelett áldott Szűz! A te áldott voltodból nyer áldást az egész
világ, sőt már nemcsak a Teremtőtől árad áldás a teremtett világra,
hanem a teremtmény is áldja a Teremtőt.
Isten saját Fiát, aki tőle született és vele egyenlő, akit úgy
szeretett, mint önmagát, saját Fiát adta oda Máriának: úgy akarta, hogy
Máriától szülessék Fia, nem másik, hanem ugyanaz, és így a természet
szerint ugyanaz lett az Isten Fia és Mária Fia. Minden természetet Isten
teremtett, és Isten Máriától született. Isten teremtett mindent, és
Mária az Istent szülte.
Isten, aki mindent alkotott, önmaga tette, hogy
Máriától szülessék, és így alkotta újjá mindazt, amit teremtett.
Istennek hatalma van, hogy semmiből teremtse a mindenséget, mégsem
akarta Mária nélkül újjáalkotni a megrontott világot.
Isten tehát minden teremtmény Atyja, Mária pedig az újjáteremtett
világnak Anyja. Isten Atyja minden megalkotásnak, Mária pedig Anyja
minden helyreállításnak. Istentől született az, aki által minden lett,
és Mária szülte e világra azt, aki által minden a megváltást kapta.
Istentől született az, aki nélkül semmi sem létezhet, és Mária szülte e
világra őt, aki nélkül semmi sem lehet jó. Valóban az Úr van teveled, és az Úr adta, hogy minden teremtmény kis híján önmagával legyen adósod neked.
Szent Anzelm püspök szónoklataiból
Forrás ~ Internet