EVANGÉLIUMI ELMÉLKEDÉS

 

2016. december 15. – Csütörtök

Amikor János követei eltávoztak, Jézus beszélni kezdett a néphez Keresztelő Jánosról: 'Miért mentetek ki a pusztába? Hogy széltől lengetett nádat lássatok? Vagy azért mentetek ki, hogy puha ruhába öltözött embert lássatok? Aki drága ruhában jár és kényelmesen él, királyi palotában lakik. Miért mentetek hát ki? Hogy prófétát lássatok? Igenis, mondom nektek, prófétánál is nagyobbat. Róla mondja ugyanis az Írás: 'Íme, elküldöm követemet színed előtt, hogy elkészítse előtted az utat.' Mondom nektek: Az asszonyok szülöttei között nincs nagyobb próféta, mint Keresztelő János. De aki legkisebb a mennyek országában, nagyobb, mint ő.' Az egész nép, amely hallgatta őt, még a vámosok is, felismerték Isten akaratát, és megkeresztelkedtek János keresztségével. Csak a farizeusok és a törvénytudók nem keresztelkedtek meg nála, és ezzel meghiúsították magukban Isten szándékát. Lk 7,24-30

Elmélkedés

A tegnapi evangéliumban Keresztelő János küldöttei számára Jézus a saját cselekedeteire hivatkozva igazolta messiási mivoltát. A küldöttek távozása után a jelenlévő hallgatóságnak Keresztelő Jánosról kezd beszélni, amely egyértelműen dicsérő jellegű. A dicséret két okból jár Jánosnak. Egyrészt teljesítette azt a feladatot, amivel Isten megbízta, azaz beszédeivel és keresztelésével felkészítette a népet a megváltó érkezésére. Másrészt azért, mert nem tért le az igazság útjáról, s annak kimondását úgy is vállalta, hogy tisztában volt azzal, hogy az uralkodónak egyáltalán nem fog tetszeni. János emiatt börtönbe került, majd pedig kivégezték. Jézus dicsérete a következő kijelentéssel éri el csúcsát: 'Az asszonyok szülöttei között nincs nagyobb próféta, mint Keresztelő János.' A tegnapi szöveg tehát Jézus személyét és cselekedeteit, a mai pedig Keresztelő Jánost mutatja be, ugyanakkor két korszakot is. Keresztelő János lezárja az üdvösségnek azt a korszakát, amelyben az emberek vártak az isteni ígéret beteljesedésére, a megváltó jövetelére. Jézus pedig elhozza Isten országát, ő a megváltó. A farizeusok és törvénytudók, akikről Jézus említést tesz, ezt a korszakváltást, a messiási idő beköszöntét, az Isten országa megvalósulását nem ismerték fel. Felismerem-e a jeleket, amelyek erősítik Jézusba, a Messiásba vetett hitemet?

© Horváth István Sándor

Imádság

Istenünk, annyi okunk volna a csüggedésre, a szorongásra, magunkba zárkózásra, annyi okunk volna a félelemre. De Jézus minket is megszólít: ne féljetek! Adj nekünk, Istenünk, nyitott szívet, készséges, hívő értelmet, befogadni kész, tiszta emberséget. Add, hogy félrevezető emberi szándékok ne zavarhassanak meg minket. Add, hogy e világ zűrzavarában Téged hirdethessünk az aggódóknak, Téged, aki ma is megszólítasz minket: Ne féljetek!